32003R2152[1]

Az Európai Parlament és a Tanács 2152/2003/EK rendelete (2003. november 17.) a Közösségen belüli erdők és környezeti kölcsönhatások megfigyeléséről (Forest Focus)

Az Európai Parlament és a Tanács 2152/2003/EK rendelete

(2003. november 17.)

a Közösségen belüli erdők és környezeti kölcsönhatások megfigyeléséről (Forest Focus)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 175. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára [1],

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére [2],

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére [3],

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően [4],

mivel:

(1) Az erdők fontos, sokoldalú szerepet töltenek be a társadalomban. A vidéki térségek fejlesztésében betöltött jelentős szerepükön kívül az erdők meghatározó értéket képviselnek a természet- és a környezetvédelem terén, a szénciklus kulcsfontosságú elemei és jelentős széndioxid-megkötők, valamint döntő fontosságú szabályozó szerepet játszanak a vízkörforgásban.

(2) Az erdők állapotát súlyosan érinthetik a természeti tényezők, például a szélsőséges időjárási körülmények, az élősködők és a betegségek támadásai, valamint az emberi beavatkozások, mint az éghajlatváltozás, az erdőtüzek és a légszennyezés. Az ilyen veszélyek súlyosan károsíthatják, sőt el is pusztíthatják az erdőket. Az erdőket érintő legtöbb természetes és emberi eredetű tényezőnek határokon átnyúló hatásai is lehetnek.

(3) A Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett, az Európai Unió erdészeti stratégiájáról szóló közleménye hangsúlyozta a természetes környezet és az erdészeti örökség védelmének, az erdők fenntartható kezelésének, valamint az erdők védelmével kapcsolatos nemzetközi és páneurópai együttműködés támogatásának szükségességét, utalva az erdők megfigyelésére és az erdő, mint széndioxid-megkötő előtérbe helyezésére. Az Európai Unió erdészeti stratégiájáról szóló, 1998. december 15-i állásfoglalásában [5] a Tanács felkérte a Bizottságot, hogy folyamatosan értékelje és javítsa az erdők egészségére irányuló európai megfigyelési rendszer hatékonyságát, figyelembe véve az erdei ökoszisztémákat érintő valamennyi lehetséges hatást. Arra is felkérte a Bizottságot, hogy fordítson különleges figyelmet az erdőtüzekre vonatkozó közösségi információs-rendszer fejlesztésére, amely lehetővé teszi a tüzekkel szembeni védőintézkedések eredményességének jobb értékelését.

(4) A hatodik közösségi környezetvédelmi cselekvési rendszer meghatározásáról szóló, 2002. július 22-i 1600/2002/EK európai parlamenti és tanácsi határozat [6] felismeri annak szükségességét, hogy a környezetvédelmi politikák kidolgozását, végrehajtását és értékelését tudományos ismeretekre kell alapozni, és különösen annak szükségességét, hogy az erdők különböző szerepét az európai erdők védelméről szóló miniszteri konferencia, az Egyesült Nemzetek Fóruma az Erdőkért, a Biológiai Sokféleség Egyezmény és más fórumok által elfogadott ajánlásokkal összhangban kísérjék figyelemmel.

(5) A Közösség és a tagállamok elkötelezettek az erdők megőrzésével és védelmével kapcsolatos nemzetközileg elfogadott intézkedések végrehajtása iránt, különös tekintettel a kormányközi bizottság és a Fórum az Erdőkért cselekvési javaslataira, a Biológiai Sokféleség Egyezménynek az erdők biológiai sokféleségéről szóló kibővített munkaprogramjára, valamint az Egyesült Nemzetek éghajlat-változási keretegyezményére és a Kiotói Jegyzőkönyvre.

(6) A Közösség az erdei ökoszisztéma állapotát károsan befolyásoló okok közül kettővel már foglalkozott a Közösség erdőinek a légköri szennyezés elleni védelméről szóló, 1986. november 17-i 3528/86/EGK tanácsi rendeletben [7] és a Közösség erdőinek tűz elleni védelméről szóló, 1992. július 23-i 2158/92/EGK tanácsi rendeletben [8].

(7) Mindkét rendelet 2002. december 31-én lejárt, és a Közösség általános érdeke, hogy folytassa és továbbfejlessze az e rendeletek által bevezetett megfigyelési tevékenységeket, beépítve azokat a "Forest Focus" nevű új rendszerbe.

(8) A rendszert össze kell hangolni a meglévő nemzeti, európai és nemzetközi rendszerekkel, kellő tekintettel a Közösség erdőkkel kapcsolatos hatáskörére, erdészeti stratégiájával összhangban és a szubszidiaritás elvének sérelme nélkül.

