A Kúria Kfv.35470/2017/5. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [2004. évi CXL. törvény (Ket.) 121. §] Bírók: Hajnal Péter, Heinemann Csilla, Huszárné dr. Oláh Éva

A határozat elvi tartalma:

Ha a kiadmányozás jogszerűsége nem állapítható meg, a határozat semmis.

***********

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

ítélete

Az ügy száma: Kfv.I.35.470/2017/5.

A tanács tagjai: Dr. Hajnal Péter a tanács elnöke, Dr. Heinemann Csilla előadó bíró, Huszárné dr. Oláh Éva bíró

A felperes: felperes neve

A felperes képviselője: Tüske Ügyvédi Iroda (ügyintéző dr. Tüske Gábor ügyvéd)

Az alperes: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatóság

Az alperes képviselője: Dr. Kovácsné dr. Lévai Ildikó kormánytisztviselő

A per tárgya: adóhatósági határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes 31. szám alatt)

A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 15.K.27.480/2015/32. számú kiegészítő ítélettel kiegészített 15.K.27.480/2015/26. számú ítélete

Rendelkező rész

A Kúria a Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 15.K.27.480/2015/26. számú ítéletét, valamint az alperes 2053522966 számú határozatát - az elsőfokú határozatra is kiterjedően - hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú hatóságot új eljárásra kötelezi.

Kötelezi az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 100.000 (százezer) forint együttes elsőfokú és felülvizsgálati perköltséget.

A kereseti és a felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes aki orosz állampolgár 1993. november 16. napján kötött házasságot egy magyar állampolgárral, ebből a házasságból két gyermeke született. A felperes 2004. április 29. napján letelepedési engedélyt, 2008. április 23. napján tartózkodási engedélyt kapott. A tartózkodási engedéllyel a felperes a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezett.

[2] A felperes házastársával közösen két gyermeke részére 2007-2009 években ingatlanokat vásárolt, ezen túlmenően magyarországi bankoknál deviza, lakossági és lombard hitelszámlákkal rendelkezik. A felperes Magyarországon vezetett bankszámláira két külföldi társaság 2008-2010 években több milliárd forintot utalt. A felperes bankszámláiról házastársa és más gazdasági társaságok, illetve magánszemélyek részére több millió forintos összegeket utalt, míg saját bankszámlájára házastársától 2006 és 2010 évek között másfél milliárd forintnyi összeg érkezett. Ezen túlmenően a felperesnek a BNP Paribas Banknál értékpapírban befektetései is voltak.

[3] A felperes Magyarországon 2009 decemberétől több gazdasági társaságnak is tulajdonosa volt. A felperes 2000. november 22. és 2012. május 15. között Oroszországban is rendelkezett bejelentett lakcímmel, ezen túlmenően 2006. október 1-jétől 2009. január 28-ig a K.T. Kft. vezérigazgató helyetteseként, míg 2009. február 2-től a K. Kft.-nél külgazdasági tevékenységért felelős vezérigazgató helyettesi munkakört töltött be. A felperes az Oroszországi Föderáció adótörvényeinek megfelelően bejegyzésre került az adófizetők nyilvántartásába, adó- és illetékfizetési kötelezettségeit teljesítette, hátraléka nem volt.

[4] A felperes Magyarországon 2006-2010 évek között adóbevallást nem nyújtott be.

[5] Az adóhatóság vizsgálta, hogy a felperes a személyi jövedelemadó és százalékos egészségügyi hozzájárulás adónemek vonatkozásában adóalanynak tekinthető-e és megállapítása szerint az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 3. § (1) bekezdés c) pont, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: Szja tv.) 2. § (1) és (4) bekezdés, 3. § 2. és 3. pontja, a Magyar Köztársaság és az Orosz Föderáció között a kettős adóztatás elkerüléséről, a jövedelem- és vagyonadók területén Budapesten, 1994. április 1-jén aláírt egyezmény kihirdetéséről szóló 1999. évi XXI. törvény (továbbiakban: Egyezmény) 1. cikk, 2. cikk 2-4. pontjaiban foglaltak alapján a felperes magyarországi adójogi illetőség fennáll.

[6] Az adóhatóság a létérdek központ meghatározása körében a felperes családtagjainak magyarországi állandó tartózkodását, az Oroszországban megszerzett jövedelmeinek magyarországi bankszámlára történő utalását, Oroszországba történő utalás hiányát hangsúlyosnak tekintette és ezek alapján a külföldi társaságoktól származó pénzösszegeket olyan egyéb jövedelmeknek minősítette, amelyek után a felperes magyarországi adófizetési kötelezettségét nem teljesítette. A pénzösszegek kölcsön, vagyonkezelési jogcímét azok igazolásának hiányában nem fogadta el.