1609/2019. (X. 22.) Korm. határozat

az egyes bűnmegelőzési tárgyú kormányhatározatok módosításáról

1. A Nemzeti Bűnmegelőzési Tanácsról szóló 1087/2011. (IV. 12.) Korm. határozat módosítása

1. A Nemzeti Bűnmegelőzési Tanácsról szóló 1087/2011. (IV. 12.) Korm. határozat [a továbbiakban: 1087/2011. (IV. 12.) Korm. határozat] 2. pont n) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács (a továbbiakban: NBT) feladatai:]

"n) közreműködik a bűnmegelőzés szakmai törekvései érdekében szükséges és indokolt projekteknek az erre a célra rendelkezésre álló forrásokból történő támogatásában;"

2. Az 1087/2011. (IV. 12.) Korm. határozat 2. pontja a következő o) alponttal egészül ki:

[A Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács (a továbbiakban: NBT) feladatai:]

"o) közreműködik a megyei bűnmegelőzési tanácsok kialakításában, és koordinálja azok működését."

3. Az 1087/2011. (IV. 12.) Korm. határozat 3. pont d) alpont dj) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az NBT létszáma és tagjainak kinevezése:

Az NBT további egy-egy tagjára)

"dj) a közlekedésért felelős miniszter által vezetett minisztérium közlekedéspolitikáért felelős államtitkára,"

(tesz javaslatot.)

4. Az 1087/2011. (IV. 12.) Korm. határozat 3. pont d) alpontja a következő dm)-dp) alponttal egészül ki:

(Az NBT létszáma és tagjainak kinevezése:

Az NBT további egy-egy tagjára)

"dm) a fővárosi és megyei kormányhivatalok irányítására kijelölt miniszter által vezetett minisztérium területi közigazgatás működtetéséért felelős helyettes államtitkára,

dn) a társadalmi felzárkózásért felelős miniszter által vezetett minisztérium társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkára,

do) a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium szociális ügyekért felelős helyettes államtitkára,

dp) a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter által vezetett minisztérium szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára"

(tesz javaslatot.)

5. Az 1087/2011. (IV. 12.) Korm. határozat 3. pont e) alpontja a következő ei) alponttal egészül ki:

(Az NBT létszáma és tagjainak kinevezése:

A Kormány felkéri)

"ei) a Magyar Rektori Konferencia elnökét"

(az NBT további egy-egy tagjára történő javaslat megtételére.)

6. Az 1087/2011. (IV. 12.) Korm. határozat a következő 13a. ponttal egészül ki:

"13a. A bűnmegelőzés országos napja április 12-e, az NBT létrehozásának a napja."

7. Az 1087/2011. (IV. 12.) Korm. határozat

a) 2. pont a) alpontjában a "társadalmi bűnmegelőzés" szövegrész helyébe a "bűnmegelőzés" szöveg,

b) 2. pont b) alpontjában a "társadalmi bűnmegelőzés" szövegrész helyébe a "bűnmegelőzés" szöveg és a "társadalmi bűnmegelőzést" szövegrész helyébe a "bűnmegelőzést" szöveg,

c) 2. pont c) alpontjában a "társadalmi bűnmegelőzési" szövegrész helyébe a "bűnmegelőzési" szöveg,

d) 2. pont e) alpontjában a "társadalmi bűnmegelőzés" szövegrész helyébe a "bűnmegelőzés" szöveg,

e) 2. pont f) alpontjában a "társadalmi bűnmegelőzéssel" szövegrész helyébe a "bűnmegelőzéssel" szöveg,

f) 2. pont i) alpontjában a "társadalmi bűnmegelőzési" szövegrész helyébe a "bűnmegelőzési" szöveg,

g) 2. pont j) alpontjában a "társadalmi és a rendészeti bűnmegelőzés" szövegrész helyébe a "bűnmegelőzés" szöveg és a "társadalmi bűnmegelőzés" szövegrész helyébe a "bűnmegelőzés" szöveg,

h) 2. pont k) alpontjában a "társadalmi bűnmegelőzési" szövegrész helyébe a "bűnmegelőzési" szöveg és a "társadalmi bűnmegelőzés" szövegrész helyébe a "bűnmegelőzés" szöveg,

i) 2. pont l) alpontjában az "a rendészeti bűnmegelőzés és áldozatsegítés" szövegrész helyébe az "az áldozatsegítés" szöveg,

j) 3. pont a) alpontjában a "huszonhárom" szövegrész helyébe a "huszonnyolc" szöveg,

k) 3. pont d) alpont dd) alpontjában a "munkaerőpiaci és képzési" szövegrész helyébe a "foglalkozáspolitikáért és vállalati kapcsolatokért" szöveg,

l) 3. pont d) alpont de) alpontjában a "rendészeti államtitkára" szövegrész helyébe a "közbiztonsági főigazgatója" szöveg,

m) 11. pontjában a "társadalmi bűnmegelőzés" szövegrész helyébe a "bűnmegelőzés" szöveg

lép.

2. A Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégiáról (2013-2023) szóló 1744/2013. (X. 17.) Korm. határozat módosítása

8. A Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégiáról (2013-2023) szóló 1744/2013. (X. 17.) Korm. határozat [a továbbiakban: 1744/2013. (X. 17.) Korm. határozat] 1. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

9. Hatályát veszti az 1744/2013. (X. 17.) Korm. határozat 1. melléklet

a) "8.1.1. Közösségi rendészet megteremtése" alcíme,

b) "8.1.2. Bűnmegelőzés elősegítése építészeti eszközökkel" alcíme,

c) "8.1.3. Külterületeken élő biztonságának fokozása" alcíme,

d) "8.1.4. Vagyonvédelem" alcím "A. A lopás, a garázdaság, az erőszakos jellegű jogsértések, illetve a trükkös csalás bűncselekményeinek visszaszorítása" táblázata,

e) "8.1.4. Vagyonvédelem" alcím "D. Bűnmegelőzési Centrum kialakítása, teszteléses működtetése" táblázata,

