A Kúria Mfv.10141/2013/7. számú precedensképes határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 164. §] Bírók: Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna, Sztojkoné dr. Hajdu Edit, Tallián Blanka

A határozat elvi tartalma:

Önmagában az, hogy a médiában kívülállók részéről olyan cikkek és nyilatkozatok, kommentárok jelentek meg, amelyek a munkavállaló szerint a személyiségi jogait sértik, nem bizonyítja a munkáltató nem vagyoni kártérítést megalapozó jogsértő magatartását.

***********

Mfv.I.10.141/2013/7.

A Kúria a dr. Hardicsay Sándor ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Bródy János ügyvéd által képviselt I. rendű és II. rendű alperesek ellen kártérítés iránt a Szegedi Munkaügyi Bíróságnál 8.M.791/2011. szám alatt megindított és másodfokon a Szegedi Törvényszék 2.Mf.21.632/2012/4. számú ítéletével jogerősen befejezett perében az említett másodfokú határozat ellen a felperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán a 2014. január 20. napján megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Kúria a Szegedi Törvényszék 2.Mf.21.632/2012/4. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy tizenöt nap alatt fizessen meg az I. és II. rendű alpereseknek mint egyetemleges jogosultaknak 20.000 (húszezer) forint és 5.400 (ötezer-négyszáz) forint áfa felülvizsgálati eljárási költséget. A le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.

I n d o k o l á s

A felperes kereseti kérelme egyrészt az I. rendű alperes közgyűlése KGY. határozata érvénytelenségének megállapítására irányult, másrészt az alpereseket egyetemlegesen 2 millió forint összegű nem vagyoni kártérítés megfizetésére kérte kötelezni. Ezen igényét arra alapította, hogy állítása szerint az alperesek a médiában megjelent valótlan tényközléseket tartalmazó nyilatkozatokkal nagy nyilvánosság előtt megsértették a jóhírnevét azt a látszatot keltve, hogy a kinevezése együttműködési kötelezettsége megsértése miatt hiúsult meg. Kártérítést megalapozó okként hivatkozott arra is, hogy az alperesek felróható magatartására vezethető az vissza, hogy a felperes kifejezett kérése ellenére nem gondoskodtak megfelelően a pályázati anyag titkosságáról, hiszen az széles körben ismertté vált.

A Szegedi Munkaügyi Bíróság megismételt eljárásban hozott 8.M.791/2011/9. számú ítéletével a keresetet elutasította és a felperest perköltség megfizetésére kötelezte.

A munkaügyi bíróság által megállapított tényállás szerint az I. rendű alperes 2008. március 25-én a Kjt. 20/A. §-a alapján pályázatot hirdetett a II. rendű alperes magasabb vezetői munkaköre betöltésére, amelyre a felperes jelentkezett. 2008. július 5-én arról nyilatkozott, hogy nem járul hozzá, miszerint a személyével összefüggő előterjesztést a közgyűlés nyilvános ülésen tárgyalja meg.

Az I. rendű alperes közgyűlése KGY. határozatával döntött arról, hogy a felperest kinevezi pedagógus munkakörbe, és megbízza a II. rendű alperes magasabb vezetői feladatainak ellátásával 2008. július 1-jétől 2013. június 30-áig terjedő határozott időre 276.200 forint havi illetménnyel. A közgyűlés elnökét az igazgatói megbízással kapcsolatos munkaköri intézkedések megtételére utasította.

A felperes a közgyűlési határozatról annak kihirdetésekor értesült, ennek ellenére a vagyonnyilatkozatát - az előírással ellentétben - 2008. június 30-áig nem adta le. Ezen a napon a kinevezés tartalmi részleteiről megbeszélést folytatott az I. rendű alperes közgyűlésének elnökével valamint alelnökével, a vagyonnyilatkozatát azonban ekkor sem adta át.

Az I. rendű alperes közgyűlésének elnöke 2008. július 2-án kelt levelében a felperest a kézhezvételtől számított három munkanapon belül a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének teljesítésére hívta fel tájékoztatva arról, hogy annak a felperes még a jogviszony létesítését megelőzően köteles eleget tenni. A felperes e levelet 2008. július 9-én vette kézhez postai úton.

