A Fővárosi Törvényszék P.22566/2006/24. számú határozata végrendelet érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 599. §, 600. §, 623. §, 624. §, 636. §, 646. §, 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) 9. §] Bíró: Kovaliczky Ágota

Fővárosi Bíróság

22.P.22.566/2006/24.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Fővárosi Bíróság

a dr. Salamon Ferenc (cím.) ügyvéd által képviselt

felperes neve(felperes címe.) felperesnek,

a dr. Incze Tamás (cím.) ügyvéd által képviselt

alperes neve(cím.) alperes ellen

végrendelet érvénytelensége iránt indított perében meghozta a következő

í t é l e t e t

Megállapítja a bíróság, hogy néhai .......2004. december 6-án kelt végrendelete érvényes, e szerint végrendeleti örököse a felperes.

Kötelezi a bíróság az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 600.000.- (hatszázezer) Ft + áfa, összesen 720.000.- (hétszázhúszezer) Ft ügyvédi munkadíjat.

Kötelezi továbbá az alperest, hogy fizessen meg az államnak, külön felhívásra, 900.000.- (kilencszázezer) Ft le nem rótt illetéket.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek, amelyet ennél a bíróságnál lehet 3 példányban benyújtani.

A fellebbezési határidő lejárta előtt a peres felek kérhetik, hogy a fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálja el.

Tájékoztatja a bíróság a feleket, hogy a másodfokú bíróság az ítélet elleni fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha a fellebbezés csak a perköltség viselésére, vagy összegére vonatkozik, csupán az ítélet indokolása ellen irányul, vagy ha azt a felek közösen kérik.

Indokolás

Néhai .......2005. január 7-én hunyt el. Hagyatékát a .....szám alatti ingatlan, valamint az ... Fiókjánál vezetett folyószámla egyenlege képezte.

A hagyatéki eljárás során becsatolták a 2004. december 6-án kelt végrendeletet. E szerint a néhai a lakóhelyéül szolgáló ingatlant a ......hagyta. A végrendelet szerint ingóságairól már életében rendelkezett, a megtakarított pénzt pedig hosszú ideje tartó betegségére fordította.

A végrendelet számítógépen készült, azt tanúként (nevek) írták alá.

A közjegyző a hagyatékot ideiglenes hatállyal a törvényes örökös alperesnek adta át, figyelemmel arra, hogy az alakilag hibátlannak látszó végrendeletben az örökhagyó olyan személyt nevezett meg örökösként, aki nem örökölhet, miután nem jogi személy.

A felperes keresetében kérte, a bíróság állapítsa meg, hogy a néhai végrendelete alapján az örökhagyó örököse a felperes. Álláspontja szerint az örökhagyó szándéka az volt, hogy az ingatlanát a ..... hagyja. A ... jogutódja a felperes, a ...Klinika azonos a ..., az pedig a felperes szervezeti egysége. Az időközben hatályba lépett CXXXIX törvény értelmében nincs akadálya annak, hogy az egyetem örököljön, korábban csupán a Magyar Állam javára szerezhetett vagyont. Hivatkozott arra is, hogy a felperes jogi személy jogelődje a ... a végrendeletben megnevezésre került, így az örökhagyó akarata egyértelműen beazonosítható. Az alperesi védekezéssel kapcsolatosan hivatkozott a beszerzett szakértői véleményre, ami szerint a néhai a végrendelet aláírásakor nem volt cselekvőképtelen.

Az alperes a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint az örökös nevezés nem egyértelmű, abból az örökös személye nem beazonosítható. Hivatkozott e körben arra, hogy a .... 4 alapítvány is támogatja, ezért az örökhagyó abban az esetben, ha a nem jogi személy Klinikát kívánta vagyonából részesíteni, úgy azt az alapítványokon keresztül is megtehette volna.. Másodlagosan a kereset elutasítását azért kérte, mert álláspontja szerint a néhai a végrendelet keltének idején cselekvőképtelen állapotban volt. A néhai 2004. december 5-én, amikor kórházba került és ahol végül is elhalálozott már a pszichés állapotát is érintő betegségben szenvedett.

A felperes keresete megalapozott.

A bíróság a tényállást a beszerzett illetve becsatolt iratok, az alperes személyes előadása, ....tanúk vallomása, valamint a .... Tudomány Egyetem szakvéleménye alapján állapította meg.

A Ptk. 599. § (1) bekezdése szerint örökölni törvény vagy végintézkedés alapján lehet.

A Ptk. 623. § (1) bekezdése szerint az örökhagyó halála esetére vagyonáról vagy annak egy részéről végrendelettel rendelkezhet.

A Ptk. 636. § (1) bekezdése alapján az örökhagyó végrendeletében egy vagy több örököst nevezhet. A (2) bekezdés szerint örökös az, akinek az örökhagyó az egész hagyatékát, illetőleg annak meghatározott hányadát juttatja.

A Ptk. 646. § szerint annak örökössé nevezése, aki az örökhagyó halálakor még meg sem fogant, érvénytelen.

A Ptk. 600. § b.) pontja szerint kiesik az öröklésből, aki hagyatékot az öröklés megnyílásakor törvénynél fogva nem szerezheti meg.

Miután az öröklés az örökhagyó halálával nyílik meg azt kellett vizsgálni, hogy a felperes egyrészt azonos-e a végrendeletben megjelölt személlyel, továbbá azt, hogy személye tekintetében nincs-e kizáró ok. Miután végrendeleti öröklésről van szó csupán a fenti esetek miatt lehetne a felperest az öröklésből kizárni. A jelenlegi szabályozás szerint a polgári jogi jogképesség azonos az általános szerzőképességgel is, aki tehát jogképes, az örökölhet is csupán a termőföldek vonatkozásában van jelenleg olyan szabályozás, ami szerint annak tulajdonjogát végintézkedéssel csak meghatározott személyek szerezhetik meg.