f) "8.2.1. Gyermek- és ifjúságvédelmi programok az oktatásban" alcíme,

g) "8.2.2. Hasznos szabadidő-eltöltés" alcíme,

h) "8.2.3. Konfliktusok és az erőszak megelőzése, kezelése" alcíme,

i) "8.2.4. Szenvedélybetegségek megelőzése, alkohol- és drogprevenció" alcíme,

j) "8.2.5. A média és az internet veszélyei" alcíme,

k) "8.3.1. Az áldozattá válás megelőzése" alcíme,

l) "8.3.2. A másodlagos viktimizáció elkerülése" alcíme,

m) "8.3.3. Áldozatsegítő szolgáltatások szélesítése" alcíme,

n) "8.4.1. Fogvatartottak munkaerő-piaci és társadalmi reintegrációjának elősegítése" alcíme,

o) "8.4.2. Alternatív szankciók és helyreállító módszerek alkalmazásának erősítése a bűncselekménnyel okozott kár kompenzálása érdekében" alcíme,

p) "8.5. Horizontális intézkedések" alcím

pa) "A. Látenciában maradt bűncselekmények feltérképezése" táblázata,

pb) "B. Személyi jövedelemadó 1%-a bűnmegelőzésre" táblázata,

pc) "C. Kriminálpolitikai döntéseket megalapozó illetve a társadalom széles körét foglalkoztató kérdésekben rendezvények szervezése, tanulmányok készítése" táblázata,

pd) "D. Részvétel az EUCPN munkájában" táblázata,

pe) "F. Bűnmegelőzés-politikai célok megjelenítése a médiában" táblázata.

3. A Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégia 2016-2017. évekre szóló intézkedési tervéről szóló 1166/2016. (IV. 6.) Korm. határozat módosítása

10. A Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégia 2016-2017. évekre szóló intézkedési tervéről szóló 1166/2016. (IV. 6.) Korm. határozat [a továbbiakban: 1166/2016. (IV. 6.) Korm. határozat] 1. melléklete a 2. melléklet szerint módosul.

11. Az 1166/2016. (IV. 6.) Korm. határozat 2. melléklete a 3. melléklet szerint módosul.

12. Hatályát veszti az 1166/2016. (IV. 6.) Korm. határozat.

4. A Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégiával összefüggésben egyes kormányhatározatok módosításáról, valamint a Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégia 2018-2019. évekre szóló intézkedési tervéről szóló 1838/2017. (XI. 9.) Korm. határozat módosítása

13. A Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégiával összefüggésben egyes kormányhatározatok módosításáról, valamint a Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégia 2018-2019. évekre szóló intézkedési tervéről szóló 1838/2017. (XI. 9.) Korm. határozat [a továbbiakban: 1838/2017. (XI. 9.) Korm. határozat] 4. melléklete a 4. melléklet szerint módosul.

14. Hatályát veszti az 1838/2017. (XI. 9.) Korm. határozat.

5. Záró rendelkezések

15. Ez a határozat - a 16. pontban meghatározott kivétellel - a közzétételét követő napon lép hatályba.

16. A 9., 12. és 14. pont 2019. december 31-én lép hatályba.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet az 1609/2019. (X. 22.) Korm. határozathoz

1. Az 1744/2013. (X. 17.) Korm. határozat 1. melléklet "1.2. Készítők" alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:

"1.2. Készítők

A bűnmegelőzés új nemzeti stratégiáját a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács (a továbbiakban: NBT) készítette elő az Elnök és a Titkárság koordinációjával. A Stratégia megalkotásában szakmai együttműködő partner volt az NBT - a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanácsról szóló 1087/2011. (IV. 12.) Korm. határozatban meghatározott - valamennyi tagja, a Belügyminisztérium és az Országos Rendőr-főkapitányság."

2. Az 1744/2013. (X. 17.) Korm. határozat 1. melléklet "2.2. A bűnmegelőzés elvi háttere" alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:

"2.2. A bűnmegelőzés elvi háttere

A közbiztonság a társadalom életminőségének a része, olyan kollektív, értékkel bíró termék, amelynek kialakítása és megőrzése közös ügy. A büntető igazságszolgáltatás önmagában nem elég hatékony a kriminalitási probléma kezelésére, az önállósult bűnmegelőzési politikával és áldozatpolitikával kiegészített kriminálpolitika az egyes társadalmi feszültségforrások és devianciák - ideértve a bűnözést is - koncentráltabb, s így hatékonyabb kezelését jelenti.

Bűnmegelőzés alatt minden olyan intézkedést és beavatkozást értünk, amelynek célja vagy eredménye a bűnözés mennyiségi csökkentése és az állampolgárok biztonságérzetének javítása, történjék az a bűnalkalmak csökkentésével, a bűnözést gerjesztő okok hatásának mérséklésével vagy az áldozattá válás megelőzésével. A jó bűnmegelőzési politika nem egyetlen dimenzióban - hagyományosan az elkövetővé válás megelőzésének dimenziójában - értelmezi a prevenciós feladatokat, hanem célba veszi a bűnelkövetés minden lehetséges aspektusát: az elkövetőt, az áldozatot és a bűncselekményi szituációt is.

A komplex bűnmegelőzési megközelítésnek egyszerre kell rövid, közép- és hosszú távon eredményt elérnie, így egyaránt feladata lehet egy bűnözési szempontból súlyosan fertőzött terület, például egy közpark környékének biztonságosabbá tétele, ahol a közvilágítás megoldásával, a környezet rendbetételével rövid időn belül jelentős közbiztonsági javulás érhető el, vagy például az iskolai erőszak visszaszorítása, amely jellemzően egymásra épülő, hatásait csak hosszabb távon kifejtő munkával kezelhető sikeresen. Ezek a feladatok eltérő megközelítést, más-más eszközök igénybevételét követelik meg. Míg rövid távon nem várható kedvező hatás az elkövetővé válást gerjesztő reprodukciós folyamatok alakításától, addig a közbiztonságot koncentráltan, gyorsan és látványosan javító, tipikusan szituációs eszközök - a mélyen húzódó reprodukciós folyamatokra gyakorolt hatás híján -jellemzően nem vezetnek hosszú távú, tartós eredményre. Az elkövető-, az áldozat- és a szituáció-központú bűnmegelőzési eszközök együttes alkalmazása tehát a komplex bűnmegelőzési politika egyik legfontosabb követelménye. A bűnmegelőzés differenciáltsága azonban más elvárásokban is visszatükröződik. Így többek között a bűnözéskontrollban részt vevők körének kiszélesedésében. Az állam a bűnözésért viselt felelősségének egy részét a társadalom egyéb szegmenseire - a helyi önkormányzatokra, a közösségekre, az üzleti szférára, az egyházakra és végső soron az állampolgárra - telepíti. Ezt a felelősségmegosztást a partnerség elve fejezi ki. A bűnmegelőzés koncepciója szerint a bűnmegelőzési tevékenység az állam, a közösségek és a polgárok közötti folyamatos kommunikáció során alakul: ebben a folyamatban fejeződnek ki a helyi érdekek és problémák, fogalmazódnak meg a problémákhoz igazodó megoldási javaslatok, és történik meg a sikerekről vagy kudarcokról szóló visszacsatolás.

