A Kúria Kfv.37633/2015/5. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet (Bt. Vhr.) 19/A. § (2) bek.] Bírók: Fekete Ildikó, Kovács Ákos, Kovács András

A határozat elvi tartalma:

Az erdészeti hatóság hatáskörébe a rendeltetésszerű használat akadályozása határidejének lejártát követően a helyreállítási kötelezettség elrendelése terheli, és meg kell határoznia annak módját is.

***********

A KÚRIA

mint felülvizsgálati bíróság

Kfv.III.37.633/2015/5.szám

A Kúria a Kajtár, Takács, Hegymegi-Barakonyi, Baker & McKenzie Ügyvédi Iroda által képviselt (...) felperesnek a (...) jogtanácsos által képviselt Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal alperes ellen erdészeti kötelezés tárgyában hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perében a Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2015. április 16. napján kelt 4.K.27.400/2014/9. számú jogerős ítélete ellen a felperes által 12. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta az alábbi

ítéletet:

A Kúria a Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 4.K.27.400/2014/9.számú ítéletét hatályában fenntartja.

Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs.

Indokolás

A Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága 2008. augusztus 25-én és 2008. szeptember 22. napján kelt határozataival engedélyezte a határozatokban felsorolt erdőterületek rendeltetésszerű használatának akadályozását, meghatározott időtartamra 2009. augusztus 25. és 2009. június 1. napjáig. Az erdészeti igazgatóság mindhárom határozatában leírta, hogy az engedély a tervezett földgázvezetékre vonatkozóan, gázkúthoz tervezett bekötővezetékek kialakítása céljából került kiadásra.

A Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága mint elsőfokú hatóság kiegészített határozataival kötelezte a felperes jogelődjét, hogy a határozatokban felsorolt erdőterületeken a gázkutakhoz tervezett bekötővezetékek kialakítása miatt igénybe vett területen az erdő eredeti állapotát állítsa helyre 2012. május 31. napjáig. A határozatok indokolása szerint a felsorolt erdőterületeken az erdő rendeltetésszerű használatának akadályozására meghatározott határidő letelt, azonban a felperesi jogelőd az igazgatóság nyilvántartása szerint nem kérelmezte az erdő igénybevétel meghosszabbítását, vagy véglegesítését, ugyanakkor az igénybevétel a határozathozatal napjáig fennállt. Ebből következően a felperes jogelődje engedély nélküli igénybevételt folytatott a rendeltetésszerű használat akadályozására engedélyezett határidő leteltétől kezdődően. A helyreállítási kötelezettséget az elsőfokú hatóság az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Evt.) 85. § (1) bekezdés alapján írta elő. Tájékoztatta a felperes jogelődjét arról is, hogy az Evt. 85. § (2) bekezdése szerint a helyreállítási kötelezettség alól kérelemre az erdészeti hatóság felmentést adhat, és erdővédelmi bírság egyidejű kiszabása mellett engedélyezheti a kialakult állapot fennmaradását, amennyiben az igénybevétel engedélyezésének feltételei fennállnak. A határozatok kiegészítésére az adott okot, hogy az elsőfokú szerv észlelte, a határozataiban az erdő eredeti állapotának helyreállítási módjáról nem rendelkezett, így határidő tűzése mellett előírta az erdőtalaj erdőgazdálkodási termelés céljára történő alkalmassá tételét, valamint a fakitermeléssel érintett erdőrészletekben az erdőfelújítás mesterséges módon akácos célállománnyal történő elvégzését. A felperesi jogelőd fellebbezett az elsőfokú határozatok és a kiegészítő határozatok ellen, a másodfokú hatóság az elsőfokú határozatokat és annak kiegészítéseit helybenhagyta.

