A Győri Ítélőtábla Bhar.29/2021/4. számú határozata rágalmazás vétsége tárgyában. [1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 52. § (1) bek.] Bíró: Péntek László

A határozat elvi tartalma:

I. Önmagában a nyilvános közösségi oldalakon bejegyzést mások számára láthatóvá tenni nem bűncselekmény, ugyanakkor fokozottabb a közzétevő felelőssége annak megítélésében, hogy bejegyzése más becsületét csorbítja, vagy valótlan tényt állít.

II. Az azonos sértett sérelmére, azonos alkalommal - így ugyanazon napon tett bejegyzésekkel - elkövetett rágalmazásba a becsületsértés beolvad. Azaz az azonos alkalommal elkövetett rágalmazás és becsületsértés egymással nem állhat halmazatban.

***********

Győri Ítélőtábla mint harmadfokú bíróság

Bhar.III.29/2021/4. szám

A Győri Ítélőtábla mint harmadfokú bíróság a Győrött, 2021. június 22. napján megtartott nyilvános ülés alapján meghozta a következő

í t é l e t e t:

A rágalmazás vétsége miatt Terhelt1 ellen indított büntető ügyben Veszprémi Törvényszék 2021. február 10. napján kelt 3. Bf.694/2020/6. számú ítéletét megváltoztatja és a vádlott cselekményét egységesen rágalmazás vétségének [Btk. 226.§ (1) bekezdés, (2) bekezdés b) pontja] minősíti.

Ezért a vádlottal szemben kiszabott próbára bocsátás tartamát 1 (egy) évre mérsékli.

Kötelezi a vádlottat, hogy 10.000 (tízezer) Ft le nem rótt első- és másodfokú eljárási illetéket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal külön felhívására - leletezés terhe mellett - fizessen meg.

Egyebekben az elsőfokú és másodfokú ítéletet helybenhagyja.

I n d o k o l á s

[1] A Tapolcai Járásbíróság 2020. október 13. napján kihirdetett 2.B.231/2020/8. számú ítéletében Terhelt1 vádlottat bűnösnek mondta ki a becsületsértés vétségében (Btk. 227.§ (1) bekezdés b) pont). Ezért a vádlottat egy évre próbára bocsátotta. Kötelezte a vádlottat 10.000 Ft eljárási illeték magánvádló részére történő megfizetésére. A járásbíróság a vádlottat a rágalmazás (Btk. 226.§ (1) bekezdés, (2) bekezdés b) pont) vétségének magánvádja alól felmentette.

[2] A magánvádló fellebbezésében az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását és a vádlott további rágalmazás vétségében történő bűnösségének megállapítását is kérte, míg a becsületesnek becsületsértés vétségének tekintetében annak helybenhagyását. A vádlott védője elsődlegesen bűncselekmény hiányában, másodlagosan a bizonyítottság hiányában kérte a vádlott felmentését a becsületsértés vétségének vádja alól, míg a rágalmazás vétsége vonatkozásában a felmentő rendelkezés helybenhagyását kérte.

[3]

A Veszprémi Törvényszék mint másodfokú bíróság a fellebbezéssel támadott 2021. február 10 napján kelt 3.Bf.694/2020/6. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a Terhelt1 vádlottat bűnösnek mondta ki további 1 rb rágalmazás vétségében is. A vádlottal szemben kiszabott próbára bocsátás tartamát 2 évre felemelte. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

[4] A másodfokú ítélet ellen a vádlott és a védője fellebbezést jelentettek be elsődlegesen a másodfokú bíróság és az elsőfokú bíróság ítéletének Be. 625.§ (1) bekezdése alapján történő hatályon kívül helyezése és az eljárás Be. 607.§ (1) bekezdés alapján történő megszüntetése érdekében, másodlagosan Veszprémi Törvényszék másodfokú ítéletének megváltoztatásával a Tapolcai Járásbíróság ítéletének helybenhagyását indítványozták. Álláspontjuk szerint a harmadfokú eljárásban először is abban a kérdésben kell állást foglalni, hogy a másodfokú bíróság általi tényállás kiegészítés megalapozott volt-e. E körben kifejtette, hogy a másodfokú bíróság önkényesen, a magánvádlói fellebbezéstől eltérően egészítette ki a tényállást.

[5] A hatályon kívül helyezés körében utalt arra, hogy a jelen ügyben a törvényes magánvád hiányzik. A magánvádas eljárásban a sértett feljelentése helyettesíti a vádiratot, amelynek tartalmaznia kell a magánindítványt. A jelen ügy alapját képező feljelentésből azonban a Be. 765.§ (1) bekezdésében meghatározott tartalmi ismérvek közül a pontosan körülírt cselekmény és a büntető törvénybe ütköző cselekmény is hiányzik. Arra az esetre, ha a vád törvényes lenne, akkor is alaki hibában szenved, mert nem tartalmazza a Be. 422.§ (1) bekezdés b) és d) pontjában és a (2) bekezdés a) és b) pontjában felsoroltakat.

[6] A feljelentés csak a rágalmazás vétsége tárgyában tartalmazott joghatályos magánindítványt, a becsületsértés vétsége tárgyában nem. Nem vitatta, hogy a bíróságot nem köti a cselekmény jogi minősítése, azonban a magánvádtól eltérés lehetőségét a bíróságnak külön végzésben kellett volna rögzítenie, amely elmaradt. Utalt arra is, hogy a feljelentés büntetés kiszabására vagy intézkedés alkalmazására vonatkozó indítványt nem tartalmazott.

[7] A védő büntethetőséget kizáró okra is hivatkozott. A BH2003.443. számú eseti döntésre hivatkozással kifejtette, hogy a marasztalt cselekmény (interneten megjelent cikk megtekintése és annak megosztása) nem ellentétes a társadalmi normákkal, ezért a társadalomra veszélyességben való tévedés egyértelműen megállapítható.

[8] Érvelésében vitatta a másodfokú minősítés helyességét is, mert álláspontja szerint a másodfokon megállapított rágalmazás vétsége nem nagy nyilvánosság előtt került elkövetésre, a törvényszék által hivatkozott BH2012.143. eseti döntés nem alkalmazható. A cikk nagy nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tételében a vádlott nem működött közre, mert a internetes oldal neve.hu egy olyan internetes híroldal, amely cikkeket közöl közérdeklődésre számot tartó közéleti témákról. Utalt arra is, hogy az interneten nyilvánosan elérhető cikk megosztása - figyelemmel arra, hogy az már korábban nyilvánosságra került - nem eredményezheti a becsület ismételt megsértését. Továbbá a megosztást esetlegesen követő megnyitások, letöltések száma nem kiszámítható.