(9) Az erdőtüzek megfigyelésére vonatkozó rendszer hatálya alá tartozó intézkedéseknek ki kell egészíteniük különösen a polgári védelem területén közösségi cselekvési rendszer létrehozásáról szóló, 1999. december 9-i 1999/847/EK tanácsi határozat [9], az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalapból (EMOGA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló, 1999. május 17-i 1257/1999/EK tanácsi rendelet [10] és az Európai Erdészeti Információs és Kommunikációs Rendszer (EFICS) létrehozásáról szóló, 1989. május 29-i 1615/89/EGK tanácsi határozat [11] értelmében végrehajtott intézkedéseket.

(10) A rendszernek ösztönöznie kell a Közösségen belüli erdők állapotával és az azokat ért káros hatásokkal kapcsolatos információk cseréjét, és a fenntartható fejlődés érdekében lehetővé kell tennie az erdők megóvásának és védelmének előmozdítását célzó, folyamatban lévő intézkedések értékelését, különös hangsúllyal az erdőket negatívan érintő hatások csökkentésére irányuló tevékenységekre.

(11) Az erdők tűz elleni védelme különösen fontos és sürgető kérdés többek között az elsivatagosodás elleni küzdelem és az erdőtüzek éghajlatváltozásra gyakorolt negatív hatásainak elkerülése érdekében. El kell kerülni a tagállamok által, a lejárt 2158/92/EGK rendelettel összhangban kezdeményezett intézkedések megszakítását. Ezért e rendeletnek ki kell terjednie az 1257/99/EK rendelet által nem támogatott, és a nemzeti vagy regionális vidékfejlesztési programokban nem szereplő védőintézkedésekre is.

(12) Az erdők és a környezet közötti kapcsolat átfogó kezelésének előmozdítása érdekében a megfigyelésbe be kell vonni más fontos tényezők, köztük a biológiai sokféleség, a szénmegkötés, az éghajlatváltozás, a talaj és az erdők védelmi funkciójának megfigyelését is. A rendszernek ezért ki kell terjednie a célkitűzések szélesebb skáláját és a rugalmas megvalósítás biztosítását célzó cselekvésekre, miközben a 3528/86/EGK és a 2158/92/EGK rendelet alapján elért eredményekre épít. Biztosítania kell az erdők és a környezeti kölcsönhatások megfelelő és költséghatékony megfigyelését.

(13) A tagállamoknak a rendszert nemzeti programokon keresztül kell megvalósítaniuk, amelyeket a Bizottság egy kialakítandó eljárás szerint jóváhagy.

(14) A Bizottságnak a tagállamokkal együttműködve biztosítania kell a rendszer összehangolását, ellenőrzését és fejlesztését, és arról jelentést kell tennie, különösen a 89/367/EGK tanácsi határozattal [12] létrehozott Erdészeti Állandó Bizottságnak.

(15) Az erdők és a környezeti kölcsönhatások megfigyelése csak akkor szolgáltathat megbízható és összehasonlítható információkat a Közösségen belüli erdők védelméhez, ha az adatok összegyűjtése összehangolt módszerek alapján történik. Az ilyen összehasonlítható információk közösségi szinten hozzájárulnak egy platform létrehozásához, amely a közös környezetvédelmi információs rendszerek különböző forrásaiból származó területi adatokat tartalmaz. Ennél fogva indokolt az erdők állapotának megfigyelésére használt módszereket, az adatok formátumát és az adatkezelési szabályokat megállapító kézikönyvek összeállítása.

(16) A Bizottságnak fel kell használnia az e rendszer keretében a szénmegkötéssel, az éghajlatváltozással és a biológiai sokféleségre gyakorolt hatással kapcsolatban összegyűjtött adatokat, hogy hozzájáruljon a megfelelő egyezmények és jegyzőkönyvek szerinti jelentési kötelezettségéhez, összhangban azok rendelkezéseivel. Ha összeférhetetlenségi problémák merülnek fel, a Bizottságnak minden lehetséges intézkedést meg kell tennie a pozitív megoldás eléréséért.

(17) Az erdők megóvásának és védelmének a fenntartható fejlődést szem előtt tartó előmozdítása érdekében a Bizottságnak és a tagállamoknak együtt kell működniük más nemzetközi fórumokkal az erdők nemzetközi és páneurópai szintű megfigyelése, és különösen a légszennyezés erdőkre gyakorolt hatásainak értékelésére és megfigyelésére irányuló nemzetközi együttműködési programok (a továbbiakban: ICP Forests) terén.

(18) Ez a rendelet a rendszer teljes időtartamára meghatározza a pénzügyi kereteket, amelyek a költségvetési fegyelemről és a költségvetési eljárás javításáról szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között 1999. május 6-án létrejött intézményközi megállapodás [13] 33. pontja értelmében az éves költségvetési eljárás során a költségvetési hatóság fő hivatkozási pontjaként szolgálnak.

(19) Indokolt meghatározni a rendszer alapján finanszírozott intézkedésekhez való közösségi hozzájárulás mértékét.

(20) A megfigyelési tevékenységek folyamatosságának biztosítása érdekében különösen szükséges lehetővé tenni, hogy a tagállamok részéről felmerült költségek támogathatók legyenek a társfinanszírozás keretén belül, ha azok a 2003. január 1. után és e rendelet hatálybalépése előtt megkezdett intézkedésekkel kapcsolatosak, feltéve, hogy ezek az intézkedések nem fejeződtek be a kapcsolódó nemzeti program bizottsági jóváhagyása előtt.

