Az azonos neműek házasságkötéséhez szükséges jogi feltételek megteremtéséről szóló T/3832. számú törvényjavaslatok indokolása

2007. évi ... törvény az azonos neműek házasságkötéséhez szükséges jogi feltételek megteremtéséről

Az Országgyűlés annak érdekében, hogy a szoros érzelmi kapcsolatban álló polgártársaink szexuális irányultságuktól függetlenül a házasság kötelékében élhessék közös életüket, a következő törvényt alkotja:

1. §

A házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény (a továbbiakban: Csjt.) 10. § (1) bekezdésében a "nagykorú férfi és nő" szövegrész helyébe a "két nagykorú személy" szöveg lép.

2. §

(1) A Csjt. 25. (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Amennyiben házastárs férfi, a házasságkötés után

a) kizárólag a maga teljes nevét viseli, vagy

b) házastársa családi nevéhez hozzákapcsolja a saját utónevét.

(2) Amennyiben a házastárs nő, a házasságkötés után

a) kizárólag a maga teljes nevét viseli, vagy

b) házastársa családi nevéhez hozzákapcsolja a saját utónevét, vagy

c) házastársa teljes nevét viseli a házasságra utaló toldással, amelyhez a maga teljes nevét hozzákapcsolhatja, vagy

d) házastársa családi nevét viseli a házasságra utaló toldással és ehhez a maga teljes nevét hozzákapcsolja.

(3) A két házastárs a házasságkötés után házassági névként családi nevüket is összekapcsolhatja, hozzáfűzve a saját utónevét."

(2) A Csjt. 25. § (4) bekezdésében az "[(1) bekezdés b)-d) pont, (2) bekezdés b) pont]" szövegrész hatályát veszti.

(3) A Csjt. 26. §-a (1) bekezdésének harmadik mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"Ilyen esetben sem lehet azonban a volt házastárs nevét a házasságra utaló toldással viselni, ha azt az érintett a házasság fennállása alatt nem viselte."

(4) A Csjt. 26. (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A bíróság a volt házastárs kérelmére eltilthatja a másik volt házastársat a házasságra utaló toldással rendelkező név viselésétől, ha a másik volt házastársat szándékos bűncselekmény miatt jogerősen szabadságvesztésre ítélték.

(3) Újabb házasságkötés esetén a volt házastárs nevét a házasságra utaló toldással nem lehet tovább viselni, és ez a jog akkor sem éled fel, ha újabb házasság megszűnt."

(5) A Csjt. 35. (1) bekezdésében az "apjának azt kell tekinteni" szövegrész helyébe az "apjának azt a férfit kell tekinteni" szöveg lép.

(6) A Csjt. 35. (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Ha a nő házasságának megszűnése után újból házasságot kötött, az újabb házasságának fennállása alatt született gyermeke apjának akkor is az újabb férfi házastársat kell tekinteni, ha a korábbi házasság megszűnése és a gyermek születése közt háromszáz nap nem telt el. Ha azonban ez a vélelem megdől, a gyermek apjának a korábbi férfi házastársat kell tekinteni."

(7) A Csjt. 39. (1) bekezdésében a "férjét a gyermek apjának kell tekinteni" szövegrész helyébe a "férfi házastársát a gyermek apjának kell tekinteni" szöveg lép, az (1) és (2) bekezdésében a "férj" szövegrészek helyébe a "férfi házastárs" szövegek lépnek, a (3) bekezdésben a "férje" szövegrész helyébe a "férfi házastársa" szöveg lép.

(8) A Csjt. 43. § (1) és (4) bekezdésében a "férje" szövegrészek helyébe a "férfi házastársa" szövegek lépnek, (4) bekezdésében a "férjet" szövegrész helyébe a "férfi házastársat" szöveg lép.

(9) A Csjt. 53. § (1) bekezdésében a "férje (volt férje)" szövegrész helyébe a "férfi házastársa (volt férfi házastársa)" szöveg lép.

