A Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság M.1124/2013/25. számú határozata felmondás jogellenességének megállapítása (AZONNALI HATÁLYÚ felmondás jogellenességének megállapítása) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 24. §, 141. §, 164. §, 195. §, 206. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 4. §, 1978. évi IV. törvény (Btk.) 343. §, 1991. évi XLI. törvény (Kjtv.) 1. §, 3. §, 8. §, 154. §, 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 21. §, 2010. évi XXXVIII. törvény (Hetv.) 16. §, 116. §, 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 3. §, 5. §, 2012. évi I. törvény (Mt.) 51. §, 52. §, 64. §, 78. §, 82. §] Bírók: Maschl Ildikó, Rózsáné Mányai Mária, Világosi Katalin

Kapcsolódó határozatok:

*Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság M.1124/2013/25.*, Budapest Környéki Törvényszék Mf.20307/2015/6., Kúria Mfv.10117/2016/1. (BH 2017.2.70)

***********

A Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a dr. Papp Katalin ügyvéd (fél címe 1) által képviselt dr. felperes neve (felperes címe.) felperesnek - a személyesen eljárt dr. alperes neve (alperes címe) alperes ellen, azonnali hatályú felmondás jogellenességének megállapítása iránt indított perében meghozta a következő

í t é l e t e t :

A bíróság megállapítja, hogy az alperes jogellenesen szüntette meg a felperes munkaviszonyát a 2013. szeptember 16-án kelt azonnali hatályú felmondással.

Kötelezi az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek kártérítésként 247.823,- (kétszáznegyvenhétezer-nyolcszázhuszonhárom) Ft elmaradt jövedelmet és ennek 2013. október 10. napjától a kifizetés napjáig minden naptári félév teljes idejére a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatát, továbbá 212.598,- (kétszáztizenkettőezer-ötszázkilencvennyolc) Ft perköltséget. Ezt meghaladóan a keresetet elutasítja.

Kötelezi az alperest, hogy az állam javára - külön felhívásra - fizessen meg 200.900,- (kétszázezer-kilencszáz) Ft illetéket és 5.800,- (ötezer-nyolcszáz) Ft állam által előlegezett költséget.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, melyet a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon 3 példányban kell benyújtani a Budapest Környéki Törvényszékhez címezve.

Tájékoztatja a bíróság a peres feleket, hogy a másodfokú bíróság az ítélet ellen irányuló fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 251. §-ban, illetve a 252. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott okból kell hatályon kívül helyezni, ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték, vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, csak a teljesítési határidővel kapcsolatos, csak az ítélet indokolása ellen irányul, vagy ha a másodfokú bíróság megítélése szerint - tekintettel a fellebbezési (csatlakozó fellebbezési) kérelemben, illetve ellenkérelemben foglaltakra - az ügy eldöntése tárgyaláson kívül is lehetséges.

Ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték, vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, a teljesítési határidővel kapcsolatos, vagy csak az ítélet indokolása ellen irányul, a felek tárgyalás tartását kérhetik, illetve a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelmük alapján a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálása kérhető.

I n d o k o l á s:

A bíróság a lefolytatott bizonyítási eljárás adatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:

A felperes 2013. január 1. napjától létesített határozatlan idejű munkaviszonyt az alperessel, a ....................... Közjegyzői Kamara által vezetett közjegyző-helyettesi névjegyzékbe történő felvételéig jogi előadói munkakörre, azt követően közjegyző-helyettesi munkakörre. Személyi alapbére havi bruttó 279.000,- Ft volt, a munkaszerződés 4. pontja szerint a felperest az alapbérén felül havonta 5.000,- Ft étkezési utalvány (Erzsébet utalvány), valamint 7.000,- Ft Széchenyi Pihenőkártya juttatás is megillette. A munkáltatói jogkört az irodát vezető alperes gyakorolta, az irodában közjegyzőként az alperes, közjegyző-helyettesként a felperes, adminisztratív munkakörben .....................(tanú 2.) és ........................ (tanú 3) dolgozott a perbeli időszakban.