(21) A tagállamoknak ki kell jelölniük az adatok kezeléséért és továbbításáért, valamint a közösségi hozzájárulás kezeléséért felelős hatóságokat és szerveket.

(22) A tagállamoknak jelentéseket kell készíteniük a különféle megfigyelési tevékenységekről, amelyeket a Bizottsághoz nyújtanak be.

(23) Az adatok terjesztésekor figyelembe kell venni a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló, 1998. évi ENSZ-EGB egyezményt (az Aarhusi Egyezményt) és a környezeti információkhoz való hozzáféréssel kapcsolatos közösségi rendelkezéseket.

(24) Az e rendelet végrehajtásához szükséges általános alkalmazási körű intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal [14] összhangban kell elfogadni.

(25) Az Erdészeti Állandó Bizottságnak segítenie kell a Bizottságot a szabályozási bizottsági eljárás keretében az említett határozat 2. cikkének b) pontjában megállapított feltételekkel összhangban.

(26) A figyelmet igénylő területek azonosítása érdekében fontos a rendszer állandó felülvizsgálata és eredményességének értékelése. A Bizottságnak jelentést kell készítenie az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a rendszer végrehajtásáról, különös tekintettel annak folytatására az e rendeletben rögzített végrehajtási időszak után.

(27) Mivel a javasolt intézkedések célkitűzései, azaz az erdők, azok állapota és a környezeti kölcsönhatások megfigyelése a tagállamok által nem érhetők el megfelelően, és ezért közösségi szinten jobban megvalósíthatók, a Közösség intézkedéseket fogadhat el a Szerződés 5. cikkében megállapított szubszidiaritás elvével összhangban. Az említett cikkben meghatározott arányosság elvével összhangban ez a rendelet nem haladja meg a célkitűzések eléréshez szükséges mértéket.

(28) Az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről a közép- és kelet-európai tagjelölt országok között létrejött Európa-megállapodások lehetővé teszik ezen országok részvételét a közösségi rendszerekben, különösen a környezetvédelem területén. A rendszernek továbbá nyitva kell állnia más európai országok előtt is.

(29) Tekintettel a 3528/86/EGK és a 2158/92/EGK rendelet lejártára, és a folyamatosság megszakadása vagy az átfedés elkerülése érdekében indokolt, hogy e rendeletet 2003. január 1-jétől alkalmazzák,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. SZAKASZ Célkitűzések, tartalom és fogalom meghatározások

1. cikk

(1) Létrejön az erdők állapotának széles körű, összehangolt és átfogó, hosszú távú megfigyelését célzó közösségi rendszer (a továbbiakban: rendszer), amelynek céljai:

a) az alábbiak folytatása és továbbfejlesztése:

- a légszennyezés és a légszennyezés hatásainak, valamint az erdőket befolyásoló egyéb okok és tényezők, köztük biotikus és abiotikus, valamint emberi eredetű tényezők megfigyelése,

- az erdőtüzek és azok okainak és hatásainak megfigyelése,

- az erdőtüzek megelőzése;

b) a talajra, a szénmegkötésre, az éghajlatváltozás hatásaira, a biológiai sokféleségre, valamint az erdők védelmi funkciójára vonatkozó követelmények értékelése és a megfigyelés javítása;

c) az erdők állapotának felmérésében a megfigyelési tevékenységek eredményességének és a megfigyelési tevékenység továbbfejlesztésének folyamatos értékelése.

A rendszer megbízható és összehasonlítható adatokat és információkat szolgáltat közösségi szinten az erdők állapotáról és az azokat érő káros hatásokról. Ezen kívül segíti a folyamatban lévő intézkedések értékelését is az erdők megóvásának és védelmének érdekében a fenntartható fejlődést szem előtt tartva, különös hangsúllyal az erdőket negatívan érintő hatások csökkentésére. A rendszer figyelembe veszi a meglévő és tervezett nemzeti, európai és globális megfigyelési mechanizmusokat, adott esetben csatlakozik azokhoz, és összhangban van a vonatkozó nemzetközi megállapodásokkal.

(2) Az e rendeletben az erdőkre való hivatkozást a tagállamok az egyéb fás területekre is alkalmazhatják. Ahol e rendeletben az erdőtüzekkel összefüggésben történik utalás az erdőkre, azt a tagállamok az egyéb földterületre is alkalmazhatják.

(3) Franciaországban a rendszer nem alkalmazható a tengerentúli megyékre.