3. §

Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. törvényerejű rendelet 25. § (4) bekezdésében és 30. § (1) bekezdésében az "a férj és a feleség" szövegrészek, (2) bekezdésében az "a feleség és a férj" szövegrész, 35. § (1) bekezdés b) pontjában az "a férj, valamint a feleség" szövegrész, (1) bekezdés g) pontjában és (2) bekezdés a) pontjában az "a férj, illetőleg a feleség" szövegrészek helyébe az "a két házastárs" szövegek lépnek.

4. §

Ez a törvény 2008. január 1-jén lép hatályba.

INDOKOLÁ S

Általános indokolás

Nincs, és nem is lehet részleges szabadság. Szabadság vagy mindenki számára létező, a mindennapok során és az élet minden területén át- és megélhető állapot egy országban, vagy nem beszélhetünk róla.

Nincs és nem is lehet részleges tolerancia. Egy társadalom vagy toleráns, és ebben az esetben valamennyi rendelkezésre álló eszközével fellép a gyűlölet és a kirekesztés minden formája, megnyilvánulása ellen, vagy nem nevezheti magát modern, európai demokráciának.

Magyarországon nincs és nem is lehet helye a megkülönböztetésnek irányuljon az akár bármely vallási, etnikai, vagy éppen szexuális kisebbség ellen. Egy szabad, demokratikus, európai jogállam jövője csak akkor biztosított, ha valamennyi állampolgára számára képes garantálni a sérthetetlen magánélethez és az egyéni boldogsághoz való jogot.

Az elmúlt évtizedben számos, egymástól eltérő tradíciójú, és történelmű állam felismerte, hogy a modern, szabad társadalom nem létezhet úgy, hogy kisebb vagy nagyobb mértékben, de továbbra is diszkriminálja a területén élő szexuális kisebbségeket.

Az azonos nemű párok immár szabadon, heteroszexuális polgártársaik jogait élvezve éppúgy házasodhatnak a liberális demokrácia hagyományos fellegvárának számító Hollandiában és a vele szomszédos Belgiumban, a volt kommunista Csehországban, az erős keresztény tradíciókkal rendelkező Spanyolországban, vagy a Brit Nemzetközösséghez tartozó Kanadában és az USA függetlenségének egyik fellegvárában, Massachusetts államban. A szexuális kisebbségek jogainak kiterjesztése több tucatnyi országban van napirenden Kolumbiától Izraelig, Írországtól Ausztrián át egészen Olaszországig.

Az előterjesztők azt az álláspontot képviselik, hogy ez a kiterjesztő szemlélet Magyarországon is polgárjogot nyerjen, ezért kezdeményezik a törvénymódosítást. A törvényjavaslat a házasság intézményét kiterjeszti és mindazokat a jogokat biztosítja az azonos nemű párok számára is, amelyeket a jelenlegi házastársak élveznek.

Részletes indokolás

Az 1-2. §-hoz

A törvényjavaslat a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvényt úgy módosítja, hogy ne csak férfi és nő köthessen házasságot egymással, hanem nemüktől és szexuális irányultságuktól függetlenül minden olyan ember, akik szoros érzelmi kapcsolatukat tartós életközösségben kívánják megélni.

A törvényjavaslat a nőnemű házastárs számára - a másik házastárs nemétől függetlenül - lehetővé teszi a névviselés során a házasságra utaló toldat (-né) használatát, illetve az apasági vélelemmel összefüggésben a férfi házastársra korlátozza a vélelem alkalmazásának lehetőségét.

A 3. §-hoz

A törvényjavaslat elvégzi az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. törvényerejű rendelet olyan módosítását, amely megfelel a szexuális irányultságtól független házasságkötés lehetőségének.

A 4. §-hoz

A törvényjavaslat az alkalmazására való felkészüléshez szükséges idő biztosításával határozza meg a hatálybalépés időpontját.