A felperes az alperessel létesített munkaviszonyát megelőzően, 1997. év óta a ....................... Önkormányzat Polgármesteri Hivatala alkalmazásában állt, több munkakörben: gyámhivatali, szabálysértési ügyintézőként, majd minőségügyi vezetőként, továbbá birtokvédelemmel kapcsolatos ügyeket is intézett. Jogi szakvizsgáját 2012. évben szerezte meg, ezt követően jogtanácsos munkakört töltött be. Az alperesi munkáltatónál közjegyző-helyettesként rendszeresen járt el hagyatéki ügyekben, vezetett hagyatéki tárgyalásokat. Munkaköri leírást az alperes a felperesnek nem adott át.

A közjegyzői iroda gyakorlatában az évek során kialakult munkamódszer az volt, hogy az alperes által megfogalmazott és a mintatárban, számítógépben elmentett mintákat, tervezeteket használták a munkavégzés során, a hagyatéki tárgyalási jegyzőkönyv tekintetében is rendelkeztek tervezettel. A hagyatéki tárgyalást a közjegyző vagy a közjegyző-helyettes vezette. A gyakorlat az volt, hogy a tárgyalást megelőzően az adminisztrátor előre kitöltötte a hagyatéki tárgyalási jegyzőkönyv tervezetben az örökhagyó és az örökösök személyi adatait, a hagyatéki tárgyakat és azt átadta az eljáró közjegyzőnek vagy közjegyző-helyettesnek, aki a hagyatéki tárgyaláson elhangzott konkrét adatok, információk, eljárási cselekmények alapján a mintát megfelelően kitöltötte. Az elkészült hagyatéki tárgyalási jegyzőkönyvet kinyomtatta és átadta az adminisztrátornak, aki elkésztette annak kiadmányát, amelyet az ügyfeleknek átadtak, ennek megtörténtét az eredeti iraton aláírásukkal igazolták.

A perbeli időszakban a közjegyzői irodában rendszeresen használt hagyatéki tárgyalási jegyzőkönyv tervezet - a tárgyalás megnyitására és az idézettek számbavételére vonatkozó részt követően - a következő szövegezést tartalmazta : "A közjegyző(-helyettes) ismerteti a hagyatéki eljárás iratait, amelyre a felek észrevételt nem terjesztenek elő. Kijelentik, hogy az adó- és értékbizonyítványban foglalt adatok helyességét nem vitatják, hozzájárulnak ahhoz, hogy személyi adataik a hagyatéktárgyalási jegyzőkönyvben és a hagyatékátadó végzésben teljes körűen rögzítésre kerüljenek".

2013. szeptember 12-én a felperes néhai XY örökhagyó hagyatéki ügyében tartott hagyatéki tárgyalást a közjegyzői irodában. A tárgyalásra megidézett ügyfelek - az örökhagyó volt házastársa XY-né, az örökhagyó leánya .................. (tanú 1.), valamint ..........(tanú) hagyatéki hitelező - megjelentek. Az idézettek számbavételét követően a felperes ismertette a hagyatéki eljárás iratait, majd kérdést intézett a jelenlévő ügyfelekhez, hogy hozzájárulnak-e ahhoz, hogy személyi adataik a hagyatéktárgyalási jegyzőkönyvben és a hagyatékátadó végzésben teljes körűen feltüntetésre kerüljenek. Erre a kérdésre az örökhagyó rokonai, ....................(tanú 1.). és XY-né azt válaszolták, hogy nem járulnak hozzá a személyi adataik jegyzőkönyvi feltüntetéséhez. A felperes kérdésére ezt követően akként nyilatkoztak, hogy az örökhagyóval már hosszú ideje megszakadt a kapcsolatuk, őket az örökhagyó bántalmazta, lányát megtagadta. A jelenlévő hagyatéki hitelezőt nem ismerik, vele szemben bizalmatlanok, mert számukra teljesen idegen, ezért nem kívánják, hogy ..............(tanú) megismerje a személyes adataikat. A hagyatéki hitelezőnek nem volt ellenvetése az örökösök adatainak mellőzésével kapcsolatosan, így a felperes helyt adott az örökösök kérésének és jegyzőkönyvbe vette, hogy: "a felek kijelentik, hogy nem járulnak hozzá ahhoz, hogy személyi adataik a hagyatéktárgyalási jegyzőkönyvben és a hagyatékátadó végzésben teljes körűen rögzítésre kerüljenek".