A Fővárosi Törvényszék P.24722/2015/7. számú határozata sajtó-helyreigazítás tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 342. §, 343. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 79. §, 2010. évi CIV. törvény (Smtv.) 12. §] Bíró: Jakabosné dr. Németh Monika

Fővárosi Törvényszék

...P..../2015/7.

A Fővárosi Törvényszék

a dr. Bajkai István (ügyvéd címe) ügyvéd által képviselt

felperes neve (felperes címe) felperes,

a Németh és Palatics Ügyvédi Iroda (ügyvéd címe., eljáró ügyvéd dr. Palatics Edit) által képviselt

alperes neve (alperes címe.) alperes ellen,

sajtó-helyreigazítás iránti perében meghozta az alábbi

Í T É LE T E T.

Kötelezi a bíróság az alperest, hogy az általa szerkesztett portál internetes oldalon 8 napon belül a sérelmezett cikk címe felett, azonos betűméretben tegye közzé az alábbi közleményt:

"H e l y r e i g a z í t á s:

Az általunk szerkesztett portál internetes oldalon 2015. március 4. napján "cikk címe? című cikkünkben valótlanul híreszteltük, hogy annak az cég neve sa. országi cégnek tulajdonosa több áttételen keresztül felperes neve, 1-es személy veje, amelyik az hivatal által informatikai fejlesztésre kiírt közbeszerzési pályázaton nyert.

Valótlanul híreszteltük azt is, hogy felperes neve a országi cégen keresztül nyert, és ezzel azt a hamis látszatot keltettük, hogy felperes neve országban fog adózni".

Kötelezi a bíróság az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül bruttó 50.000.- (ötvenezer) Ft perköltséget.

Felhívja a bíróság az alperest, hogy fizessen meg az államnak a NAV Közép-magyarországi Regionális Adó Főigazgatósága külön felhívására 36.000,- (harminchatezer) Ft kereseti illetéket.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek, melyet a Fővárosi Ítélőtáblához címezve, jelen bíróságnál kell 3 példányban benyújtania.

Fellebbezés esetén a Fővárosi Ítélőtábla előtt a jogi képviselet kötelező.

Fellebbezési határidő lejárta előtt a peres felek kérhetik, hogy a fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálja el.

Ha a fellebbezés csak a perköltség nagyságára vagy viselésére, a teljesítési határidőre, vagy az állam által előlegezett költség viselésére vonatkozik, illetőleg ha a fellebbezés az ítélet indokolása ellen irányul, bármelyik fél kérheti, hogy a fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson bírálja el.

I N D O K O L Á S

Az alperes az általa szerkesztett www.portál című internetes portál rovat rovatában 2015. március 4. napján "cikk címe?" című írást jelentette meg, az alábbi tartalommal:

Az 1-es párt - A ... Pártja azt állítja, hogy egy olyan országi cég nyert egy tavalyi magyar közbeszerzésen, amelynek több áttételen keresztül felperes neve, 1-es személy veje is tulajdonosa.

2-es személy, a párt alelnöke szerdán azt mondta, hogy 2014 novemberében az hivatal informatikai fejlesztésére írt ki pályázatot, amelyet a országi cég neve nyert 500 millió forintos ajánlattal. Ennek a cégnek a többségi tulajdonosa a magyar 2-es cég neve Zrt., amely viszont 49 százalékban a 3-as cég neve tulajdonában van. A 3-as cég neve egyik tulajdonosa 3-as személy volt külügyminiszter fia, 4-es személy, a másik pedig a 4-es cég neve Kft. "amelyikkel a különböző közvilágítási tendereken indult felperes neve " - közölte.

2-es személy úgy fogalmazott: nemcsak az felháborító, hogy a "miniszterelnök családjába tartozó személyek tonnaszám nyerik a közpénzt", hanem az is, hogy felperes neve most egy ország cégen keresztül nyert, vagyis a győztes cég országban fog adózni. Történik ez azután, hogy a 2-es párt és 1-es személy "kikelt" a országi magyar cégalapításokkal szemben - tette hozzá.

