A Kúria Kfv.35697/2019/10. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1990. évi C. törvény (Htv.) 39. §, 52. §, 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:238. §] Bírók: Lomnici Zoltán, Stefancsik Márta, Szabó László

A határozat elvi tartalma:

A munkaerő-kölcsönzésre tekintettel nem csökkenthető az innovációs járulék adóalapja. [Htv. 39. § (1) bekezdés b) pontja, 52. § 32. pontja]

***********

A KÚRIA

mint felülvizsgálati bíróság

í t é l e t e

Az ügy száma: Kfv.I.35.697/2019/10.

A tanács tagjai: Dr. Lomnici Zoltán tanácselnök

Dr. Szabó László előadó bíró

Dr. Stefancsik Márta bíró

A felperes:

A felperes képviselője: Dr. Székely Péter ügyvéd

Az alperes:

Az alperes képviselője: Dr. Vönöczky Katalin kamarai jogtanácsos

A per tárgya: adóügyben hozott közigazgatási határozat elleni közigazgatási per

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes

Az elsőfokú bíróság jogerős határozatának száma: Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2019. október 24-én kelt 2.K.27.515/2019/7. számú ítélete

Rendelkező rész

A Kúria a Győri Közigazgatás és Munkaügy Bíróság 2.K.27.515/2019/7. számú ítéletének felülvizsgálati kérelemmel nem támadott részét nem érinti, a felülvizsgálati kérelemmel támadott részét hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az állam javára az állami adó- és vámhatóság felhívásában megjelölt módon és számlára 594.774 (azaz ötszázkilencvennégyezer-hétszázhetvennégy) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperesi egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság 2004-ben kezdte meg tevékenységét, a tagja a németországi székhelyű K. A. GmbH (a továbbiakban: anyavállalat). A felperes az autóipar - a személygépjármű mellett a haszongépjármű szegmens - számára készít különböző alkatrészeket, vázelemeket és erőátviteli rendszereket. Az ügyfelek jellemzően az autógyártó, valamint ún. T. O. ügyfelek közül kerülnek ki. Az értékesítés 80%-át az OEM csoportnál realizálja a felperes.

[2] A felperes a 2016. évre benyújtott adóbevallásában szereplő 29.656.000 Ft-tal szemben 35.752.000 Ft-ot rögzített a könyvelésében iparűzési adó, innovációs járulék főkönyvi számlára az adózás előtti eredménye terhére. A felperes az innovációs járulék bevallási kötelezettségét az igénybe vett alvállalkozói teljesítmény címén 3.422.977.000 Ft-tal csökkentette, melyek az alábbi tételekből állnak össze: üzem (épület) állagának megóvása (160.489.009 Ft), csomagolás, illetve szállítás értéke (30.707.446. Ft és 258.952.227 Ft), munkaerő-kölcsönzési díj (19.253.577 Ft) és az anyavállalat által leszámlázott tanácsadás (46.566.300 Ft), valamint fejlesztés (1.916.761.436 Ft).

[3] A felperes mint kölcsönvevő 2016. évben munkaerő-kölcsönzésre irányuló szerződést kötött. A szerződés alapján a kölcsönbeadó vállalta, hogy elvégzi a kölcsönzött munkavállalók toborzását és kiválasztását, majd a munkavállalókat állományba veszi, a kölcsönzött munkavállalókat a felperesi kölcsönvevő követelményeinek megfelelően kikölcsönzi, a kölcsönzött munkavállalók számára a nekik mint alkalmazottaknak ajánlott munkabért, illetve egyéb juttatásokat kifizeti, illetve biztosítja, a jogszabályokban előírt adóelőlegeket, közterheket és járulékokat a munkabérből levonja és a megfelelő helyre kifizeti. A kölcsönbeadó vállalta, hogy a kölcsönzött munkavállalók számára a munkahelyi balesetekkel kapcsolatosan megfelelő biztosítási védelmet nyújt, a kölcsönzött munkavállalók orvosi, egészségügyi vizsgálatát, látásvizsgálatát és éleslátást biztosító szemüvegben való részesítést a kölcsönvevő költségén megszervezi és biztosítja, a kölcsönzött munkavállalókról, illetve a nekik alkalmazottanként fizetett munkabérekről és egyéb juttatásokról megfelelő nyilvántartást vezet. A kölcsönbeadó díja a ledolgozott munkaórák alapján kerül kiszámításra.

[4] A felperes ahhoz, hogy az autóipari beszállító piacon, anyavállalata és annak leányvállalatai komplex rendszerében gyártásra alkalmas helyzetben legyen, illetve a megrendelők igényeit megfelelően ki tudja elégíteni, a meglévő technológiáját folyamatosan fejlesztenie, átalakítania szükséges, továbbá részt kell vennie az anyavállalat és a leányvállalatai között kialakult management, marketing és informatika rendszerben. A felperes anyavállalata az, amelyik a saját és leányvállalatai körében megszervezi a technológia fejlesztéseknek, management, marketing és információs szolgáltatásoknak a megteremtését és azokat az anyavállalattal kötött átfogó keretszerződés keretei között biztosítja.

[5] A felperes többek között a munkaerő-kölcsönzési díjat és az anyavállalat által leszámlázott tanácsadás, valamint fejlesztés ellenértékét alvállalkozói teljesítésként az innovációs járulék alapjából levonta.

[6] A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Megyei Adó- és Vámigazgatósága (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) a felperesnél 2016. év tekintetében valamennyi adóra és költségvetési támogatásra kiterjedően adóellenőrzést végzett és a 2019. január 14-én kelt 4312391567 számú határozatával a felperest 49.000 Ft rehabilitációs hozzájárulás, 7.338.000 Ft innovációs járulék, valamint 1.477.000 Ft adóbírság és 18.000 Ft késedelmi pótlék megfizetésére kötelezte.

[7] A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a 2019. április 17-én kelt 2234580182 számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Döntése érdemét a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Innovációs tv.) 16. § (1) bekezdésére, a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 39. § (1) bekezdés b) pontjára, 52. § 32. pontjára és az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Air.) 99. § (1) bekezdésére alapította.