2. cikk

(1) A rendszer az alábbiakat célzó intézkedéseket írja elő:

a) az összehangolt adatgyűjtés, -kezelés és -kiértékelés előmozdítása;

b) az adatkiértékelés javítása és a közösségi szintű integrált adatkiértékelés előmozdítása;

c) a rendszer keretében összegyűjtött adatok és információk minőségének javítása;

d) a rendszer megfigyelési tevékenységének továbbfejlesztése;

e) az erdők és különösen a természetes és emberi eredetű megpróbáltatási tényezők által okozott hatások megértésének javítása;

f) az erdőtüzek dinamikájának, okainak és az erdőkre gyakorolt hatásainak tanulmányozása;

g) kockázatértékelési mutatók és módszertan kidolgozása az erdőket időben és térben érő többszörös megpróbáltatási tényezőkre vonatkozóan.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott intézkedések kiegészítik a közösségi kutatási rendszereket.

3. cikk

E rendelet alkalmazásában az alábbi fogalom meghatározásokat kell alkalmazni:

a) "erdő": 10 %-nál nagyobb mértékben lombkoronával fedett (vagy ennek megfelelő állománysűrűségi szint) és 0,5 hektárnál nagyobb kiterjedésű földterület. A fáknak termőhelyükön vágásérett korban el kell érniük a legkevesebb 5 méteres magasságot. Állhat zárt erdős képződményből, ahol a földterület jelentős része különböző szintekből és alsó koronaszintből áll, vagy összefüggő növényzettel borított nyílt erdős képződményből, ahol a lombkoronafedés meghaladja a 10 %-ot. Erdőnek minősül az a fiatal természetes állomány és valamennyi erdészeti célból telepített olyan ültetvény, amely még nem érte el a 10 %-os lombkoronafedést vagy az 5 méteres magasságot, valamint a szokásos esetben az erdőterület részét képező olyan terület, amelyet emberi beavatkozás vagy természetes okok miatt ideiglenesen nem borít faállomány, de amely várhatóan erdő lesz. Az "erdő" meghatározás kiterjed az erdő szerves részét képező faiskolákra és magtermő ültetvényekre; az erdei utakra, a ritkított területekre, a tűzvédelmi pásztákra és egyéb kisebb nyílt területekre; a nemzeti parkok, természetvédelmi területek és más védett területek, köztük a különleges környezetvédelmi, tudományos, történelmi, kulturális vagy vallási jelentőségű területek erdőire; valamint a 0,5 hektárnál nagyobb kiterjedésű és 20 méternél szélesebb szélfogó és mezővédő erdősávokra. Ide tartoznak a gumifaültetvények és a paratölgyállományok is. Az "erdő" meghatározás azonban nem terjed ki az elsősorban mezőgazdasági művelésre szánt területre;

b) "egyéb fás terület": olyan földterület, ahol a lombkoronafedés (vagy az ennek megfelelő állománysűrűség) 5 és 10 % között van és a fák magassága termőhelyükön a vágásérett korban elérheti az 5 métert, vagy ahol a lombkoronafedés (vagy az ennek megfelelő állománysűrűség) meghaladja a 10 %-ot, és a fák magassága termőhelyükön a vágásérett korban nem éri el az 5 métert (pl. törpe vagy korcs fák), illetve cserjék vagy bokrok esetében. Az "egyéb fás terület" meghatározás nem terjed ki azon földterületekre, amelyeken a fent meghatározott, fával, cserjékkel vagy bokorral borított terület 0,5 hektárnál kisebb és 20 méternél keskenyebb, és amelyek "egyéb területnek" minősülnek; valamint az elsősorban mezőgazdasági művelésre szánt területre;

c) "egyéb terület": az e rendelet szerint erdőnek vagy egyéb fás területnek nem minősülő terület, amelyet a nemzeti jog értelmében ennek ellenére feltüntetnek az erdőtüzekkel kapcsolatos statisztikákban. Ilyen terület lehet a fenyér, parlagon hagyott terület, illetve az erdőterület melletti vagy azzal körülzárt mezőgazdasági földterület;

d) "erdőtűz": olyan tűz, amely erdőben és egyéb fás területen keletkezik és terjed szét, vagy amely egyéb földterületen keletkezik, és erdőre és egyéb fás területre terjed át. Az "erdőtűz" meghatározás nem tartalmazza az előírt vagy ellenőrzött égetést, amelynek célja általában a talajon felgyülemlett tüzelőanyag mennyiségének csökkentése vagy megsemmisítése;

e) "georeferencia": olyan meghatározott földrajzi területre való hivatkozás, amelyen belül adatokat vagy egyéb információkat gyűjtenek. Az említett terület akár nagyobb is lehet annál a területnél vagy pontnál, amelyről az adatokat/információt gyűjtik, például az összegyűjtött adatok/információk forrása névtelenségének biztosítása érdekében.

2. SZAKASZ Megfigyelés és a rendszert javító és fejlesztő eszközök

4. cikk

(1) A 3528/86/EGK rendelet által elért eredményekre építve a rendszer:

a) folytatja és továbbfejleszti az erdők állapotával kapcsolatos reprezentatív információk összegyűjtését célzó időszaki felmérések alapjául szolgáló mintaterületek szisztematikus hálózatát;

b) folytatja és továbbfejleszti az azon mintaterületekből álló hálózatot, amelyeken az erdők intenzív és folyamatos megfigyelése történik.