A bűnmegelőzés alapelve a társadalom hagyományos közösségeiben meglévő szolidaritás támogatása, az alulról induló, összefogáson alapuló kezdeményezések felkarolása. A bűnmegelőzés szakmai törekvései közé tartozik a társadalmi befogadás és a tolerancia erősítése, az előítéletek elleni fellépés, a diszkrimináció minden formája elleni következetes küzdelem és a bűncselekmény következtében elszenvedett károk reparálását célzó helyreállító igazságszolgáltatási eszközök minél szélesebb körű alkalmazása."

3. Az 1744/2013. (X. 17.) Korm. határozat 1. melléklet "2.4. A stratégia kiemelt beavatkozási területei" alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:

"2.4. A stratégia kiemelt beavatkozási területei

Jelen stratégia

- a településbiztonság fokozása érdekében megvalósítandó célok,

- a gyermek- és fiatalkori bűnözés megelőzésével kapcsolatos célok,

- az áldozattá válás megelőzésével és az áldozatok segítésével kapcsolatos célok és

- a bűnismétlés megelőzéséhez szükséges célok

elérésére fókuszál.

Az időskorúak életkori, fizikai, mentális sajátosságaikból és a társadalomban betöltött szerepüknél fogva az átlagnál sérülékenyebbek, kiszolgáltatottabbak, mindazonáltal a gyermekeknek és fiataloknak való példamutatással összefüggésben aktivitásuk kiaknázható tőkét rejt magában. Ezért a stratégia valamennyi prioritásában horizontális szempontként előtérbe kell helyezni az idősek védelmét, segítését, lehetséges bevonásukat a bűnmegelőzési programokba.

A stratégia hosszú távra tervez, ezért nem követ statikus szemléletet. Emiatt a stratégia támogatja a gyakorlatcentrikusságot, a reflexivitást, az innovatív kezdeményezéseket, így teret enged annak, hogy az időközben felbukkanó vagy megerősödő, közbiztonságot érintő kihívásokra a jövőben adekvát válaszokat lehessen adni."

4. Az 1744/2013. (X. 17.) Korm. határozat 1. melléklet "3.1. Átfogó célok" alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:

"3.1. Átfogó célok

Rendszerszintű bűnmegelőzés. A bűnmegelőzési tevékenység a rendőrség, az önkormányzatok és a kormányzati szervek esetében oly módon kerüljön fejlesztésre, hogy az ne többletfeladatként, illetve többletadminisztrációként jelentkezzen az egyes szervezeteknél, hanem a jelenlegi folyamatok optimalizálásával, átalakításával, az eljárásrendek, belső utasítások, szükség esetén szabályozó eszközök bűnmegelőzési nézőpontú felülvizsgálatával kerüljön rá sor.

Koordinált bűnmegelőzési munka. Fontos célkitűzés, hogy a szakpolitikai, társadalom- és gazdaságpolitikai intézkedésekben, egyéb kormányzati célokban a bűnmegelőzés célkitűzései megjelenjenek és érvényre jussanak. Szükséges, hogy a bűnmegelőzéssel kapcsolatos szabályozási elképzelések, stratégiák, jogszabályok, irányítási tervek és elvárások, valamint a más tárcák által tervezett és végrehajtani kívánt pályázati kiírások, forráselosztások összehangolásra kerüljenek. Az NBT feladata a különböző érdekek, szempontok szinkronba hozása, az egységes bűnmegelőzési fellépés biztosítása.

A bűnmegelőzés hasznosságának tudatosítása. A bűnmegelőzés társadalmi hasznosságát, erőforrás-hozadékait, költségcsökkentő hatását mérni kell. A mérések, kutatások eredményeit is felhasználva a társadalom széles körében általánosan, a büntető igazságszolgáltatásban, valamint a bűnmegelőzésben érintett állami és önkormányzati szerveknél dolgozók esetében célzottan kell tudatosítani a bűnmegelőzés társadalmi hasznosságát. El kell érni, hogy a bűnmegelőzési szemlélet az élet szerves részévé váljon.

Hatékony beavatkozások. A kriminálpolitika irányítóinak felelőssége az, hogy valós problémákra érdemi válaszokat adjanak. A bűnmegelőzés sok ember munkáját, valamint megfelelő dologi, anyagi eszközöket feltételez, ezért sem mindegy, hogy a rendelkezésre álló, többnyire korlátozott erőforrások felhasználása hogyan történik. A stratégia céljait megvalósító egyes intézkedések végrehajtásakor, illetve jövőbeni tervezésekor a hatékonyságot, az eredményorientált beavatkozást és a fenntarthatóságot kell szem előtt tartani. Annak megítélésére, hogy az adott bűnmegelőzési program mennyire hatékony, eredményes, az elérhető nemzetközi és hazai kutatások támpontot adhatnak. A külföldi példákat szem előtt tartva be kell vonni a felsőoktatási intézményeket a bűnmegelőzési programok értékelési rendszerének kidolgozásába, hiszen a modern bűnmegelőzés követelménye a mérés, amely a hasznosulás mértéke. A bűnmegelőzési programok költséghatékonyságát mérő kutatásokat is támogatni kell, az eredményeiket pedig nyilvánossá kell tenni.

Szabálysértések. Az állampolgárok biztonságérzetét - több más összetevő mellett - a tapasztalt jogsértések rombolják. Bár a bűnmegelőzés nevéből is következően a jogalkotó által a társadalomra veszélyesebbnek ítélt cselekmények megelőzését célozza, az állampolgárok nem tesznek különbséget értékhatárok szerinti elkövetés között, számukra a szabálysértés is bűn. A bűnmegelőzési intézkedések megvalósítása során - az állampolgárok biztonságérzetét szem előtt tartva - a szabálysértések megelőzésére is figyelni kell.

