A Budapest Környéki Törvényszék G.40159/2020/36. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 195. § (1) bek.] Bíró: Rusznák Anita

A Budapest Környéki Törvényszék Dr. Ravasz László (Cím6 szám alatti székhelyű) ügyvéd által képviselt Felperes1 (Cím1 szám alatti lakos) I.r. és Felperes2 (Cím1 szám alatti lakos) II.r. felperesnek - Dr. Jánossy Boglárka Ügyvédi Iroda (Cím7. szám alatti székhelyű, ügyintéző: Dr. Jánossy Boglárka ügyvéd) által képviselt Alperes1 (Cím2 szám alatti székhelyű) I.r. és Alperes2 (Cím4 szám alatti székhelyű) II.r. alperes ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében meghozta a következő

Í T É L E T E T

A bíróság megállapítja, hogy a 2008. május 9. napján kelt, közjegyző1 közjegyző által ügyszám1. szám alatt közjegyzői okiratba foglalt kölcsönszerződés I.7.1. pontjának első mondata érvénytelen.

A bíróság felperesek keresetét ezt meghaladóan elutasítja.

Kötelezi a bíróság a felpereseket, hogy 15 napon belül egyetemlegesen fizessenek meg I.r. alperesnek 1.031.360,- (egymillió-harmincegyezer-háromszázhatvan) Ft, II.r. alperesnek pedig szintén 1.031.360,- (egymillió-harmincegyezer.-háromszázhatvan) Ft perköltséget.

A bíróság megállapítja, hogy a per során felmerült 1.500.000,- (egymillió-ötszázezer) Ft eljárási illetéket a Magyar Állam viseli.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, amelyet a Budapest Környéki Törvényszéken elektronikus úton kell előterjeszteni a Fővárosi Ítélőtáblához címezve.

Ha a fél a fellebbezést nem elektronikus úton, vagy elektronikus úton, de nem az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott módon terjeszti elő, a bíróság a fellebbezést visszautasítja.

A másodfokú eljárásban a jogi képviselet kötelező. Ha a fellebbezést benyújtó fél jogi képviselővel nem rendelkezik, a fellebbezést a bíróság hiánypótlási felhívás kiadása nélkül visszautasítja.

A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, kivéve, ha a felek bármelyike tárgyalás tartását kéri, a bíróság azt indokoltnak tartja, vagy tárgyaláson foganatosítható bizonyítást kell lefolytatni. A fellebbező félnek a tárgyalás tartására irányuló kérelmét a fellebbezésében kell előterjesztenie. A fellebbező fél ellenfele a fellebbezés kézbesítésétől számított tizenöt napon belül tárgyalás tartását kérheti.

A felek kérelme alapján sem kell tárgyalást tartani, ha az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 379. és 380. §-ban meghatározott okból kell hatályon kívül helyezni, a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, a fellebbezés csak a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével, illetve az előzetes végrehajthatósággal kapcsolatos, vagy a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul.

I N D O K O L Á S

A bíróság a felek nyilatkozatai, felperesek személyes tényelőadása, valamint a felek által csatolt iratok alapján az alábbi tényállást állapította meg:

Felperesek hitelközvetítő közreműködésével a bank1-nék fennálló forint alapú kölcsönük kiváltása céljából 2008. április 8. napján az bank2.-től (a továbbiakban: alperesi jogelőd1) 30.000.000,- Ft CHF alapú kölcsönt igényeltek. Felperesek a kölcsönkérelemben egyértelműen megjelölték azt is, hogy a kölcsön devizaneme CHF legyen 6 hónapos kamatperiódussal. A futamidőt 20 év jelölték meg azzal, hogy a tőketörlesztési halasztás időtartamát 10 évben adták meg. Fedezetül a cím1. szám allati ingatlant (a továbbiakban: fedezeti ingatlant) ajánlották fel. A kölcsönkérelem aláírásával egyidejűleg felperesek nyilatkozatot tettek arról is, hogy az Ügyféltájékoztató a devizahitelek kockázatairól szóló kiadványban (a továbbiakban: Ügyféltájékoztató) foglaltakat megismerték és az abban foglaltak alapján tudomásul veszik, hogy a devizában nyilvántartott kölcsönök a forintban nyilvántartott kölcsönökhöz képest magasabb kockázatot jelentenek, tekintettel az esetlegleges árfolyamváltozásokra. A kölcsönkérelmet felperesek 2008. április 8. napján mindketten aláírták.

