BH 2001.10.469 Az a tényállítás, amelynek az érintett személyre vonatkozóan nincs sértő tartalma, a jó hírnevet akkor sem sérti, ha valótlan [Ptk. 76. §, 78. § (2) bek.].

A jogerős ítélet a felperes keresetét, amelyben annak megállapítását kérte, hogy az alperesek személyhez fűződő jogát megsértették, és a sérelmes helyzet megszüntetése mellett 100 000 forint nem vagyoni kár megfizetésére is kérte kötelezni az alpereseket, elutasította.

A jogerős ítélet által megállapított tényállás szerint a felperes és a II. r. alperes telekszomszédok. A II. r. alperes által megépített kerítés miatt az építési hatóság előtt eljárás, illetve a szomszédjog megsértéséből eredően per is indult közöttük. Az építési hatóság felhívására a II. r. alperes megbízásából az I. r. alperes mint tervező tervmódosítást nyújtott be, amelyben azt írta, hogy "Az északi telekhatárra épült tömör kerítés készült, amely kisebb módosítással átépítésre kerül. A módosítással mind a két érintett, az építtető, Dr. L. M. és a szomszéd, Dr. B. M. egyetértenek".

A jogerős ítélet nem értett egyet a felperesnek azzal az álláspontjával, hogy az alperesek e nyilatkozattal személyhez fűződő jogát megsértették, mert - amint arra a másodfokú bíróság rámutatott - a Ptk. 78. §-ának (2) bekezdése szerint a jó hírnév megsértésének megállapításához az is kell, hogy a valótlan tényállítás egyben sértő legyen. Az a kijelentés, hogy a kerítés módosítással a felperes is egyetértett, csak valótlan, de nem sértő.

A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérve az ítélet hatályon kívül helyezését, és a keresetének megfelelő ítélet meghozatalát. Álláspontja szerint a személyhez fűződő jogot vagy a valótlan tényállítás vagy az indokolatlanul bántó, lealázó kifejezés sértheti. Az alperesek tényállítása valótlan volt, ezért ez önmagában megállapíthatóvá teszi a jogsértést.

Az alperesek a jogerős ítélet hatályban való fenntartását kérték, lényegében annak helyes indokai alapján.