A támogatások koncentrált felhasználása. A forrásbővítésben aktiválható szereplőket fel kell kutatni és be kell vonni. A támogatási gyakorlat során a folyamatos, rendszerszemléletű és építkező fejlesztéseket, kísérleti programokat, projekteket szabad csak támogatni, ezek a támogatások nem lehetnek azonosak a támogatott szervek alapvető szakmai feladatainak "projektesítésével". A rendelkezésre álló forrásokat koncentráltan és tervezhető módon szükséges felhasználni. A stratégia végrehajtása során biztosítani kell a bűnmegelőzés terén megvalósított helyi programok közötti koherenciát. A bűnmegelőzés finanszírozását oly módon kell rendezni és kialakítani, hogy a bűnmegelőzés pénzügyi háttere legalább középtávon (négyéves időintervallumban) előre tervezhetővé váljon.

Együttműködők azonosítása. A bűnözés társadalmi jelenség, amely nem kezelhető egyoldalú intézkedésekkel, ezért a rá adott válasznak is komplexnek kell lennie, amelybe be kell vonni az összes lehetséges érintettet. A bűnmegelőzés irányítása, működtetése kormányzati feladat, azonban a bűnözés visszaszorításában az állammal törvényes módon együttműködni kívánókat azonosítani kell.

Eredményes kommunikáció. A bűnözési helyzet korrekt ismertetése, a bűnmegelőzési programok hatékonyságának tudatosítása alapvető feladat. El kell érni, hogy a média a bűnözéskezelés pozitív eredményeit mutassa be, és ismertesse a hatékony megelőzési technikákat. A kommunikáció során meg kell találni azt a kényes egyensúlyt, amely lehetővé teszi, hogy az állami beavatkozást, fellépést az érintettek elfogadják, ugyanakkor figyelni kell arra, hogy azok ne a bűnözéskezelés mindenki által igaznak vélt sztereotípiáiból táplálkozzanak, hanem valóban hatékony megoldásokat hordozzanak. A médiának kiemelt szerepet kell adni a normakövető magatartás terjesztése, valamint a bizalom helyreállítása érdekében."

5. Az 1744/2013. (X. 17.) Korm. határozat 1. melléklet "7. SZEREPLŐK A BŰNMEGELŐZÉSBEN" alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:

"7. SZEREPLŐK A BŰNMEGELŐZÉSBEN

A bűnmegelőzés az egész társadalom ügye. A bűnmegelőzésben az állami szervezeteken kívül önkormányzati, civil és egyházi szervezetek, a gazdaság szereplői, tágabb fókuszban a családok és maguk az állampolgárok vesznek részt.

A bűnmegelőzés akkor sikeres, ha a szereplők mindent megtesznek az áldozattá és elkövetővé válás megelőzéséért, a bűnalkalmak csökkentéséért és a bűnismétlés megelőzéséért. Fontos, hogy a szereplők a helyi problémákat helyben, hálózatba szerveződve, összehangoltan oldják meg, a hozott intézkedések egymást erősítsék, ne gyengítsék. El kell kerülni a párhuzamosságokat, hiszen a humán, a financiális erőforrásokat fölösleges egy-egy szereplő által ugyanarra fordítani.

A bűnmegelőzés területén a rendőrség vitathatatlanul fontos szerepet tölt be, ez a pozíció azonban felelősséggel is jár. A bűnmegelőzés szereplői, és tágabb értelemben véve az egész társadalom igényli és elvárja a rendőrségtől munkája magas színvonalú elvégzésén túl a tájékoztatást, illetve a megfogalmazott és kinyilatkoztatott véleményük figyelembevételét, hasznosítását.

A rendőrség alapfeladatai ellátása révén hiteles, pontos képet alakít ki a bűnözés mint társadalmi jelenség mennyiségi és minőségi jellemzőiről, összetételéről, alakulásáról, morfológiai sajátosságairól. A rendőrség mindezek mellett speciális bűnmegelőzési egységeket is működtet. A bűnmegelőzési egységek folyamatosan értékelik a lakosságot leginkább érintő bűncselekmények, szabálysértések alakulását, különös tekintettel valamely bűncselekmény elkövetési gyakoriságának ugrásszerű növekedésére vagy csökkenésére, illetve sorozatos elkövetésére.

Az Országos Rendőr-főkapitányság Bűnmegelőzési Osztálya fogja össze és szakirányítja a rendőrség bűnmegelőzési tevékenységét, amelyet a területi rendőri szervek bűnmegelőzési egységei többségében a bűnügyi igazgatóság osztályaként, míg Heves, Nógrád, Komárom-Esztergom, Tolna, Zala és Vas megyében a 2013. február 1. napjától hatályos állománytábla alapján a bűnügyi igazgatóságok bűnügyi osztályaiba tagozódva, bűnmegelőzési alosztályként hajtanak végre.

A büntető igazságszolgáltatás közvetett módon hat a bűnözést eredményező, összetett társadalmi, gazdasági folyamatokra. Kedvezően hat a bűnmegelőzésre a bűnüldöző szervezet, a nyomozó hatóságok reakcióképességének fokozása, a bűnelkövetés kockázatának növelése, a büntető igazságszolgáltatás időszerűségének javítása, a büntetés elkerülhetetlensége, a polgárok igazságszolgáltatásba vetett hitének visszaállítása, a büntetőeljárások idejének rövidítése.