A felperes keresetében a határozatok felülvizsgálatát és hatályon kívül helyezését kérte. Kifogásolta, hogy a Ket. 29. § (3) bekezdés a) pontjának megsértésével az elsőfokú szerv a hivatalból indult eljárásban az első eljárási cselekmény elvégzéséről nem értesítette. A helyszíni bejárásról készült jegyzőkönyvet nem bocsátotta a rendelkezésére, arra nem tehetett észrevételt. Nem állapítható meg, hogy az illetékes felügyelő milyen dokumentációt használt, milyen felméréseket készített, és miből állapította meg azt, hogy az erdő igénybevétele a mai napig fennáll. Sérelmezte a felperes a Ket. 70. § (1)-(2) bekezdésére tekintettel, hogy nem volt biztosított számára a bizonyítékok megtekintése, nem gyakorolhatta nyilatkozattételi jogát. Állította a Ket. alapelveinek súlyos sérelmét, a Ket. 5. § (1)-(2) bekezdést, 4. § (1) bekezdés, és 1. § (1)-(2) bekezdésében foglaltakra figyelemmel. Vitatta a hatósági ügyintéző jóhiszeműségét, mivel olyan határozatot hozott, amelynek végrehajtása objektíve lehetetlen, illetve a megvalósítás jogszabályt sértene, és közvetlen katasztrófahelyzetet idézne elő, álláspontja szerint az alperes a Ket. 3. § (2) bekezdése szerinti tényállás-tisztázási kötelezettségének sem tett eleget. Nem derül ki a határozatokból az sem, hogy mi volt az eredeti állapot, amit helyre kellene állítani. A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) rendelkezéseire hivatkozással álláspontja szerint a gázszállító vezeték létesítése és üzemeltetése annak hatálya alá tartozik, és ezen speciális jogszabály egyenesen tiltja a fák ültetését a biztonsági övezetbe, sőt azok eltávolítását a vezetékjog alapján lehetővé teszi az engedélyesnek. Hivatkozott a gázszállító vezetékek védőövezetére megállapított korlátozásokra is. Kifejtette, hogy az alperes a területileg illetékes bányakapitányság véleményét nem kérte ki az ügyben, holott a bányakapitányság mint szakhatóság bevonása nélkül a védővezetékre vonatkozó kötelezés nem volt hozható. Kifogásolta, hogy a hatóság nem tájékoztatta arról, hogy a bányászati hatóság által jóváhagyott műszaki üzemterv érvényességének lejártáig kellett volna megkérnie az igénybevételt. Hivatkozott továbbá arra, hogy az igénybevétel céljának és az engedélynek megfelelően megvalósított gázszállító vezeték léte nem valósíthatja meg az erdő jogosulatlan igénybevételét. A gázszállító vezeték lefektetésére engedéllyel került sor, az engedélyben foglalt szélességben, minden munka az engedélynek megfelelően határidőben befejeződött. Vitatta a felperes azt is, hogy az alperesnek jogában állna a köztulajdonban tartozó vezeték elbontását elrendelni.

Vitatta a felperes keresetében a kiegészítő határozatok jogszerűségét is, a Ket. 81/B. § (1) bekezdésére hivatkozással. Álláspontja szerint a hatóság nem hajlandó tudomást venni a nemzetgazdasági érdekből lefektetett gázvezeték létéről, és azt kívánja önös érdekből megszüntetni. Továbbra is utalt arra, hogy az alperesi határozatok végrehajthatatlanok, amíg a bányakapitányság engedélye a gázvezeték felszedésére nem került kiadásra, egy nagynyomású gázvezeték működését nem lehet egyik napról a másikra megszüntetni, így a fásítást sem elvégezni.

Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét alaptalannak értékelte és elutasította azt. Ítéletének indokolásában az Evt. 77. §-ára, 84. § (1)-(2) bekezdésére, és 85. § (1)-(2) bekezdésére hivatkozott. Megállapította, hogy azon tény, hogy a perben érintett ingatlanok a felperes által sem vitatottan az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés szerint erdőnek, illetve erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületnek minősülnek, speciális jogi helyzetet teremt azáltal, hogy a jogalkotó az Evt. rendelkezéseivel, illetve annak hatályba lépését megelőzően az 1996. évi LIV. törvény rendelkezéseivel az erdő igénybevételét csak az erdészeti hatóság előzetes engedélye mellett [Evt. 78. § (2) bekezdés], kizárólag az engedélyben megjelölt határidőn belül és az abban meghatározott célra engedi, emellett erdőt igénybe venni csak kivételes esetben és a közérdekkel összhangban lehet [Evt. 78. § (1) bekezdés]. Erre tekintettel függetlenül attól, hogy az erdő igénybe vevője milyen jellegű tevékenységet kíván folytatni az adott, ingatlan-nyilvántartási szempontból erdőnek minősülő ingatlanon, a tevékenységével összefüggő egyéb hatósági engedélyek, szakhatósági hozzájárulások beszerzése mellett, azoktól függetlenül köteles az erdőről, illetve az erdő védelméről szóló mindenkori törvényben meghatározott engedélyeket is beszerezni. Az Evt. 77. § d) pontja külön is nevesíti és így egyértelmű, hogy a gázvezeték létesítése az erdőterület igénybevételének minősül, arra az alperes és az elsőfokú szerv hatásköre kiterjed.