27/2013. (XII. 21.) LÜ utasítás

az esélyegyenlőségről

Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Ebktv.) 63. §-ának (4) bekezdésében foglaltakra figyelemmel, az egyenlő bánásmód elveinek tiszteletben tartása és az esélyegyenlőség elősegítése érdekében, az ügyészségéről szóló 2011. évi CLXIII. törvény 8. § (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - az ügyészségi munkavállalói érdek-képviseleti szervezetek és az Ügyészségi Alkalmazottak Országos Tanácsa egyetértésével - a következő utasítást adom ki:

Az egyenlő bánásmód követelménye, megkülönböztetés tilalma

1. § (1) Az ügyészi szervezetben a foglalkoztatás során tilos az ügyészségi alkalmazottak hátrányos megkülönböztetése.

(2) A hátrányos megkülönböztetés tilalma kiterjed különösen az ügyészségi szolgálati viszony létesítésére, az illetmény és a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Üjt.) szerinti egyéb javadalmazások, kedvezmények és költségtérítések megállapítására, a képzés, a továbbképzés, továbbá más ösztönzési formák meghatározására, a szolgálati viszony megszűnésével, valamint az ügyészségi foglalkoztatással összefüggő egyéb kérdésekre.

(3) Kiterjed a tilalom a munkára jelentkezők és az ügyészségi alkalmazottak bárminemű - különösen életkor, nem, családi állapot, anyaság (várandósság), apaság, nemzetiség, nemzetiséghez való tartozás, faj, származás, vallás, politikai meggyőződés, érdek-képviseleti szervhez való tartozás miatti - diszkriminációjára is.

(4) A foglalkoztatás jellegéből és természetéből egyértelműen következő lényeges és jogszerű feltételre alapított arányos megkülönböztetés el nem kerülhető esetei nem jelentik az egyenlő bánásmód követelményének megsértését.

Az emberi méltóság tiszteletben tartása

2. § (1) A foglalkoztatás során tiszteletben kell tartani az ügyészségi alkalmazottak emberi értékeit, méltóságát, személyiségét.

(2) Az ügyészi szervezeti érdekek mellett az ügyészségi alkalmazottak érdekeit is figyelembe véve olyan munkafeltételeket és munkakörülményeket, továbbá munkahelyi légkört kell kialakítani, amelyek hozzájárulnak az (1) bekezdésben megjelölt alapvető értékeknek a megőrzéséhez és megerősítéséhez.

Méltányos és rugalmas bánásmód

3. § Az egyenlő bánásmód elvének érvényesítése és a megkülönböztetés tilalmának alkalmazása mellett az ügyészségi alkalmazottak foglalkoztatása során felmerülő egyenlőtlenségek megszüntetése érdekében olyan megoldásokra kell törekedni, amelyek az érintettek foglalkoztatási helyzetének megőrzésére, lehetőség szerint annak javítására irányulnak.

Az esélyegyenlőség elősegítése

4. § A munkáltató az esélyegyenlőség megvalósulását intézkedéseivel segíti elő, különösen

a) az adható juttatások keretei között a juttatás rendeltetésének mérlegelésével a hátrányos helyzetben lévő ügyészségi alkalmazottak csoportjaival szemben előnyös megkülönböztetést alkalmazhat,

b) gondot fordít az épületek tervezésénél, felújításánál, az irodabútorok beszerzésénél a fogyatékos ügyészségi alkalmazottak munkakörülményeinek javítására,

c) a negyvenedik életévet betöltött ügyészségi alkalmazottak számára az angol, francia vagy német nyelv tanulását munkaidő-kedvezménnyel támogatja,

d) biztosítja a szülési szabadságát vagy gyermeke gondozása miatt fizetés nélküli szabadságát töltő ügyészségi alkalmazottak részvételét - az ügyészség éves költségvetésében rendelkezésre álló előirányzattól függően -az általuk kezdeményezett, munkakörük betöltéséhez szükséges szakmai ismereteket adó továbbképzésen,

e) a tizenkettedik életévét be nem töltött gyermeket saját háztartásában nevelő ügyészségi alkalmazottak részére szabadságuk kiadására vonatkozó további kedvezményként a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 122. §-ának (2) bekezdésében meghatározott hét munkanapon túl - harminc nappal korábban igényelt - további hét munkanap szabadság kiadását biztosítja a nevelési-oktatási intézményben elrendelt szünet idejére,

f) a rendkívüli munkavégzés elrendelése során méltányosan mérlegeli a fogyatékosok, a tizedik életévet be nem töltött gyermeket egyedül nevelők, a hozzátartozót személyesen tartósan ápoló ügyészségi alkalmazottak speciális helyzetét.

Az egyenlő bánásmód elvének megsértése esetén követendő eljárás

5. § (1) Az egyenlő bánásmód elvének megsértése esetén lehetőséget kell biztosítani a sérelem orvoslására.

(2) Az egyenlő bánásmód megsértése esetén a sérelmet szenvedett ügyészségi alkalmazott indokainak megjelölésével a legfőbb ügyész által kijelölt esélyegyenlőségi referenshez (a továbbiakban: referens) fordulhat az egyébként nyitva álló jogorvoslati és egyeztetési lehetőségen kívül. A referens a sérelemmel kapcsolatos álláspontját tizenöt napon belül írásban a sérelmet szenvedetthez és a kialakult - jogszabályba ütköző - helyzet megszüntetésére jogosult ügyészségi vezetőhöz (a továbbiakban: munkahelyi vezető) továbbítja. A munkahelyi vezető a kérdésben tizenöt napon belül írásban dönt, az ügyészségi alkalmazott kezdeményezésére intézkedése végrehajtását felfüggesztheti. A döntésről a sérelmet szenvedettet írásban értesíteni kell.

(3) Amennyiben a sérelem valósnak bizonyul, az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő állapotot kell kialakítani. Ha a sérelmet szenvedett ügyészségi alkalmazott a kialakított állapotot továbbra is sérelmesnek tartja, az Üjt.-ben vagy más jogszabályban foglaltak szerint kezdeményezhet jogvitát vagy egyéb eljárást.

(4)[1] A munkahelyi vezető a döntésének egy-egy példányát megküldi a referensnek, valamint a Személyügyi és Továbbképzési Főosztály vezetőjének.

Vegyes rendelkezések

6. § A referens az esélyegyenlőség elősegítése érdekében évente

a) felülvizsgálja a 4. §-ban foglalt rendelkezések teljesülését, szükség esetén javaslatot tesz azok módosítására, kiegészítésére,

b) március 31. napjáig esélyegyenlőségi jelentést készít a legfőbb ügyész részére az Ebktv.-ben és az utasításban foglalt rendelkezések teljesüléséről.

7. § (1) Ez az utasítás a közzétételét követő hónap első napján lép hatályba.

(2)[2]

Dr. Polt Péter s. k.,

legfőbb ügyész