A helyi önkormányzatoknak aktív, kezdeményező szerepet kell játszaniuk a helyi közösség biztonságát szolgáló tervek elkészítésében és végrehajtásában. Kezdeményező szerepük van a helyi jelzőrendszerek, a legkülönbözőbb együttműködési formák szervezésében, a helyi bűnmegelőzési programok koordinálásában, végrehajtásában, valamint folyamatos értékelésében. A helyi önkormányzat ösztönzi és motiválja a helyi közösség szakmai és civil önszerveződéseit, működteti a közterület-felügyeletet. Fontos szerepet tölthet be a társadalmi igények megfelelő becsatornázásával a bűnmegelőzés együttműködési rendszerében. Egyre erősödik a bűnmegelőzés építészeti eszközökkel szempont fontossága, amelyben az önkormányzatok - mint a területrendezésért, az építési engedélyek kiadásáért felelős hatóságok - elengedhetetlen szerepet játszanak. Hatósági jogkörében ugyancsak meg kell említenünk az önkormányzatok szerepét a szórakozóhelyek működésének szabályozásával kapcsolatosan, hiszen egy-egy település életét igencsak megkeserítheti a garázdaság, a rendzavarás gócpontjaként működő kocsma vagy szórakozóhely. A stratégia csak az önkormányzatok közreműködésével válhat a helyi társadalompolitika integrált részévé.

A nevelési-oktatási intézmények dolgozói is kiemelkedő szerepet töltenek be a bűnmegelőzésben. Az óvónők, tanárok, gyermekvédelmi felelősök, iskolaorvosok, védőnők, szociális munkások, iskolapszichológusok nemcsak a gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjaiként, hanem mint a nevelés, egészségfejlesztés és -megőrzés, a bűnmegelőzési információk közvetítői vesznek részt a prevencióban. A nevelés maga a bűnmegelőzés egyik alaptevékenysége, hiszen a biztonsággal és annak megőrzésével kapcsolatos információkat, attitűdöket, magatartásformákat a gyermekek és fiatalok nevelése folytán lehet a leghatékonyabban elsajátíttatni. Számos bűnmegelőzési tevékenységnek (előadásokon, tréningeken, táborokban, programokon módszerek elsajátítása) a nevelésre építve kell célba érnie, felerősítve a nevelés hatását.

A gyermekvédelmi intézményrendszer, azon belül a gyermekjóléti szolgálatok a gyermekek érdekét védő speciális személyes szolgáltatást nyújtanak, amelynek célja a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének, jólétének, a családban történő nevelésének elősegítése, a veszélyeztetettség megelőzése és a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése. Ennek érdekében a gyermekjóléti szolgálatok gondozó tevékenységet (különösen családgondozást), ellátások közvetítését (szolgáltatást) és szervező tevékenységet (szervezést) is végeznek. A családok átmeneti otthonai, valamint a családok átmeneti otthona által működtetett krízisközpontok különleges szolgáltatást nyújtanak az életvezetési problémák vagy más szociális és családi krízis miatt otthontalanná vált, továbbá védelmet kereső szülőnek és gyermekének. A speciális gyermekotthon ellátást biztosít a súlyos pszichés tüneteket vagy súlyos disszociális tüneteket mutató, illetve alkohollal, droggal és egyéb pszichoaktív szerekkel küzdő gyermek számára. A javítóintézetek feladata a bíróság által javítóintézeti nevelésre utalt, illetve letartóztatásba helyezett fiatalkorúak intézeti ellátása, reszocializációja.

A családsegítő szolgálatok a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtanak szolgáltatást.

Az egészségügyi ellátórendszer tagjai: a védőnői szolgálat, a háziorvosok, a pszichológusok és pszichiáterek fontos szerepet töltenek be a veszélyeztetettség észlelésében, a jelzőrendszer működtetésében és áldozattá válás esetén a terápiás ellátásban.

A kormányhivatalok illetékes szervezeti egységei az Igazságügyi Minisztérium szakmai irányítása alatt, a rendőrséggel szoros együttműködésben látják el a pártfogó felügyelői feladatokat, az áldozatok segítését és a jogi segítségnyújtást. A Pártfogó Felügyelői Szolgálat a gyermekvédelmi intézkedésként alkalmazott megelőző pártfogást, a felnőtt- és fiatalkorú elkövetők pártfogó felügyeletét, a közérdekű munka büntetés végrehajtásának felügyeletét és ellenőrzését, valamint mediációs tevékenységet végez büntető- és szabálysértési ügyekben. Ugyanez igaz az Áldozatsegítő Szolgálatra is, amely az áldozatot a szükségletének megfelelő módon és mértékben hozzásegíti alapvető jogai érvényesítéséhez, az egészségügyi, egészségbiztosítási ellátások és a szociális ellátások igénybevételéhez, illetőleg indokolt esetben azonnali pénzügyi segélyt nyújt, és állami kárenyhítésről dönt. Emellett, amennyiben szakjogászi segítségre van szükség, az Áldozatsegítő Szolgálat az ügyfelet a Jogi Segítségnyújtó Szolgálathoz irányítja, ahol biztosítják számára a megfelelő jogi képviseletet.

A büntetés-végrehajtási szervezet elsődleges feladata a letartóztatás és a szabadságvesztés-büntetések végrehajtása. Annak érdekében, hogy a fogvatartottak bűnismétlési kockázata alacsony legyen, szükséges, hogy a fogvatartott oktatása, képességfejlesztése már az intézetekben megkezdődjön.

A magyarországi egyházak és vallási közösségek a társadalom kiemelkedő fontosságú értékhordozó és közösségteremtő tényezői, amelyek hitéleti tevékenységük mellett nevelési, oktatási, felsőoktatási, egészségügyi, karitatív, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, kulturális, környezetvédelmi, sport- és más tevékenységükkel, valamint a nemzeti tudat ápolásával is jelentős szerepet töltenek be az ország és a nemzet életében. Az egyházi szervezetek aktívan vesznek részt az úgynevezett terápiás közösségek, rehabilitációs szolgáltatások működtetésében. Az egyházak egyéb missziós tevékenységük során megkülönböztetett figyelmet fordítanak a szükségben élők fölzárkózását segítő munkára. Az egyes egyházak önálló kezdeményezése és erőfeszítése az intenzív motiváció, amely egyedülálló módon hat a közösségek tagjaira. Az egyházak lehetőséget teremtenek a szemléletformálódásra, a tolerancia növelésére, valamint a szociális érzékenység kiterjesztésére. Az egyházak közvetítő szerepe például a cigány kisebbség esetében javítja az integrációs képességeket, és fejleszti a többségi társadalom befogadókészségét is.

