A Kúria Bhar.1061/2015/5. számú precedensképes határozata sikkasztás bűntette tárgyában. [1998. évi XIX. törvény (Be.) 352. §, 397. §, 398. §] Bírók: Akácz József, Kónya István, Varga Zoltán
A határozat elvi tartalma:
Nem megalapozatlansági ok az, ha az alapügyben eljárt bíróságok nem rögzítenek a tényállásban olyan - a vádlott bűnösségét érintő - tényeket és körülményeket, amelyeket a vád sem tartalmazott.
***********
KÚRIA
A Kúria, mint harmadfokú bíróság Budapesten, a 2015. év november hó 3. napján tartott harmadfokú nyilvános ülésen meghozta a következő
v é g z é s t:
A sikkasztás bűntette és más bűncselekmények miatt az I. rendű vádlott és társai ellen folyamatban lévő büntetőügyben az ügyész által bejelentett másodfellebbezést elbírálva a Győri Ítélőtábla Bf.41/2014/30. számú ítéletét a VIII. rendű vádlott tekintetében helybenhagyja.
I n d o k o l á s
I.
Az I. rendű vádlott és társai ellen folyamatban lévő büntetőügyben a Veszprémi Törvényszék a 2014. február 26. napján kelt 2.B.325/2012/108. számú ítéletével a VIII. rendű vádlottat bűnösnek mondta ki 2 rendbeli, az 1978. évi IV. törvény (korábbi Btk.) 252. § (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés szerint minősülő vesztegetés bűntettében, és ezért őt 1 év 8 hónapi börtönbüntetésre ítélte, amelynek végrehajtását 2 évi próbaidőre felfüggesztette.
Az elsőfokú ítélet III/7/a) és III/7/b) pontja szerint az ügy VII. rendű vádlottja, aki a C. Kft. részéről hitelközvetítőként járt el, 2008. február 22-én és 2008. június 5-én a II. és III. rendű terhelttől egyszer 800.000 forintot (pándi beruházás), majd 500-500.000 forintot kért azért, hogy azokat a takarékszövetkezet dolgozói között szétossza, illetve részükre eljuttassa.
Az ítélet szerint: "A pénzösszegek II. rendű és III. rendű vádlottak irányából VII. rendű vádlott részére történt átadására azért került sor, hogy a VII. rendű vádlott azokat VIII. rendű vádlottnak juttassa vissza utólag, arra a kötelességszegő magatartására tekintettel, amely a P. Kft.-nek a c.bizottsági előterjesztésekben a ténylegesnél kedvezőbb színben történő feltüntetését eredményezte."
"VIII. rendű vádlottnak a F. T. hitelezési üzletág vezetőjeként feladatát képezte az ügyvezetés döntési hatáskörébe tartozó kölcsön- és hitelkérelmek befogadása, ellenőrzése, minősítése, a döntési javaslatok előkészítése.
Ennek megfelelően VIII. rendű vádlott átvizsgálta a P. Kft. hitelkérelmeit, majd azok alapján előterjesztéseit a C.bizottság irányába megtette."
A P. Kft., mivel D osztályú minősítést kapott, hitelkérelmének fokozott óvatossággal történő elbírálása lett volna indokolt.
"Ezzel szemben VIII. rendű vádlott a két hitelkérelem vonatkozásában olyan előterjesztéseket készített az arról ténylegesen döntési jogosultsággal rendelkező C.bizottság részére, amelynek teljes egészében a Kft. által benyújtott üzleti terven alapultak, azok felülbírálat nélküli átvételét jelentették."
VIII. rendű vádlott a költségvetési számokkal kapcsolatos szakmai számításokat nem kért, a terveket, a költségvetést a döntés, előkészítés szakaszában független szakember nem vizsgálta felül, különös tekintettel arra, hogy más ingatlanfedezetű hitelek esetében ingatlanszakértő a takarékszövetkezetnél közre szokott működni. VIII. rendű vádlott a P. Kft. mindkét hitele esetében megsértette a fedezettség számítás szabályait, amikor a megfizetendő kamat összegével növelte a fedezettség értékét, amely ilyen módon nem tükrözte a valóságot.