(2) Az (1) bekezdés végrehajtásának részletes szabályait a 17. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell megállapítani.

5. cikk

(1) A 2158/92/EGK rendelet eredményei alapján a rendszer folytatja és továbbfejleszti az információs rendszert, hogy közösségi szinten összehasonlítható információkat gyűjtsön az erdőtüzekről.

(2) A rendszer lehetővé teszi a tagállamoknak, hogy tanulmányozzák az erdőtüzek okait és dinamikáját, valamint az erdőkre gyakorolt hatását. Ezek a vizsgálatok kiegészítik az 1999/847/EK határozattal, az 1257/1999/EK és az 1615/89/EGK rendelettel összhangban az erdőtüzekkel kapcsolatban vállalt tevékenységeket és intézkedéseket.

Továbbá 2005. december 31-ig a környezettudatosságot erősítő kampányokat és az erdőtüzek megakadályozásában résztvevők különleges képzését külön kell finanszírozni a 13. cikk (1) bekezdéssel összhangban, kivéve, ha ezek az intézkedések a vidékfejlesztési programok részét képezik.

(3) A 2158/92/EGK rendelet alapján támogatható, az erdőtüzek megakadályozására irányuló intézkedések finanszírozása a 12. cikk (2) bekezdésének b) pontjával és a 13. cikk (1) bekezdésével összhangban történik, feltéve, hogy az 1257/1999/EK rendelet nem támogatja azokat, és nem tartoznak a nemzeti/regionális vidékfejlesztési programokba.

(4) A tagállamok saját kérésükre részt vehetnek az (1) és a (2) bekezdésben említett intézkedésekben és tevékenységekben.

(5) Az (1) és a (2) bekezdés végrehajtásának részletes szabályait a 17. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell megállapítani.

6. cikk

(1) Az 1. cikk (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott célkitűzések megvalósítása érdekében a rendszert tanulmányok, kísérletek, demonstrációs projektek, kísérleti tesztelés és új megfigyelési tevékenységek kialakítása segítségével fejlesztik. A Bizottság a tagállamokkal együttműködve fejleszti a rendszert, különösen az alábbi célokkal:

a) az erdők és egyéb fás területek állapotára, illetve az állapotuk, valamint a természetes és az emberi eredetű megpróbáltatási tényezők közötti kapcsolatra vonatkozó ismeretek bővítése;

b) az éghajlatváltozás erdőkre és egyéb fás területekre gyakorolt hatásainak értékelése, beleértve az erdők biológiai sokféleségére gyakorolt hatásokat és azok kapcsolatát a szénmegkötéssel és a talajjal;

c) a meglévő vonatkozó mutatókra figyelemmel, az ökoszisztémák azon kulcsfontosságú strukturális és funkcionális elemeinek azonosítása, amelyek mutatóként szolgálhatnak az erdők biológiai sokfélesége és védelmi szerepe állapotának, illetve fejlődésének értékelésére.

(2) Az (1) bekezdésben említett intézkedésekkel párhuzamosan a tagállamok a Bizottság kérésére vagy saját kezdeményezésre tanulmányokat, kísérleteket, demonstrációs projekteket vagy tesztfázisban lévő megfigyelést végezhetnek.

(3) Az (1) és a (2) bekezdésben előírt intézkedések a rendszer alapján segítenek azonosítani az új megfigyelési tevékenységek megvalósításának lehetőségeit, aminek jelentősen hozzá kell járulnia az 1. cikk (1) bekezdésének b) pontjában felsorolt területeken belüli tájékoztatási és megfigyelési igényekhez. E tevékenységek végrehajtását a 18. cikkben említett felülvizsgálat részének kell tekinteni. A rendszer kidolgozásakor a Bizottság figyelembe veszi a tudományos és pénzügyi igényeket és korlátokat.

(4) Az (1), a (2) és a (3) bekezdés végrehajtásának részletes szabályait - beleértve az új megfigyelési tevékenységek végrehajtására vonatkozó döntéseket - a 17. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell megállapítani.

7. cikk

(1) Az 1. cikk (1) bekezdésének c) pontjában kifejtett célkitűzések megvalósítása érdekében és a 6. cikkben említett tevékenységek mellett a Bizottság a tagállamokkal szorosan együttműködve tanulmányokat, kísérleteket és demonstrációs projekteket végez az alábbiak érdekében:

a) az összehangolt közösségi szintű adatgyűjtés, -kezelés és -kiértékelés előmozdítása;

b) az adatok közösségi szintű kiértékelésének javítása;

c) a rendszer keretében összegyűjtött adatok és információk minőségének javítása.

(2) Az 1. cikk (1) bekezdésének c) pontjában kifejtett célkitűzések megvalósítása érdekében és a 6. cikkben említett tevékenységek mellett a tagállamok beépíthetik nemzeti programjaikba az (1) bekezdésben ismertetett területeken megvalósuló tanulmányokat, kísérleteket és demonstrációs projekteket.