A civil szervezetek a társadalmi kohézió fontos építőkövei. A bűnmegelőzés tekintetében számos szervezet rendelkezik az állami szereplőket meghaladó tudásbázissal, emellett kiterjedt kapcsolati tőkéjük, hitelességük komoly potenciált jelent. A civil szervezetek olyan társadalmi csoportokat és személyeket képesek megszólítani, amelyek sok esetben érdektelenek vagy ellenségesek az állami szereplőkkel szemben. Emellett fontos megemlíteni azon oktatási, képzési, áldozatsegítő szerepüket, amelyekkel a bűnmegelőzési tevékenységet tudják aktívan támogatni. A nyugdíjaskluboknak kiemelt szerepet kell szánni. Továbbra is szükséges fenntartani az olyan kiemelt jelentőségű civil szervezetek állami támogatását (például Fehér Gyűrű Közhasznú Egyesület), amelyek tevékenysége nemzetközi viszonosságon alapul és hiánypótló.

A polgárőr-egyesületek önkéntesekből állnak, és alapfeladatuk a helyi közrend és közbiztonság védelme, valamint a bűnmegelőzésben való közreműködés érdekében közterületi járőrszolgálatot, figyelőszolgálatot, a közúti baleset helyszínén, valamint bölcsőde, óvoda, általános és középiskola közvetlen közelében jelzőőri tevékenységet látnak el. A kulturális intézmények, civil szervezetek mind a prevencióban, mind a reintegrációban fontos szerepet töltenek be azzal, hogy számos olyan programot szerveznek, amelyek különösen a kallódó, csellengő fiatalok számára rendszeresen biztosítják a szabadidő hasznos eltöltését. A közművelődési intézményekben számos veszélyeztetett fiatal vesz részt különböző zenei, képzőművészeti vagy kreatív foglalkozásokon, így hasznosan tudják idejüket eltölteni, valamint ki tudják bontakoztatni (rejtett) képességeiket.

A sportszakszövetségek, sportegyesületek, sportiskolák és sportlétesítmények bűnmegelőzési szerepe egyre erősödik, amelyet a stratégia kifejezetten támogat. A sport nagyszerű lehetőség a bűnmegelőzésben mind közösségformáló ereje, a hasznos szabadidő-eltöltés, mind személyiségformáló hatása miatt.

A társadalom önvédelmi képességének javítása érdekében jelentős feladataik vannak a gazdasági élet szereplőinek. A gazdasági szféra tagjaiban tudatosítani kell, hogy a vagyonuk, alkalmazottaik és ügyfeleik biztonságának védelme anyagi és erkölcsi érdekük. A gazdasági szervezeteket bevonni a megelőzésbe igen nehéz, de nem lehetetlen. Kidolgozatlan még a motivációs és támogatási rendszere azoknak a vállalkozásoknak, amelyek a bűncselekmények vagy devianciák következtében a marginalizáció veszélyébe került emberek integrációjának elősegítésére képesek. A bűnmegelőzés támogatása közvetlenül is a közbiztonság érdekében végrehajtott direkt befektetés, ami a közbiztonság javulása révén már rövid távon is megtérül. A közbiztonság - mint kollektív, össztársadalmi termék - egyszersmind piaci értelemben felfogható, pénzben kifejezhető előnyökkel kecsegtető kategória is. A jó közbiztonságú térségeknek jobb a lakosságmegtartó ereje, nagyobb a munkaerő- és a tőkevonzó képessége, jellemzően nagyobb értéket képesek előállítani.

A családok, főképpen a szülők feladata a nevelés, a védelmi és önvédelmi funkciók kialakítása, a szociális kompetenciák fejlesztése, a probléma- és konfliktusmegoldó képességek kialakítása. Ugyanakkor problémát jelent, hogy sok esetben maguk a szülők sincsenek tisztában az egyes bűncselekmények társadalmi veszélyességével, a gyermekeikre leselkedő veszélyekkel.

Az egyén maga tehet a legtöbbet biztonsága érdekében. A nyitva felejtett bejárati ajtó, az őrizetlenül hagyott kerékpár, a táskából, zsebből kikandikáló telefon és pénztárca, a pulton felejtett tárca mind-mind alkalmat adnak a tolvajoknak. Az, hogy egy átmulatott éjszaka után ittasan beül-e a gépkocsi volánja mögé, vagy beszáll-e ittas sofőr mellé a kocsiba, hogy bezárja-e a kaput és a bejárati ajtót, hogy köt-e lakásbiztosítást, hagy-e értéket a gépjárműben, őrizetlenül hagyja-e értékeit, mind-mind az egyén saját döntése. A normakövetés hiánya kizárólag - arányos - szankciók alkalmazásával nem orvosolható."

6. Az 1744/2013. (X. 17.) Korm. határozat 1. melléklet "8.1.4. Vagyonvédelem" alcímében foglalt "A. A lopás, a garázdaság, az erőszakos jellegű jogsértések, illetve a trükkös csalás bűncselekményeinek visszaszorítása" táblázat helyébe a következő rendelkezés lép:

"A. A lopás, a garázdaság, az erőszakos jellegű jogsértések, illetve a trükkös csalás bűncselekményeinek visszaszorítása

"

7. Az 1744/2013. (X. 17.) Korm. határozat 1. melléklet "8.1.4. Vagyonvédelem" alcímében foglalt "D. Bűnmegelőzési Centrum kialakítása, teszteléses működtetése" táblázatban a "BM, NGM, NFM, NBT, polgárőrség, érintett kamarák, civil szervezetek" szövegrész helyébe a "BM, ITM, PM, NBT, polgárőrség, érintett kamarák, civil szervezetek" szöveg lép.

8. Az 1744/2013. (X. 17.) Korm. határozat 1. melléklet "8.1.4. Vagyonvédelem" alcímében foglalt "E. Mobil Bűnmegelőzési Centrum kialakítása, teszteléses működtetése" táblázatban

a) a "BM, NGM, NFM, NBT, polgárőrség, érintett kamarák, civil szervezetek, gazdasági társaságok" szövegrész helyébe a "BM, PM, ITM, NBT" szöveg,

b) az "az első évben 30 millió forint, azt követően évente 9 millió forint, NBT költségvetés" szövegrész helyébe az "az első évben 30 millió forint, azt követően évente 5 millió forint, NBT költségvetés" szöveg,

c) a "3 db kisteherautó egységes kialakítása, felszerelése, kommunikáció, tájékoztatók, szakemberképzés" szövegrész helyébe az "5 db kisteherautó egységes kialakítása, felszerelése, kommunikáció, tájékoztatók, szakemberképzés" szöveg

lép.