A megjelenést követően a felperes közleményt bocsátott ki az őt érintő közlésekkel kapcsolatosan, melyet az alperes a cikk mellett leközölt.

A felperes úgy ítélte meg, hogy az írásban közöltek a személyére vonatkozóan valótlan tényállításokat tartalmaznak, ezért a jelen keresettel azonos tartalmú helyreigazítási kérelmet terjesztett elő. Az alperes a 2015. március 30. napján átvett levélbe foglalt kérelemre 5 napon belül nem adott választ, helyreigazítást nem közölt.

A felperes keresetét 2015. április 16. napján nyújtotta be a bíróságra, ebben kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest arra, hogy a www. <http://www.2-es portál/><http://www.2-es portál/><http://www.2-es portál/><http://www.2-es portál/><http://www.2-es portál/> internetes portálon alábbi helyreigazító közlemény megjelentetésére:

"cikk címe? című cikkünkben 2-es személy valótlan tartalmú nyilatkozatát idéztük. Sem felperes neve, sem cége nem indult 2014 novemberében az hivatal által informatikai fejlesztésre kiírt közbeszerzési pályázaton és a nyertes országi cég neve s.a. cégben sem rendelkezik közvetett vagy közvetlen módon tulajdonosi érdekeltséggel. Erre való tekintettel az sem igaz, hogy felperes neve az cég neve s.a. nyeresége után országban teljesítené adófizetési kötelezettségét."

Pernyertessége esetére perköltség iránti igénye volt, melyet a jogszabály szerinti mértékben kért megállapítani, azzal, hogy a jogi képviselő az Áfa-körbe tartozik. Hivatkozott a 2010. évi CIV. törtvény 12. § szakaszára, valamint a Pp. 342-343. §-ára. Hivatkozott rá, hogy az alperes valótlanul híresztelte azt a tényt, hogy az hivatal által kiírt közbeszerzési pályázaton nyert egy ország cégen keresztül és az ebből származó adófizetési kötelezettségét külföldön teljesíti, s a jogsértő magatartást abban jelölte meg, hogy az alperes megismétli a cikkében 2-es személy közbeszerzésre vonatkozó valótlan tényállításait, miközben azok valótlanságáról könnyűszerrel meggyőződhetett volna.

Az alperes ellenkérelmében a kereset teljes körű elutasítását kérte és a felperes perköltségeiben való marasztalását. Ügyvédi munkadíjban megnyilvánuló perköltség iránti igénye volt, melyet a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet szerint kért megállapítani azzal, hogy az áfa-körbe tartozik. A kereset elutasítását azon okból kérte, hogy 2-es személy nem mint magánszemély, hanem mint az 1-es párt - a ... Pártja hivatalos rendezvényén tette a sajtónyilatkozatát, melyről szöveghű tájékoztatást adott, ezáltal nem sértette meg a felperes jogait, így helyreigazításnak helye nincs. Önmagában azt nem vitatta, hogy 2-es személy tényállításai valótlan tartalmúnak bizonyultak, de azt igen, hogy ennek önmagában bármi relevanciája lenne.

Az elsőfokú bíróság elsőként ...P..../2015/4. számon hozott ítéletet, amelyben a felperes keresetét elutasította.

A fellebbezés folytán eljárt Fővárosi Ítélőtábla ...Pf.../2015/3/II. számú végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította. A végzés indokolásában kifejtette, hogy az Smtv. 12. § (1) bekezdése értelmében, híresztelés folytán is objektív felelősség terheli a sajtószervet.

Megjegyezte azt, hogy a perben a felperes vitássá tette azt is, hogy az alperes szöveghűen tudósított-e sajtótájékoztatón elhangzottakról, ezért az elsőfokon eljárt bíróságnak meg kell követelni az alperestől, hogy a sajtótájékoztató anyagát csatolja. Kifejtette, hogy csupán ennek ismeretében nyílik lehetőség az elhangzott közlések és az alperes által a sérelmezett újságcikkben írtak egybevetésére.