(3) Az (1) bekezdés végrehajtásának részletes szabályait a 17. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell megállapítani.

3. SZAKASZ Nemzeti programok, koordináció és együttműködés

8. cikk

(1) A 4. és az 5. cikkben, a 6. cikk (2) és (3) bekezdésében és a 7. cikk (2) bekezdésében előírt tevékenységeket a tagállamok által kétéves időszakokra kidolgozott nemzeti programok keretében hajtják végre.

(2) A nemzeti programokat az e rendelet hatálybalépését követő 60 napon belül, és azt követően az egyes hároméves időszakok kezdetét megelőző év november 1. előtt kell benyújtani a Bizottságnak.

(3) A tagállamok a Bizottság jóváhagyásával kiigazítják nemzeti programjaikat, különösen annak érdekében, hogy lehetővé tegyék a 6. cikkel összhangban kidolgozott megfigyelési tevékenység bővítését.

(4) A nemzeti programokat előzetes értékeléssel együtt nyújtják be a Bizottsághoz. A tagállamok a 12. cikkben említett időszak harmadik évének végén közbenső, az időszak végén utólagos értékelést végeznek.

(5) Az előterjesztett nemzeti programok vagy e nemzeti programok jóváhagyott kiigazításai alapján a Bizottság határoz a támogatható költségekhez való pénzügyi hozzájárulásról.

(6) Az (1)-(5) bekezdés végrehajtásának részletes szabályait a 17. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell megállapítani, figyelembe véve a nemzeti, az európai és a nemzetközi megfigyelési mechanizmusokat a további igazgatási teher elkerülése érdekében.

9. cikk

(1) A Bizottság a tagállamokkal együttműködve összehangolja, ellenőrzi, fejleszti a rendszert, és arról jelentést készít, különösen az Erdészeti Állandó Bizottságnak.

(2) A Bizottság a tagállamokkal együttműködve vizsgálja közösségi szinten az adatokat, és biztosítja az összegyűjtött adatok és információk közösségi szintű kiértékelését a 15. cikkel összhangban.

(3) A Bizottság létrehoz egy tudományos tanácsadó csoportot, amely segíti az Erdészeti Állandó Bizottságot munkája előkészítésében, különösen a 6. cikkben említett rendszer kidolgozásában.

(4) Az (1) és a (2) bekezdésben megállapított feladatok teljesítése érdekében a Bizottság létrehoz egy tudományos koordináló szervet a Közös Kutatóközponton belül, és konzultálhat, vagy szerződést köthet kutatóintézetekkel és szakértőkkel, teljes mértékben figyelembe véve a Közösségen belüli különböző erdei ökoszisztémák sokféleségét.

(5) Az (1) bekezdésben megállapított jelentési feladatok teljesítéséhez a Bizottság igénybe veszi az Európai Környezetvédelmi Ügynökség segítségét.

(6) A (3) bekezdés végrehajtásának részletes szabályait a 17. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell megállapítani.

10. cikk

(1) A 4. és az 5. cikkben, valamint a 6. cikk (3) bekezdésében említett tevékenységek összehangolása, továbbá az adatok összehasonlíthatósága érdekében kézikönyvekben határozzák meg a kötelező és a választható paramétereket és állapítják meg a megfigyelés módszereit és az adatátvitelnél használt adatformátumot. Adott esetben a kézikönyveknek a meglévő rendszereken kell alapulniuk.

(2) Az (1) bekezdés végrehajtásának részletes szabályait a 17. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell megállapítani.

11. cikk

(1) Az 1. cikkben megállapított célkitűzésekkel összefüggésben a Bizottság és a tagállamok együttműködnek nemzetközi és páneurópai szinten más szervekkel az erdők megóvásának és védelmének a fenntartható fejlődést szem előtt tartó előmozdítása érdekében.

(2) A 4. cikkel összefüggésben a Bizottság együttműködik az ICP Forests-szel, hogy megfeleljen a nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő levegőszennyezésről szóló egyezmény keretében megállapított kötelezettségeknek.

(3) Az (1) és a (2) bekezdésben említett együttműködés érdekében a Közösség támogathatja a következő tevékenységeket:

a) megfelelő kapcsolatok kialakítása a tudományos koordináló szervvel;

b) tanulmányok és adatkiértékelések.

4. SZAKASZ Végrehajtási időszak és pénzügyi szempontok

12. cikk

(1) A rendszer négy évig tart, 2003. január 1-jétől 2006. december 31-ig.

(2) A rendszer alkalmazásában a nemzeti programok támogatható költségeire nyújtott maximális közösségi pénzügyi támogatás az alábbiak szerint alakul:

a) a 4. cikk alapján végzett tevékenységek: 50 %;

b) az 5. cikk alapján végzett tevékenységek: 50 %;

c) a 6. cikk (2) bekezdése alapján végzett tevékenységek: 75 %;

d) a 6. cikk (3) bekezdése alapján végzett tevékenységek: 50 %;

e) a 7. cikk (2) bekezdése alapján végzett tevékenységek: 50 %;

(3) A támogatható költségekre szánt közösségi hozzájárulást a Bizottság a tagállamoknak fizeti ki.