Alperesi jogelőd1 Ügyféltájékoztatója tartalmazta többek között a devizahitel fogalmát. E szerint a devizahitel olyan hitel, amelynek összegét nem forintban, hanem valamely más pénznemben határozzák meg. Devizában tartozunk tehát, függetlenül attól, hogy forintban folyósítja a kölcsönt a bank. Az alperesi jogelőd1 Euró és CHF alapú devizahiteleket kínál. Belföldön elsősorban forintra van szükségünk, és a hiteltörlesztéséhez használt jövedelmünk is forintban keletkezik, így a hitel visszafizetése is forintban történik. A devizahitel összegét mindig devizában határozzák meg, annak kamatlába pedig az adott deviza pénzpiaci kamat szintjének megfelelően általában alacsonyabb, mint a forint hitelek jelenlegi kamatai.

Az Ügyféltájékoztató külön pontban részletezte a vételi és eladás árfolyam különbségét. Ebben rögzítésre került, hogy alperesi jogelőd1 a devizában nyilvántartott hitelt forintban folyósítja. Ehhez az alperesi jogelőd1 a folyósított devizahitel összegét előzetesen átszámítja forintra. Ilyenkor devizavételi árfolyamot alkalmaz, mintha megvásárolná az ügyféltől azt a deviza összeget, amelynek ellenértékét forintban kifizeti. A hiteltörlesztésekor ugyanez fordítva játszódik le. Amikor az alperesi jogelőd1 ügyfele a törlesztőrészlet forintban fizeti, azt az alperesi jogelőd devizaeladási árfolyamon számítja át devizára, mintha eladta volna az ügyfelének a törlesztéshez szükséges devizaösszeget. A vételi és eladási árfolyam különbözik. A vételi árfolyam alacsonyabb az eladásinál. A különbség mértéke változó, ez a változás többlet terhet jelenthet. 2005. január 1-e óta pedig a teljes hiteldíj mutató már tartalmazza ezt a költségelemet is.

Az Ügyféltájékoztató 2. pontjában az árfolyamváltozás kapcsán az alperesi jogelőd1 arra hívta fel felperesek figyelmét, hogy a hitel devizaneme és a forint közötti árfolyamváltozás hatással van mind a folyósított hitelösszegek, mind a tőketörlesztőrészletek (tőke-, kamat- és kezelési költség tartozás) mértékére: ha a szerződéskötés és a folyósítás között a forint árfolyama gyengül az adott devizával szemben, akkor több forint kerül folyósításra (de maximum a folyósítási limiteknek megfelelő összeg). Ha viszont a forint árfolyama erősödik, akkor a folyósításra kerülő forint összeg kevesebb lehet, mint amennyire az ügyfél a kölcsönszerződés megkötésekor számított. Ez különösen a lakásvásárlási és hitelkiváltási célú kölcsönöknél okozhat problémát. Ha a forint árfolyama erősödik, akkor kevesebb forintot kell fizetni a devizában kifejezett törlesztőrészlet fejében, azaz a hitel a futamidő alatt olcsóbbá válik. Ha azonban a forint árfolyama gyengül, akkor a devizában kifejezett törlesztőrészlet forintra átszámított összege magasabb lesz, azaz "drágul" a hitel. A forint erősödése tehát könnyít a törlesztési terheken, gyengülése pedig növelheti azokat.