VIII. rendű vádlott egyetlen esetben sem vizsgálta, hogy a beruházási ráfordítások könyvelt összege legalább nagyságrendeket tekintve összhangban van-e a készültségi fokok szerinti teljesítménnyel, illetve a teljesítésigazolás céljából benyújtott számlák értékével.
VIII. rendű vádlott munkaszerződésben meghatározott feladatát képezte a hatáskörrel rendelkező személy, vagy testület döntése alapján engedélyezett kölcsön, vagy hitel folyósítása, vagy folyósítás előkészítése, a kockázatvállalási szabályzatban foglalt előírások egységes megvalósulásának ellenőrzése, kapcsolattartás a hitelügyintézőkkel, szakmai tanácsadás.
Munkaköréből adódóan rálátása volt a hitelezés teljes folyamatára, s a rendelkezésre álló információkból észlelnie, tudnia kellett, hogy a fenti projekthitelekkel érintett vállalkozások - köztük a P. Kft. - a szürkegazdaságban mozognak.
VIII. rendű vádlott a munkaszerződéséből eredő azon elvárásokat, miszerint munkakörét képességei szerint, a munkáltató érdekeinek messzemenő figyelembevételével köteles ellátni, a P. Kft. hitel kérelmeinek ellenőrzése és értékelése során nem teljesítette,... ennek oka az volt, hogy anyagi előnye származott, maximum 1.800.000 forint, mely összeget kötelességének megszegésére tekintettel II. és III. rendű vádlottaktól kapott.
II.
Az ítélet ellen VIII. rendű vádlott és védője felmentés érdekében jelentett be fellebbezést, az ügyészség tudomásul vette az ítéletet.
A másodfokú bíróságként eljáró Győri Ítélőtábla a 2015. február 26. napján kelt Bf.41/2014/30. számú ítéletével VIII. rendű vádlottat az ellene 2 rendbeli vesztegetés bűntette miatt emelt vád alól felmentette.
Az ítélőtábla az elsőfokú ítélet III/7/b) tényállásából mellőzte a 64. oldal 3. bekezdésének azon megállapítását, miszerint "a VII. rendű vádlott további 500-500 ezer forintot kért a takarékszövetkezet dolgozói részére", és pontosította a 4. bekezdést akként, hogy II. rendű vádlott, illetve III. rendű vádlott a C. Kft.-nek szerződés alapján járó sikerdíjon felül a "VII. rendű vádlott részére - annak érdekében, hogy azt a takarékszövetkezet dolgozóinak adja át - további legalább 800.000 forintot is kifizettek".
Ugyancsak mellőzte az 5. bekezdésből azt a ténymegállapítást, hogy "A pénzösszegek II. rendű és III. rendű vádlottak irányából VII. rendű vádlott részére történt átadására azért került sor, hogy a VII. rendű vádlott azokat VIII. rendű vádlottnak juttassa vissza utólag, arra a kötelességszegő magatartására tekintettel, amely a P. Kft.-nek a c.bizottsági előterjesztésekben a ténylegesnél kedvezőbb színben történő feltüntetését eredményezte".
Az ítélőtábla ehelyett azt rögzítette, hogy a pénzt a vádlottak - VII. rendű vádlott kérésének megfelelően - a takarékszövetkezet dolgozóinak szánták a gördülékeny, rugalmas és gyors ügyintézés érdekében.
Az ítélőtábla mellőzte a 65. oldal 2. bekezdését is, amely szerint a VII. rendű vádlott a pénzösszegeket azért kérte a II. és III. rendű vádlottaktól ebben az esetben is, mert az általa közvetített vállalkozás eredményes hitelbírálatára a folyósított hitelből származó pénz visszajuttatására tekintettel került sor.
Az ítélőtábla jogi álláspontja szerint az így pontosított tényállás minden tekintetben megalapozott, ezért a Be. 351. § (1) bekezdése szerint a másodfokú eljárásban is irányadó volt.
A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!
Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!