(4) A Bizottság által jóváhagyott nemzeti programok végrehajtása során a tagállamok részéről felmerült kiadások különösen akkor jogosultak társfinanszírozásra, ha e tevékenységek 2003. január 1. után és e rendelet hatálybalépésének napja előtt kezdődtek, feltéve, hogy nem fejeződnek be azelőtt, hogy a Bizottság határoz a nemzeti programokról.

(5) A Bizottság a közbeszerzésre alkalmazandó szabályokkal összhangban finanszírozza a 6. cikk (1) bekezdése, a 7. cikk (1) bekezdése és a 9. cikk (1), (2) és (4) bekezdése alapján végzett tevékenységeket.

(6) A Közösség hozzájárulást nyújthat az Európai Környezetvédelmi Ügynökségnek a 9. cikk (5) bekezdésében és a 18. cikkben meghatározott feladatok teljesítéséért.

(7) A Bizottság finanszírozhatja a 9. cikk (3) bekezdésében említett tudományos tanácsadó csoport tevékenységét a részletes szabályokban meghatározott feladatok teljesítéséért.

(8) A Közösség hozzájárulást nyújthat az ICP Forests számára, hogy megfeleljen a 11. cikk (2) bekezdésében megállapított közösségi kötelezettségeknek.

13. cikk

(1) A 2003-tól 2006-ig tartó rendszer végrehajtásának pénzügyi kerete 61 millió EUR, amelyből 9 millió EUR tűzmegelőzési intézkedésekre használható.

(2) Az (1) bekezdésben rögzített pénzügyi erőforrásokat bővíteni kell, amint új tagállamok csatlakoznak az Európai Unióhoz.

(3) Az éves előirányzatokat a költségvetési hatóság engedélyezi az éves költségvetési eljáráson és a pénzügyi terv keretein belül.

5. SZAKASZ Végrehajtás, tagállami jelentéstétel, Erdészeti Állandó Bizottság

14. cikk

(1) A tagállamok - azok pénzügyi és működési kapacitása alapján - kijelölik a jóváhagyott nemzeti programokban foglalt tevékenységek igazgatásában hatáskörrel rendelkező szerveket. E szervek lehetnek nemzeti közigazgatási szervek vagy más olyan intézmények - a Bizottság jóváhagyásával közfeladatot ellátó magánintézmények is -, amelyek megfelelő pénzügyi biztosítékot nyújtanak és megfelelnek az e bekezdés végrehajtására vonatkozó részletes szabályokban előírt feltételeknek.

(2) A meglévő, hatáskörrel rendelkező hatóságok sérelme nélkül, a tagállamok kijelölik az e rendelettel összhangban elfogadott intézkedések végrehajtására felhatalmazott hatóságokat és szerveket.

(3) A tagállamok felelősek a közösségi hozzájárulás megfelelő és hatékony igazgatásáért. E célból elfogadják a következőkhöz szükséges rendelkezéseket:

a) annak biztosítása, hogy a Közösség által finanszírozott tevékenységeket ténylegesen és megfelelő módon végrehajtják, biztosítva a közösségi hozzájárulás átláthatóságát;

b) bármely szabálytalanság megelőzése;

c) a szabálytalanság vagy gondatlanság következtében elveszett kifizetések visszaszerzése;

d) annak biztosítása, hogy az (1) bekezdésben említett szervek megfelelő belső irányítási és ellenőrzési rendszerrel rendelkeznek;

e) annak biztosítása, hogy ha az (1) bekezdésben említett szervek nem állami szervek, a tagállamok garanciát vállalnak értük.

(4) A tagállamok a Bizottság rendelkezésére bocsátják az összes szükséges információt és megtesznek minden olyan intézkedést, amely megkönnyíti az ellenőrzést, beleértve a Bizottság vagy az Európai Számvevőszék által végzett olyan helyszíni vizsgálatokat, amelyet a Bizottság a közösségi finanszírozás igazgatása érdekében indokoltnak tart. A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot az e célból hozott minden intézkedésről.

(5) Az (1)-(4) bekezdés végrehajtásának részletes szabályait a 17. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell megállapítani.

15. cikk

(1) A tagállamok a kijelölt hatóságokon és szerveken keresztül évente továbbítják a Bizottságnak a rendszer keretében összegyűjtött adatokat az azokra vonatkozó jelentéssel együtt.

Az adatok georeferencia-adatok, amelyeket számítógépes távközlés és/vagy elektronikus technológia útján továbbítanak a Bizottságnak. A Bizottság a tagállamokkal való szoros együttműködésben állapítja meg ezen adatátvitel formátumát és részleteit.

(2) A tagállamok a közös formátumok és szabványok alapján, valamint elektronikus georeferencia-adatbázisok útján aktívan terjesztik az összegyűjtött adatokat, amelyek kezelése az Aarhusi Egyezmény elveivel és a környezetvédelmi információkhoz való hozzáférésre vonatkozó közösségi rendelkezésekkel összhangban történik.