9. Az 1744/2013. (X. 17.) Korm. határozat 1. melléklet "8.2.1. Gyermek- és ifjúságvédelmi programok az oktatásban" alcímében foglalt

a) "A. Iskolai prevenciós programok - a DADA és ELLEN-SZER programok működtetése az általános és középiskolákban" táblázatban az "EMMI" szövegrész helyébe az "EMMI, ITM, egyházak" szöveg,

b) "C. A pedagógusok és gyermekvédelmi felelősök bűnmegelőzési továbbképzésének bevezetése" táblázatban a "BM, KLIK, egyházak, civil iskolafenntartók, SZGYF" szövegrész helyébe a "BM, Klebelsberg Központ, egyházak, civil és állami iskolafenntartók, SZGYF, tankerületi központok, nemzetiségi önkormányzati iskolafenntartók" szöveg

lép.

10. Az 1744/2013. (X. 17.) Korm. határozat 1. melléklet "8.2.3. Konfliktusok és az erőszak megelőzése, kezelése" alcímében foglalt "C. Iskolai mediátorok képzése" táblázatban

a) az "NBT, EMMI" szövegrész helyébe az "NBT" szöveg,

b) a "KLIK, egyházak, civil iskolafenntartók, SZGYF" szövegrész helyébe az "EMMI, Klebelsberg Központ, egyházak, civil és állami iskolafenntartók, SZGYF, tankerületi központok, nemzetiségi önkormányzati iskolafenntartók" szöveg

lép.

11. Az 1744/2013. (X. 17.) Korm. határozat 1. melléklet "8.2.3. Konfliktusok és az erőszak megelőzése, kezelése" alcímében foglalt "D. A család védelmi funkciójának növelése" táblázatban az "Ennek érdekében szükséges azoknak a szerveknek és szervezeteknek a kiválasztása," szövegrész helyébe az "Ennek érdekében szükséges azoknak a szerveknek és szervezeteknek a kiválasztása és támogatása," szöveg lép.

12. Az 1744/2013. (X. 17.) Korm. határozat 1. melléklet "8.2.4. Szenvedélybetegségek megelőzése, alkohol- és drogprevenció" alcímében "Az ELLEN-SZER programhoz tananyag készítése és aktualizálása" szövegrész helyébe az "Az ELLEN-SZER programhoz tartozó tananyag készítése és aktualizálása" szöveg lép.

13. Az 1744/2013. (X. 17.) Korm. határozat 1. melléklet "8.2.4. Szenvedélybetegségek megelőzése, alkohol- és drogprevenció" alcímében foglalt "B. Az ELLEN-SZER programhoz tananyag készítése és aktualizálása" táblázatban az "Az ELLEN-SZER program a rendőrség középiskolásoknak készített biztonságra nevelő programja. A program futása óta szerzett tapasztalatok indokolttá tették, hogy a sikeres oktatás elősegítése érdekében egy új, az oktatók munkáját segítő kézikönyv kerüljön összeállításra." szövegrész helyébe az "Az ELLEN-SZER program a rendőrség középiskolásoknak készített, a DADA program a rendőrség általános iskolásoknak készített biztonságra nevelő programja. A programok futása óta szerzett tapasztalatok indokolttá tették, hogy a sikeres oktatás elősegítése érdekében egy új, az oktatók munkáját segítő kézikönyv kerüljön összeállításra." szöveg lép.

14. Az 1744/2013. (X. 17.) Korm. határozat 1. melléklet "8.2.4. Szenvedélybetegségek megelőzése, alkohol- és drogprevenció" alcímében foglalt "C. Az élménypedagógia módszerének népszerűsítése, trénerképzések tartása" táblázatban

a) a "KLIK, BVOP, rendőrség" szövegrész helyébe a "Klebelsberg Központ, BVOP, rendőrség" szöveg,

b) a "2014-2015. évben 1 millió forint, 2016-tól évente 10 millió forint, NBT költségvetés" szövegrész helyébe a "2014-2015. évben 1 millió forint, 2016-tól évente 7 millió forint, NBT költségvetés" szöveg

lép.

15. Az 1744/2013. (X. 17.) Korm. határozat 1. melléklet "8.4.1. Fogvatartottak munkaerő-piaci és társadalmi reintegrációjának elősegítése" alcímében foglalt

a) "B. Jóvátételi programok megvalósítása az időskorúak javára" táblázatban a "BVOP, NMH" szövegrész helyébe

a "BVOP, NFSZ" szöveg,

b) "H. Művészetterápiás és kreatív programok megvalósítása" táblázatban a "10 millió forint, NBT költségvetés" szövegrész helyébe a "13 millió forint, NBT költségvetés" szöveg

lép.

16. Az 1744/2013. (X. 17.) Korm. határozat 1. melléklet "8.5. Horizontális intézkedések" alcímében foglalt "A. Látenciában maradt bűncselekmények feltérképezése" táblázatban

a) a "BM" szövegrész helyébe az "NBT" szöveg,

b) az "NBT, IM, OBH, LÜ, rendőrség, NAV" szövegrész helyébe a "BM, OKRI, LÜ" szöveg

lép.

17. Az 1744/2013. (X. 17.) Korm. határozat 1. melléklet "8.5. Horizontális intézkedések" alcímében foglalt "C. Kriminálpolitikai döntéseket megalapozó illetve a társadalom széles körét foglalkoztató kérdésekben rendezvények szervezése, tanulmányok készítése" táblázatban az "évente 5 millió forint, NBT költségvetés" szövegrész helyébe az "igény szerint évente 2 millió forint, NBT költségvetés" szöveg lép.

18. Az 1744/2013. (X. 17.) Korm. határozat 1. melléklet "8.5. Horizontális intézkedések" alcímében foglalt "D. Részvétel az EUCPN munkájában" táblázatban a "BM" szövegrész helyébe a "BM, NBT" szöveg lép.

