A Kúria Kfv.35697/2019/10. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1990. évi C. törvény (Htv.) 39. §, 52. §, 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:238. §] Bírók: Lomnici Zoltán, Stefancsik Márta, Szabó László

A határozat elvi tartalma:

A munkaerő-kölcsönzésre tekintettel nem csökkenthető az innovációs járulék adóalapja. [Htv. 39. § (1) bekezdés b) pontja, 52. § 32. pontja]

***********

A KÚRIA

mint felülvizsgálati bíróság

í t é l e t e

Az ügy száma: Kfv.I.35.697/2019/10.

A tanács tagjai: Dr. Lomnici Zoltán tanácselnök

Dr. Szabó László előadó bíró

Dr. Stefancsik Márta bíró

A felperes:

A felperes képviselője: Dr. Székely Péter ügyvéd

Az alperes:

Az alperes képviselője: Dr. Vönöczky Katalin kamarai jogtanácsos

A per tárgya: adóügyben hozott közigazgatási határozat elleni közigazgatási per

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes

Az elsőfokú bíróság jogerős határozatának száma: Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2019. október 24-én kelt 2.K.27.515/2019/7. számú ítélete

Rendelkező rész

A Kúria a Győri Közigazgatás és Munkaügy Bíróság 2.K.27.515/2019/7. számú ítéletének felülvizsgálati kérelemmel nem támadott részét nem érinti, a felülvizsgálati kérelemmel támadott részét hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az állam javára az állami adó- és vámhatóság felhívásában megjelölt módon és számlára 594.774 (azaz ötszázkilencvennégyezer-hétszázhetvennégy) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperesi egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság 2004-ben kezdte meg tevékenységét, a tagja a németországi székhelyű K. A. GmbH (a továbbiakban: anyavállalat). A felperes az autóipar - a személygépjármű mellett a haszongépjármű szegmens - számára készít különböző alkatrészeket, vázelemeket és erőátviteli rendszereket. Az ügyfelek jellemzően az autógyártó, valamint ún. T. O. ügyfelek közül kerülnek ki. Az értékesítés 80%-át az OEM csoportnál realizálja a felperes.

[2] A felperes a 2016. évre benyújtott adóbevallásában szereplő 29.656.000 Ft-tal szemben 35.752.000 Ft-ot rögzített a könyvelésében iparűzési adó, innovációs járulék főkönyvi számlára az adózás előtti eredménye terhére. A felperes az innovációs járulék bevallási kötelezettségét az igénybe vett alvállalkozói teljesítmény címén 3.422.977.000 Ft-tal csökkentette, melyek az alábbi tételekből állnak össze: üzem (épület) állagának megóvása (160.489.009 Ft), csomagolás, illetve szállítás értéke (30.707.446. Ft és 258.952.227 Ft), munkaerő-kölcsönzési díj (19.253.577 Ft) és az anyavállalat által leszámlázott tanácsadás (46.566.300 Ft), valamint fejlesztés (1.916.761.436 Ft).

[3] A felperes mint kölcsönvevő 2016. évben munkaerő-kölcsönzésre irányuló szerződést kötött. A szerződés alapján a kölcsönbeadó vállalta, hogy elvégzi a kölcsönzött munkavállalók toborzását és kiválasztását, majd a munkavállalókat állományba veszi, a kölcsönzött munkavállalókat a felperesi kölcsönvevő követelményeinek megfelelően kikölcsönzi, a kölcsönzött munkavállalók számára a nekik mint alkalmazottaknak ajánlott munkabért, illetve egyéb juttatásokat kifizeti, illetve biztosítja, a jogszabályokban előírt adóelőlegeket, közterheket és járulékokat a munkabérből levonja és a megfelelő helyre kifizeti. A kölcsönbeadó vállalta, hogy a kölcsönzött munkavállalók számára a munkahelyi balesetekkel kapcsolatosan megfelelő biztosítási védelmet nyújt, a kölcsönzött munkavállalók orvosi, egészségügyi vizsgálatát, látásvizsgálatát és éleslátást biztosító szemüvegben való részesítést a kölcsönvevő költségén megszervezi és biztosítja, a kölcsönzött munkavállalókról, illetve a nekik alkalmazottanként fizetett munkabérekről és egyéb juttatásokról megfelelő nyilvántartást vezet. A kölcsönbeadó díja a ledolgozott munkaórák alapján kerül kiszámításra.

[4] A felperes ahhoz, hogy az autóipari beszállító piacon, anyavállalata és annak leányvállalatai komplex rendszerében gyártásra alkalmas helyzetben legyen, illetve a megrendelők igényeit megfelelően ki tudja elégíteni, a meglévő technológiáját folyamatosan fejlesztenie, átalakítania szükséges, továbbá részt kell vennie az anyavállalat és a leányvállalatai között kialakult management, marketing és informatika rendszerben. A felperes anyavállalata az, amelyik a saját és leányvállalatai körében megszervezi a technológia fejlesztéseknek, management, marketing és információs szolgáltatásoknak a megteremtését és azokat az anyavállalattal kötött átfogó keretszerződés keretei között biztosítja.

[5] A felperes többek között a munkaerő-kölcsönzési díjat és az anyavállalat által leszámlázott tanácsadás, valamint fejlesztés ellenértékét alvállalkozói teljesítésként az innovációs járulék alapjából levonta.

[6] A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Megyei Adó- és Vámigazgatósága (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) a felperesnél 2016. év tekintetében valamennyi adóra és költségvetési támogatásra kiterjedően adóellenőrzést végzett és a 2019. január 14-én kelt 4312391567 számú határozatával a felperest 49.000 Ft rehabilitációs hozzájárulás, 7.338.000 Ft innovációs járulék, valamint 1.477.000 Ft adóbírság és 18.000 Ft késedelmi pótlék megfizetésére kötelezte.

[7] A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a 2019. április 17-én kelt 2234580182 számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Döntése érdemét a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Innovációs tv.) 16. § (1) bekezdésére, a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 39. § (1) bekezdés b) pontjára, 52. § 32. pontjára és az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Air.) 99. § (1) bekezdésére alapította.

[8] Indokolásában megállapította, hogy az adóhatóság az innovációs járulék kötelezettség teljesítésének vizsgálatát a Htv. rendelkezéseinek figyelembe vételével folytatta le, ugyanakkor figyelemmel volt arra, hogy a társaságoknál minden egyes gazdasági eseményt, így a gyártási tevékenység során az igénybe vett szolgáltatásokat a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) fogalmai alapján kell besorolni és a könyvelésben nyilvántartásba venni. Elsőként tehát meg kell határozni azt, hogy egy adott szolgáltatás igénybe vett szolgáltatásnak, közvetített szolgáltatásnak vagy egyéb szolgáltatásnak minősül. Az alvállalkozói teljesítmény fogalmát nem rögzíti az Sztv., de értéküket (az Sztv. felhatalmazása alapján) az anyagi jellegű ráfordítások, eladott vagy közvetített szolgáltatások között kell kimutatni és az éves beszámolóban az eredménykimutatásban az azonos elnevezésű sorban kell feltüntetni.