(3) Az adatok kiértékelésének támogatása és a felhasználásukból eredő lehető legnagyobb további érték megszerzése érdekében a Bizottságnak nincs korlátozva az a joga, hogy felhasználja és terjessze az adatokat az Aarhusi Egyezmény és a környezetvédelmi adatokhoz való hozzáférésre vonatkozó közösségi rendelkezések elveivel összhangban. A tagállamoktól összegyűjtött adatok bármilyen jellegű terjesztése esetén a tagállamokat kell forrásként megjelölni.

(4) Az (1) bekezdés végrehajtásának részletes szabályait a 17. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell megállapítani.

16. cikk

(1) Minden tagállam jelentést dolgoz ki az erdők állapotával kapcsolatos nemzeti helyzetről, különösen a 4. cikk (1) bekezdésében megállapított tevékenységek alapján.

A jelentést legkésőbb 2005. december 31-ig benyújtják a Bizottsághoz.

(2) Az 5. cikkben megállapított tevékenységekben részt vevő minden tagállam jelentést dolgoz ki a tüzek erdőkre gyakorolt hatásával kapcsolatos nemzeti helyzetről.

A jelentést 2003-tól kezdődően minden évben legkésőbb december 31-ig benyújtják a Bizottsághoz.

(3) Minden tagállam jelentést készít a 6. cikk (3) bekezdésében említett megfigyelési tevékenységek által érintett ügyekkel kapcsolatos nemzeti helyzetről, amint azok megkezdődtek.

A jelentésekre vonatkozó iránymutatásokat és azok benyújtásának határidejét a 17. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell megállapítani.

17. cikk

(1) A Bizottság munkáját az Erdészeti Állandó Bizottság segíti.

(2) Amennyiben erre a bekezdésre hivatkozás történik, az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkét kell alkalmazni, tekintettel az említett határozat 8. cikkének rendelkezéseire.

Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében megállapított időtartam két hónap.

(3) A bizottság elfogadja saját eljárási szabályzatát.

6. SZAKASZ Bizottsági jelentéstétel, felülvizsgálat, tagjelölt országok

18. cikk

Hat hónappal a jelentések benyújtására a 16. cikk (1) bekezdésében megállapított határidő után, figyelembe véve a 16. cikk alapján benyújtott összes jelentést, a Bizottság az Európai Környezetvédelmi Ügynökség segítségével jelentést nyújt be a rendszer megvalósításáról az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz, felülvizsgálva a rendszer eredményességét annak érdekében, hogy megalapozza az e tevékenységek 2006 utáni folytatására irányuló döntéseket. E célból a Bizottságot javaslat kidolgozására kérik fel.

19. cikk

A 12. cikk (1) bekezdésében említett időszak letelte előtt a Bizottság jelentést nyújt be az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz a rendszer végrehajtásáról, figyelembe véve a 18. cikkben említett felülvizsgálatot.

20. cikk

A rendszerben az alábbiak vehetnek részt:

a) a közép- és kelet-európai tagjelölt országok, összhangban az Európa-megállapodásokban, azok kiegészítő jegyzőkönyveiben és az egyes társulási tanácsok határozataiban megállapított feltételekkel;

b) Ciprus, Málta és Törökország, az ezen országokkal kötendő kétoldalú megállapodások alapján;

c) egyéb európai országok, tetszésük szerint és saját költségükre.

21. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2003. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2003. november 17-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

P. Cox

a Tanács részéről

az elnök

G. Alemanno

[1] HL C 20. E, 2003.1.28., 67. o.

[2] HL C 85., 2003.4.8., 83. o.

[3] HL C 128., 2003.5.29., 41. o.

[4] Az Európai Parlament 2003. február 13-i véleménye (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé), a Tanács 2003. június 13-i közös álláspontja (HL C 233. E, 2003.9.30., 1. o.), az Európai Parlament 2003. október 21-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2003. november 6-i határozata.

[5] HL C 56., 1999.2.26., 1. o.

[6] HL L 242., 2002.9.10., 1. o.

[7] HL L 326., 1986.11.21., 2. o. A legutóbb a 804/2002/EK rendelettel (HL L 132., 2002.5.17., 1. o.) módosított rendelet.

[8] HL L 217., 1992.7.31., 3. o. A legutóbb a 805/2002/EK rendelettel (HL L 132., 2002.5.17., 3. o.) módosított rendelet.

[9] HL L 327., 1999.12.21., 53. o.

[10] HL L 160., 1999.6.26., 80. o.

[11] HL L 165., 1989.6.15., 12. o. A legutóbb az 1100/98/EK rendelettel (HL L 157., 1998.5.30., 10. o.) módosított rendelet.

[12] HL L 165., 1989.6.15., 14. o.

[13] HL C 172., 1999.6.18., 1. o.

[14] HL L 184., 1999.7.17., 23. o.

--------------------------------------------------