A Kúria Bfv.1416/2014/6. számú precedensképes határozata testi sértés bűntette tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 85. §, 97. §, 170. §, 175. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 416. §, 423. §, 427. §] Bírók: Belegi József, Márki Zoltán, Somogyi Gábor

A határozat elvi tartalma:

Ha a bíróság a halmazati büntetést alkotmányellenesnek minősített jogszabály alkalmazásával szabta ki, annak jogalapját - az alkotmányellenes jogszabályhely figyelmen kívül hagyásával meg kell változtatni, és vizsgálni kell, hogy az új büntetési tételkeretek között a büntetés eltúlzottan súlyos-e.

***********

KÚRIA

Bfv.III.1.416/2014/6.szám

A Kúria Budapesten, a 2015. év március hó 2. napján tartott tanácsülésen meghozta a következő

í t é l e t e t:

A testi sértés bűntettének kísérlete és más bűncselekmények miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a Legfőbb Ügyészség által - a terhelt javára - benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Debreceni Járásbíróság 68.B.1652/2013/23. számú, valamint a Debreceni Törvényszék 1.Bf.108/2014/6. számú ítéletét a büntetést kiszabó részében annyiban változtatja meg, hogy

a terhelt fegyházbüntetését 2 (kettő) év 6 (hat) hónapra enyhíti.

Egyebekben a megtámadott határozatokat hatályukban fenntartja.

Az ítélet ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben azonos tartalommal újabb felülvizsgálati indítvány nem nyújtható be.

I n d o k o l á s

A Debreceni Járásbíróság a 2013. december 11-én kelt 68.B.1652/2013/23. számú ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki 2 rendbeli testi sértés bűntette kísérletében [2012. évi C. törvény - a továbbiakban: Btk. - 164. § (1) és (3) bekezdés], valamint személyi szabadság megsértésének bűntettében [Btk. 194. § (1) bekezdés]. Ezért a terheltet - mint visszaesőt - halmazati büntetésül 2 év 6 hónapi börtönbüntetésre és 3 évi közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy a börtönbüntetésből legkorábban annak háromnegyed részének kitöltését követően bocsátható feltételes szabadságra.

Kétirányú fellebbezések alapján eljárva a Debreceni Törvényszék a 2014. április 14-én kihirdetett és ugyanakkor jogerőre emelkedett 1.Bf.108/2014/6. számú ítéletével a terhelt cselekményeit 2 rendbeli testi sértés bűntette kísérletének [1978. évi IV. törvény - a továbbiakban: korábbi Btk. - 170. § (1) és (2) bekezdés], valamint személyi szabadság megsértése bűntettének [korábbi Btk. 175. § (1) bekezdés] minősítette. A terhelt büntetését 3 év 1 hónapi fegyházbüntetésre és 4 évi közügyektől eltiltásra súlyosította, továbbá azt mint többszörös visszaesővel szemben tekintette kiszabottnak azzal, hogy a terhelt a fegyházbüntetésből legkorábban annak négyötöd részének kitöltését követően bocsátható feltételes szabadságra. Egyebekben azonban az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.

A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a Legfőbb Ügyészség a Be. 417. § (2) bekezdésében meghatározott kötelessége folytán, a Be. 416. § (1) bekezdés e) pontjában írt okból - a terhelt javára - terjesztett elő felülvizsgálati indítványt (BF.1439/2014.).

Indítványában utalt az Alkotmánybíróság 23/2014. (VII. 15.) AB számú határozatára, amely kizárta a folyamatban lévő ügyekben a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 2010. július 23. és 2013. június 30. napja között hatályos 85. § (4) bekezdésének alkalmazását, továbbá a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 2013. július 1. napjától hatályos 81. § (4) bekezdését pedig hatályba lépésére visszaható hatállyal megsemmisítette. Egyúttal az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 45. § (6) bekezdése alapján elrendelte a fenti törvényi rendelkezések alkalmazásával meghozott, jogerős határozattal lezárt büntetőeljárások felülvizsgálatát.

Ilyen esetben - a már hivatkozott Be. 417. § (2) bekezdése értelmében - a legfőbb ügyész kötelezettsége minden további körülmény vizsgálata nélkül a felülvizsgálati indítvány benyújtása.

Az ügy érdemében a felülvizsgálati indítvány kifejtette: a hivatkozott törvényi okon alapuló felülvizsgálati indítványt a Be. 423. § (2) bekezdés második mondata szerint az elbíráláskor hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni. A másodfokon eljárt Debreceni Törvényszék ugyanakkor helyesen ismerte fel az elsőfokú bíróság döntésével szemben, hogy az ügyben az elkövetéskor hatályos Btk. rendelkezései eredményeznek enyhébb elbírálást. Ezért határozatának meghozatala során - a Btk. 2. §-ának alkalmazásával - az 1978. évi IV. törvény rendelkezéseit alkalmazta, és a büntetést a korábbi Btk. 85. § (3) és (4) bekezdésének, valamint a korábbi Btk. 97. § (1) bekezdésének alkalmazásával 2 hónaptól 6 évi szabadságvesztésig terjedő büntetési tételkeretek között szabta ki.

Az Alkotmánybíróság hivatkozott határozata alapján azonban a Btk. 85. § (4) bekezdését figyelmen kívül kell hagyni, ekként az irányadó büntetési tételkeret 2 hónaptól 4 év 6 hónapig terjedő szabadságvesztésre módosul. A jogerős ítéletben kiszabott 3 év 1 hónapi szabadságvesztés azonban így sem eltúlzott.

Ezért a jelenleg hatályos törvényeknek megfelelő határozat meghozatalát indítványozta akként, hogy a Kúria a Be. 427. § (2) bekezdése szerint változtassa meg a jogerős ítéletet, és a büntetést az 1978. évi IV. törvény 85. § (3) bekezdése, valamint 97. § (1) bekezdése alapján tekintse kiszabottnak.

A terhelt és védője az indítványra nem tett észrevételt.

A Kúria a felülvizsgálati indítványt a Be. 424. § (1) bekezdés első fordulata szerint tanácsülésen bírálta el.