19. Az 1744/2013. (X. 17.) Korm. határozat 1. melléklet "8.6. Az intézkedési Terv 2013-2015 részben alkalmazott rövidítések" alcímében foglalt táblázat

a) A:13 mezőjében az "NFM" szövegrész helyébe az "ITM" szöveg,

b) A:14 mezőjében az "NGM" szövegrész helyébe a "PM" szöveg,

c) A:16 mezőjében az "NMH" szövegrész helyébe az "NFSZ" szöveg,

d) B:13 mezőjében a "Nemzeti Fejlesztési Minisztérium" szövegrész helyébe az "Innovációs és Technológiai Minisztérium" szöveg,

e) B:14 mezőjében a "Nemzetgazdasági Minisztérium" szövegrész helyébe a "Pénzügyminisztérium" szöveg,

f) B:16 mezőjében a "Nemzeti Munkaügyi Hivatal" szövegrész helyébe a "Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat" szöveg

lép.

20. Az 1744/2013. (X. 17.) Korm. határozat 1. melléklet "8.6. Az intézkedési Terv 2013-2015 részben alkalmazott rövidítések" alcímében foglalt táblázat a következő 22. sorral egészül ki:

21. Hatályát veszti az 1744/2013. (X. 17.) Korm. határozat 1. melléklet

a) "2.3. Kapcsolódások és lehatárolás" alcímében "a korrupció és" szövegrész,

b) "8.5. Horizontális intézkedések" alcímében foglalt "D. Részvétel az EUCPN munkájában" táblázatban az "LÜ, NBT" szövegrész.

2. melléklet az 1609/2019. (X. 22.) Korm. határozathoz

1. Az 1166/2016. (IV. 6.) Korm. határozat 1. melléklet 2.2., 3.1. és 5.1. pontjában a "Határidő: 2016-tól folyamatos" szövegrész helyébe a "Határidő: 2019. december 31." szöveg lép.

2. Az 1166/2016. (IV. 6.) Korm. határozat 1. melléklet 5.1. pontjában a "pályázati felhívások folyamatos közzététele" szövegrész helyébe a "projektek támogatása" szöveg lép.

3. Az 1166/2016. (IV. 6.) Korm. határozat 1. melléklet 5.3. pontjában a "Határidő: 2016. december 31., ezt követően igény szerint" szövegrész helyébe a "Határidő: 2016. december 31., ezt követően igény szerint 2019. december 31." szöveg lép.

3. melléklet az 1609/2019. (X. 22.) Korm. határozathoz

1. Az 1166/2016. (IV. 6.) Korm. határozat 2. melléklet 2.1. pontjában foglalt táblázatban és a 2.2. pontjában foglalt táblázatban a "Klebelsberg Intézményfenntartó Központ" szövegrész helyébe a "Klebelsberg Központ" szöveg lép.

2. Az 1166/2016. (IV. 6.) Korm. határozat 2. melléklet 2.1. pontjában foglalt táblázatban a "Határidő: modellprogram kidolgozása és tesztelése 2016. december 31., modellprogram bevezetése 2019. december 31., majd ezt követően folyamatos" szövegrész helyébe a "Határidő: modellprogram kidolgozása és tesztelése 2016. december 31., modellprogram bevezetése 2019. december 31." szöveg lép.

3. Az 1166/2016. (IV. 6.) Korm. határozat 2. melléklet 2.2. pontjában foglalt táblázatban, 3.1. pontjában foglalt táblázatban és 5.1. pontjában foglalt táblázatban a "2016-tól folyamatos" szövegrész helyébe a "2019. december 31." szöveg lép.

4. Az 1166/2016. (IV. 6.) Korm. határozat 2. melléklet 5.1. pontjában foglalt táblázatban a "bűnmegelőzési pályázatok kiírása" szövegrész helyébe a "bűnmegelőzési projektek támogatása" szöveg lép.

5. Az 1166/2016. (IV. 6.) Korm. határozat 2. melléklet 5.1. pontjában foglalt táblázatban

a) a "pályázatok kiírása, amelyek keretében a meghatározott témakörökben benyújtott pályázatok képesek közvetlenül kezelni az adott térségre jellemző problémákat." szövegrész helyébe a "bűnmegelőzési projektek támogatása, amelyek képesek közvetlenül kezelni az adott térségre jellemző problémákat." szöveg,

b) a "pályázati felhívások folyamatos közzététele, az egyes szervek, szervezetek munkájának állandó támogatása." szövegrész helyébe a "bűnmegelőzési projektek, az egyes szervek és szervezetek munkájának állandó támogatása." szöveg

lép.

6. Az 1166/2016. (IV. 6.) Korm. határozat 2. melléklet 5.3. pontjában foglalt táblázatban az "első alkalommal 2016, ezt követően igény szerint" szövegrész helyébe az "első alkalommal 2016, ezt követően igény szerint 2019. december 31." szöveg lép.

4. melléklet az 1609/2019. (X. 22.) Korm. határozathoz

1. Az 1838/2017. (XI. 9.) Korm. határozat 4. melléklet 1.1. pontjában foglalt táblázatban az "évente 5 millió forint, NBT költségvetés" szövegrész helyébe a "fejlesztés igény szerint, karbantartás 1 millió forint évente, NBT költségvetés" szöveg lép.

2. Az 1838/2017. (XI. 9.) Korm. határozat 4. melléklet 1.4. pontjában foglalt táblázatban az "a) a Balatoni Közbiztonsági Koordinációs Bizottság soros elnöki tisztét ellátó megyei rendőr-főkapitányság számára évente 5 millió forint, NBT költségvetés b) a Tisza-tavi Közbiztonsági Koordinációs Bizottság soros elnöki tisztét ellátó megyei rendőr-főkapitányság számára évente 1 millió forint, NBT költségvetés" szövegrész helyébe az "a) a Balatoni Közbiztonsági Koordinációs Bizottság soros elnöki tisztét ellátó megyei rendőr-főkapitányság számára évente 6 millió forint, NBT költségvetés b) a Tisza-tavi Közbiztonsági Koordinációs Bizottság soros elnöki tisztét ellátó megyei rendőr-főkapitányság számára évente 2 millió forint, NBT költségvetés" szöveg lép.

3. Az 1838/2017. (XI. 9.) Korm. határozat 4. melléklet 2.1. pontjában foglalt táblázatban az "évente 8 millió forint, NBT költségvetés" szövegrész helyébe az "évente 3 millió forint, NBT költségvetés" szöveg lép.