Az I. rendű alperes munkatársai 2008. július 1-je és 9-e között a felperest több alkalommal telefonon és személyesen is sikertelenül keresték.

A felperes 2008. július 9-én ismételt megbeszélést folytatott az I. rendű alperessel, de ennek során a birtokában lévő kitöltött vagyonnyilatkozatot nem adta át, további gondolkodási időt kért. A délután 16 óráig biztosított lehetőség ellenére a vagyonnyilatkozat átadása és a kinevezési okirat aláírása azonban nem történt meg.

Az I. rendű alperes közgyűlése KGY. határozatával a KGY. határozatát visszavonta, és utasította a közgyűlés elnökét az intézmény megbízott igazgatójának megválasztásához, valamint az új pályázat kiírásához szükséges intézkedések megtételére.

A felperes kinevezésének körülményeiről a médiában híradások jelentek meg, valamint az I. rendű alperes közgyűlése oktatásért felelős alelnöke, K.K. és elnöke, M.A. több nyilatkozatot tett. A kinevezés tárgyú közgyűlési határozat miatt Sz.-n 2008. június 21-én tüntetés zajlott, ahol a II. rendű alperes egyik tanára P.L. a felperes pályázatában szereplő szakmai elképzeléseket a nyilvánosság elé tárta.

A munkaügyi bíróság a lefolytatott bizonyítási eljárás során megállapította, hogy a felperes érvényes pályázatot adott be, melynek alapján az I. rendű alperes közgyűlése 2008. július 19-én döntést hozott arról, hogy az igazgatói posztra a felperest nevezi ki. A közgyűlési határozat nem tekinthető kinevezési okiratnak, csak a munkáltatói jogkört gyakorló pályázattal kapcsolatos döntésének.

Alaptalannak ítélte a közgyűlési határozat érvénytelenségének megállapítására irányuló keresetet is figyelemmel arra, hogy a kiírt pályázattal kapcsolatban a jogszabályi feltételek hiányát korábban nem kifogásolta, valamint az I. rendű alperes a KGY. határozattal a kinevező határozatot visszavonta. Így ez okból érvénytelenség megállapítása iránti kereset nem volt előterjeszthető.

Vizsgálta az elsőfokú bíróság, hogy az I. rendű alperes jogszerűen vonta-e vissza a kinevező közgyűlési határozatát. Azt állapította meg, hogy a felperes a vagyonnyilatkozatát felhívás ellenére 2008. június 19-étől nem adta át az I. rendű alperes részére, július 8-áig több mint egy héten keresztül az I. rendű alperes részére elérhetetlen volt, ezzel együttműködési kötelezettségét megszegte és maga hiúsította meg a kinevezési okirat aláírását, így a közgyűlési határozat visszavonása jogszerűen történt.

Megállapította, hogy az alperesek a pályázati anyag kezelése és továbbítása során jogszerűen jártak el. A felperes kérésének megfelelően pályázatát zárt ülésen tárgyalták. Az I. rendű alperes törvényi kötelezettségének tett eleget, amikor a felperes pályázata kapcsán beszerezte a szükséges véleményeket. Az azokat adó testületekkel szükségszerűen ismertetendő volt a pályázat. Így alperesek a Kjt. 20/A. § (6) bekezdésének megfelelően jártak el. Nem volt megállapítható az alperesek részéről olyan jogellenes magatartás, amellyel összefüggésben a véleményezésre jogosultakon felül bármely más, harmadik személy tudomására jutott volna a felperes pályázata.

A felperes személyhez fűződő jogának megsértése kapcsán vizsgálta, hogy az I. rendű alperes részéről nyilatkozatot tevő M.A., valamint K.K. előadásai tartalmaztak-e a felperesre nézve valótlan tényközlést. Megállapította, hogy e nyilatkozatok objektív, valós tényeken alapultak, melyekkel a felperes jóhírnevét nem sértették meg. Az internetes portálokon megjelent vélemények az alperes magatartásával nem voltak oksági összefüggésben.