A Kúria Kfv.35249/2013/7. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (TÁMOGATÁSI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata ) tárgyában. [1992. évi XXXVIII. törvény (Áht.) 64. §, 1993. évi LXXIX. törvény (Közokt. tv.) 121. §] Bírók: Balogh Zsolt, Kozma György, Marosi Ildikó

A határozat elvi tartalma:

Az állami normatívafelhasználásának hatósági ellenőrzése során a Magyar Államkincstár a törvényi kötelezettségek betartását ellenőrzi. A normatíva felhasználásának jogszerűségét a feladatellátás és a költségvetési források felhasználásának transzparenciája együttesen jelenti.

***********

A KÚRIA

mint felülvizsgálati bíróság

Kfv.IV.35.249/2013/7.szám

A Kúria a dr. Juhász László ügyvéd által képviselt dr. Boros Gyöngyi jogtanácsos által képviselt alperes ellen támogatási ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék 2012. december 10. napján kelt 23.K.33.728/2011/15. számú jogerős ítélete ellen az alperes által 16. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Kúria a Fővárosi Törvényszék 23.K.33.728/2011/15. számú ítéletét hatályon kívül helyezi és a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 30.000 (harmincezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

A felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

Az alperes helybenhagyta az első fokú hatóság határozatát, amelyben az elsőfokú hatóság a 2008/2009. tanév elszámolásának ellenőrzése kapcsán 1.582.133 forint központi költségvetésből jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetésére, valamint a jogosulatlan támogatás igénybevételi kamatának és késedelmi kamatának megfizetésére kötelezte a felperest.

A visszafizetésre kötelező határozata alapjául szolgáló tényállás szerint a felperes mint intézményfenntartó a 2008/2009. tanévben a jogszabályi változás ellenére nem jelölte meg az oktatási intézményei (a Gábor Áron Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda) alapító okiratában azokat a fogyatékossági típusokat - "sajátos nevelési igényű", a továbbiakban: SNI gyermekek -, amelyekre tekintettel az oktatási intézményekben nevelt fogyatékkal élő gyermekek után állami támogatást vett igénybe. Az alapító okirat ilyen tartalmú módosítását az elszámolás szabályszerűségének felülvizsgálatával érintett években (2008. szeptember és december között, valamint 2009. nyolc hónapja) hatályos, a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló 2007. évi CLXIX. törvény (a továbbiakban: 2008. évi Kvtv.) 3. számú melléklet, valamint a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló 2008. évi CII. törvény (a továbbiakban: 2009. évi Kvtv.) 3. számú melléklet 16.2.1., és a Kiegészítő szabályok 10.c) pontja - 2008. szeptember 1-ével hatályba lépően - egyértelműen tartalmazta. E kötelezettség tartalmát illetően a 2008. évi Kvtv. és a 2009. évi Kvtv. szabályait a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Közokt. tv.) 121. § (1) bekezdése egészítette ki.

Az alperes megállapította, hogy a felperes által fenntartott, állami támogatást felhasználó oktatási intézmény alapító okiratából a tevékenység kitűnt, ugyanakkor nem voltak azonosíthatóak azon fogyatékossági típusok, amelyre tekintettel az oktatási intézmény állami támogatást használt fel.

Mivel az alperes szerint a felperes a felülvizsgálattal érintett időszakban 18 fő SNI gyermek gondozását kívánta elszámolni jogosulatlanul, ezért 1.147.200 forint jogosulatlan támogatás visszafizetésére kötelezte a felperest. A visszafizetési kötelezés kiegészült további, el nem fogadott jogcímeken igénybe vett, de a felperes által nem vitatott jogsértő támogatásokkal.

Az alperes a visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalmára tekintettel nem fogadta el a felperes 4/2011. (I. 27.) számú önkormányzati határozatát olyanként, mint amely alkalmas az oktatási intézmény alapító okiratának a vizsgált költségvetési évekre is kiható, utólagos módosítására.

A felperes keresete folytán eljárt Fővárosi Törvényszék (a továbbiakban: Törvényszék) az alperes határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedő hatállyal hatályon kívül helyezte és az elsőfokú hatóságot új eljárás lefolytatására kötelezte.