BH 2008.4.84 Jogosulatlan gazdasági előny megszerzésének bűntette, és ezzel halmazatban magánokirat-hamisítás vétsége valósul meg, ha a helyi önkormányzat tisztségviselője a céljelleggel nyújtott pénzügyi támogatás megszerzése érdekében elvégezni nem szándékolt munka szükségességét tünteti fel a pályázatban, és hamis számlák benyújtásával azt a látszatot kelti, hogy e munkát elvégezték [Btk. 276. §, 288. § (1) bek.].

Az elsőfokú bíróság a 2002. november 14. napján hozott ítéletével a IV. r. terheltet 2 rb. bűnsegédként elkövetett jogosulatlan gazdasági előny megszerzésének bűntette, 2 rb. folytatólagosan, bűnsegédként elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége miatt 180 napi tétel, napi tételeként 220 forint - 1 év próbaidőre felfüggesztett - pénzbüntetésre ítélte.

A IV. r. terheltet 1 rb. bűnsegédként elkövetett jogosulatlan gazdasági előny megszerzésének bűntette miatt emelt vád alól, valamint 1 rb. folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétségének vádja alól felmentette.

A másodfokú bíróság a 2004. december 1. napján hozott ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét a IV. r. terhelt vonatkozásában megváltoztatta; a terhelt bűnösségét 1 rb. jogosulatlan gazdasági előny megszerzésének bűntettében is megállapította, amelyet a IV. r. terhelt bűnsegédként követett el, továbbá 1 rb. folytatólagosan, bűnsegédként elkövetett magánokirat-hamisítás vétségében is bűnösnek mondta ki.

A IV. r. terhelttel szemben kiszabott pénzbüntetés végrehajtásának próbaidőre történő felfüggesztését mellőzte.

A jogerős ügydöntő másodfokú határozat ellen a IV. r. terhelt meghatalmazott védője útján nyújtott be felülvizsgálati indítványt. Sérelmezte, hogy a másodfokú bíróság a jogosulatlan gazdasági előny megszerzésével kapcsolatos cselekmény tekintetében az elsőfokú bíróság felmentő rendelkezését megváltoztatta. Álláspontja szerint a másodfokú bíróság a terhelt bűnösségét a bűnsegédként elkövetett jogosulatlan gazdasági előny megszerzésének bűntettében és a folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétségében az anyagi jogszabályok megsértésével állapította meg. Arra hivatkozott, hogy az elkövetéskor hatályos Btk. 288. §-ában meghatározott bűntett célzatos bűncselekmény, amely egyenes szándékkal követhető el. A terhelt vonatkozásában azonban a gondatlanság sem bizonyított. Mivel a terhelt magatartása a jogosulatlan gazdasági előny megszerzésének bűntettét nem valósítja meg, a folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás, mint szükségszerű eszközcselekmény, sem állapítható meg. Tévesen alkalmazta a másodfokú bíróság a Btk. 2. §-át is.

A Legfőbb Ügyészség az átiratában - és az ügyész a nyilvános ülésen is - a megtámadott határozat hatályában fenntartását indítványozta.

A felülvizsgálati indítvány nem alapos.

Nem sértett anyagi jogszabályt a másodfokú bíróság, amikor a IV. r. terhelt bűnösségét jogosulatlan gazdasági előny megszerzésének bűntettében és folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétségében is megállapította, amely cselekményeket bűnsegédként követett el.

Az irányadó tényállás szerint az I. r. terhelt H. nagyközség polgármestere volt. Az önkormányzat a törvényi rendelkezések alapján iskolaépület felújítására, amelynek összköltsége 8 899 000 forint volt, 2 670 000 forint önrészt vállalva 6 229 000 forint céltámogatást igényelt a megyei területfejlesztési tanácstól. A pályázat elkészítésében és összeállításában a IV. r. terhelt részt vett.

A pályázat befogadása 1998. április 20-án történt. A IV. r. terhelt az egyes vállalkozókra lebontva költségvetést és megállapodást készített, amelyek alapján vállalkozási szerződést kötöttek.

A Területfejlesztési Tanács 1998. szeptember 10-én kötött támogatási szerződést az önkormányzattal a beruházás megvalósítására.

Az elsőfokú bíróság azt állapította meg tényként, hogy az I. r. terhelt a szerződés megkötését követően döntött arról, hogy a pályázat útján elnyert céltámogatást csak részben fordítja az iskola felújítására és ennek egy részéből a községi óvodát csoportszobával bővíti. Elhatározásáról a IV. r. terheltet is tájékoztatta.

A másodfokú bíróság azonban e megállapítást mellőzte, és tényként azt állapította meg, hogy az I. r. terhelt erre az elhatározásra a pályázat benyújtását követően, de még a támogatási szerződés megkötését megelőzően a nyár folyamán jutott és erről a IV. r. terheltnek is tudomása volt.

A másodfokú bíróság kiegészítette a tényállást azzal is, hogy az önkormányzat és a Magyar Államkincstár között 1998. szeptember 16-án az általános iskola felújítása tárgyában létrejött finanszírozási szerződés megkötésével egyidejűleg az önkormányzat 6 320 000 forint bruttó értékű számlát nyújtott be a Magyar Államkincstár Megyei Fiókjához. Ennek alapján intézkedett a Magyar Államkincstár a 4 424 000 forint állami támogatás kifizetéséről.

A pályázatban említett iskolafelújításra 3 447 629 forintot fordítottak. A pályázaton elnyert teljes összeget az önkormányzat a büntetőeljárás megindulását követően a cselekmény elsőfokú elbírálásáig a Magyar Államnak visszafizette.

A II. r. terhelt végezte az iskola- és az óvodafelújítást, az óvodai munkák végzésével kapcsolatos vállalkozási díjhoz és költségeihez úgy jutott hozzá, hogy a részszámlákon valótlanul az iskolafelújításon végzett munkát tüntette fel. E számlát a IV. r. terhelt ellenjegyezte, holott tudta, hogy e munkát a II. r. terhelt az iskolafelújítás során nem végezte el. A IV. r. terhelt a céltámogatás összegének a támogatási szerződésben meghatározottaktól eltérő felhasználásának leplezése érdekében az V. r., a VI. r. és a VIII. r. terheltek esetében ugyancsak valótlan tartalmú részszámlákat igazolt.