438/B/1996. AB határozat

jogszabály alkotmányellenessége miatt benyújtott alkotmányjogi panasz tárgyában

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenessége miatt benyújtott alkotmányjogi panasz alapján meghozta a következő

határozatot:

Az Alkotmánybíróság a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 50. § (1) bekezdése és 152. § (1) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt és e jogszabályi rendelkezések alkotmányellenességére alapozott alkotmányjogi panaszt elutasítja.

INDOKOLÁS

1. Személyhez fűződő jogok védelmében az indítványozó által indított perben az elsőfokú városi bíróság a rendelkező részben írt jogszabályok alkalmazásával 3.P.20.190/1995/13. szám alatt eljárást felfüggesztő végzést hozott, melyet - fellebbezés folytán - a másodfokú bíróság 2.Pf.21.996/1995/1. számú határozatával helybenhagyott. A bíróságok előtt ugyanis kétség merült fel az indítványozó mint felperes cselekvőképessége iránt, illetőleg az eljárt bíróságok előzetesen eldöntendő kérdésnek tekintették az indítványozó ellen folyamatba tett büntetőeljárás eredményét.

A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvénynek (a továbbiakban: Pp.) az indítvány érvelése szerint kiemelt rendelkezései ezt tartalmazzák:

"50. § (1) A felek perbeli jog- és cselekvőképességét, valamint a törvényes képviselőnek ezt a minőségét, ha ezek iránt kétség merül fel, a bíróság az eljárás bármely szakaszában hivatalból vizsgálja ...

152. § (1) Ha a per eldöntése olyan előzetes kérdés elbírálásától függ, amelynek tárgyában az eljárás büntetőbírói vagy államigazgatási hatáskörbe tartozik, a bíróság a per tárgyalását ennek az eljárásnak jogerős befejezéséig felfüggesztheti ..."

2. Az indítványozó azt állítja, hogy "hamis vád alapján" kezdeményeztek ellene büntetőeljárást, s ugyancsak "hamiskás orvosi igazolás" reményében követelték elmeállapota megvizsgálását, következésképpen a Pp. kifogásolt rendelkezései és a "megtámadott végzések ... a felsorolt alkotmányos jogai" megsértését eredményezték. Evégből "Alkotmányjog panasz'' megjelöléssel beadványt nyújtott be, amelyben a jogszabályi rendelkezéseknek - a bírósági határozatra is kiterjedő - megsemmisítését kérte.

Az indítványozó felfogása szerint a Pp. idézett rendelkezései - s az azokat alkalmazó bírósági végzések - "a Magyar Köztársaság Alkotmányának következő paragrafusai által biztosított alapvető jogokat sértenek: 2. § (1); 8. § (1); 54. § (1) és (2); 56. §; 57. § (1); 59. § (1); 70/A. § (1)."

Az Alkotmány 2. § (1) bekezdése a demokratikus jogállamiságot, a 8. § (1) bekezdése az alapvető jogok tiszteletben tartásának kötelezettségét írja elő. Az 54. § (1)-(2) bekezdése az élethez és emberi méltósághoz való jogról, az embertelen elbánás tilalmáról, az 56. § a jogképességről, az 57. § (1) bekezdése a jogviták bírósági elbírálásáról szól. Az 59. § (1) bekezdése azt mondja ki, hogy mindenkit megillet a jó hírnévhez, magántitok és személyes adatok védelméhez való jog, a 70/A. § (1) bekezdése pedig az emberek hátrányos megkülönböztetését tiltja.

3. Az alkotmányjogi panaszt is tartalmazó indítvány nem megalapozott.

A Pp. kifogásolt szabályai nem érintik közvetlenül a felsorolt alkotmányi rendelkezéseket. Közvetetten pedig - az esetlegesen felmerülő perképességi kétség vagy valamely előkérdés tisztázásával - éppen az említett és más alkotmányos követelmények érvényesítését segíthetik elő. A Pp. támadott rendelkezéseit nem is kell minden ügyben a bíróságoknak alkalmazniuk. Csak kétség esetén kell a perbeli jog- és cselekvőképességet vizsgálniuk, s valamely előkérdés eldöntéséig sem kötelező, csak a mérlegelt döntés folyománya lehet az eljárás felfüggesztése. Ezen eljárásjogi lehetőségekkel élve törekedhetnek ugyanis a bíróságok a Pp. 3. § (1) bekezdése szerinti "igazság kiderítésére", illetve teljesíthetik az Alkotmány 57. § (1) bekezdésében rögzített azt a követelményt, hogy a felek jogait és kötelességeit "igazságos és nyilvános tárgyaláson" bírálják el. A Pp. vitatott rendelkezései tehát nincsenek ellentétben az Alkotmány előírásaival.

Az Alkotmánybíróság a Pp. 50. § (1) bekezdése és 152. § (1) bekezdése alkotmányellenességét - az előző pontban kifejtett érvei alapján - nem állapította meg, ezért az indítványt és a Pp. említett rendelkezései vélt alkotmányellenességére alapozott alkotmányjogi panaszt egyaránt elutasította.

Budapest, 1999. június 8.

Dr. Németh János s. k.,

az Alkotmánybíróság elnöke

Dr. Czúcz Ottó s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Holló András s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Strausz János s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Harmathy Attila s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kiss László s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Tersztyánszky Ödön s. k.,

előadó alkotmánybíró

Dr. Vörös Imre s. k.,

alkotmánybíró