32001D0076[1]

A Tanács határozata (2000. december 22.) az államilag támogatott exporthitelek terén bizonyos iránymutatások alkalmazásáról szóló 1978. április 4-i határozat felváltásáról

A TANÁCS HATÁROZATA

(2000. december 22.)

az államilag támogatott exporthitelek terén bizonyos iránymutatások alkalmazásáról szóló 1978. április 4-i határozat felváltásáról

(2001/76/EK)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 133. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

(1)

A Közösség részese a hivatalosan támogatott exporthitelek irányelveiről szóló OECD-megállapodásnak (a továbbiakban: "megállapodás").

(2)

1978. április 4-én a Tanács határozatot fogadott el a megállapodás tárgyában, amelynek hatályát a 93/112/EGK ( 1 ) határozattal meghosszabbította, és amelyet legutóbb a 97/530/EK ( 2 ) határozatával módosított.

(3)

A megállapodásban részes felek új, egységesített szöveget alkottak és léptettek hatályba a 93/112/EGK tanácsi határozattal, amely egységes keretbe foglalja a megállapodás felülvizsgálata óta általuk elfogadott valamennyi módosítást.

(4)

A megállapodásban a 97/530/EK határozattal végrehajtott módosítások és kiegészítések elfogadásakor a Közösség egyebek között csatlakozott a megállapodás részeseinek elvi nyilatkozatához, amelyben azok kifejezik szándékukat az irányadó elvek megvizsgálására az exporthitelekre vonatkozó díjak közötti összhang megteremtésére tekintettel.

(5)

A megállapodásban részt vevő felek számos további irányadó elvet alkottak a hivatalosan támogatott exporthitelek esetében a minimális biztosítási díj politikai, illetve országkockázaton alapuló referenciaértékének meghatározására; ezeket az irányadó elveket a megállapodásnak megfelelő módon és formában a megállapodás új, egységes szerkezetű szövegébe foglalták.

(6)

Az 1978. április 4-i határozat mellékletének szövegét ezért a megállapodás egységes szerkezetbe foglalt szövege válja fel; következésképpen az említett határozat, valamint a 93/112/EGK és a 97/530/EK határozat hatályát veszti,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az e határozat mellékletében található, a megállapodásban foglalt irányelveket a Közösségben alkalmazni kell.

2. cikk

Az 1978. április 4-i határozatot és annak mellékletét e határozat és melléklete váltja fel.

Következésképpen az 1978. április 4-i határozat, valamint a 93/112/EGK és a 97/530/EK határozat hatályát veszti.

3. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

MELLÉKLET

(FORDÍTÁS)

MEGÁLLAPODÁS A HIVATALOSAN TÁMOGATOTT EXPORTHITELEK IRÁNYELVEIRŐL

TARTALOMJEGYZÉK

BEVEZETÉS

Cél és alkalmazási kör

A hivatalosan támogatott exporthitelek irányelveiről szóló megállapodás (e dokumentumban használt kifejezéssel a "megállapodás") fő célja az, hogy szabályozza a hivatalosan támogatott exporthitelek megfelelő felhasználását.

A megállapodás arra irányul, hogy a minél kedvezőbb hivatalos támogatási feltételek helyett az OECD-tagországok exportőrei az áruk, illetve szolgáltatások minősége és ára alapján versenyezzenek egymással.

A megállapodás az áruk és/vagy a szolgáltatások kiviteléhez, illetve a valójában adásvételi szerződésnek megfelelő pénzügyi lízinghez kapcsolódó, legalább kétéves visszafizetési határidejű hivatalosan támogatott exporthitelekre vonatkozik. A megállapodás azokra az esetekre is vonatkozik, amikor kereskedelmi vonatkozású feltételhez kötött, illetve részben feltétel nélküli segély (a továbbiakban: "feltételekhez kötött segély") formájában, illetve hivatalosan támogatott exporthitellel együtt nyújtják a hivatalos támogatást.

"Hivatalos támogatás" ( 3 ) közvetlen hitel/finanszírozás, refinanszírozás, kamattámogatás, segélyfinanszírozás (hitelek és adományok), exporthitel-biztosítás, illetve -garancia formájában nyújtható. A közvetlen hitel/finanszírozás, a refinanszírozás és a kamattámogatás a továbbiakban: "hivatalos finanszírozási támogatás".

A megállapodás korlátozza a hivatalosan támogatott exporthitelek feltételeit. A korlátozás kiterjed például a minimális biztosítási díj referenciaértékeire, a hitelnyújtás kezdetén, illetve azt megelőzően esedékes minimális készpénzfizetési kötelezettségekre, a maximális visszafizetési határidőre, valamint a hivatalos finanszírozási támogatásban részesített kedvezményes kamatlábak minimális mértékére. A feltételhez kötött segélyek nyújtása is korlátozott. Végezetül a megállapodás szabályozza a fenti korlátozásoktól való eltérésre és a lehetséges kivételekre vonatkozó eljárási rendet, valamint az azonnali és az előzetes értesítési, konzultációs, az információcserére és a felülvizsgálatra vonatkozó eljárásokat is.

A hadászati berendezések és a mezőgazdasági termékek nem tartoznak a megállapodás hatálya alá. Különös irányelvek alkalmazandók a hajókra, az atomerőművekre és a légi járművekre.

Erőfeszítések tételére irányuló kötelezettség

A megállapodás a támogatásban részesíthető legkedvezőbb törlesztési feltételeket tartalmazza. A felek tudatában vannak annak a veszélynek, hogy idővel a maximális törlesztési feltételek általános gyakorlattá válhatnak. Ezért vállalják, hogy megteszik a szükséges intézkedéseket e kockázat elhárítására.

Bizonyos kereskedelmi, illetve ipari ágazatokban a megállapodás által megengedett maximumoknál hagyományosan kedvezőtlenebb visszafizetési határidők és egyéb törlesztési feltételek érvényesülnek. A felek kötelesek továbbra is a szokásos hitelfeltételeket követni, és minden tőlük telhetőt megtenni azok fenntartása érdekében.

Státusz

Az OECD keretében kidolgozott megállapodás a felek megállapodását követően 1978 áprilisában jött létre. A megállapodás a felek közötti "gentlemen's agreement"-nek tekintendő. A megállapodás nem minősül az OECD jogi aktusának, annak ellenére, hogy az OECD Titkársága (a továbbiakban: "Titkárság") adminisztratív eszközök útján támogatja azt.

I. FEJEZET

A MEGÁLLAPODÁS HATÁLYA

1. RÉSZVÉTEL

a) az Egyezményben részes felek: Ausztrália, Kanada, az Európai Közösség (amelybe a következő országokat foglalja magában: Ausztria, Belgium, Ciprus, Cseh Köztársaság, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Németország, Görögország, Magyarország, Írország, Olaszország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Málta, Hollandia, Lengyelország, Portugália, Szlovákia, Szlovénia, Spanyolország, Svédország, Egyesült Királyság), Japán, Korea, Új-Zéland, Norvégia, Svájc és az Egyesült Államok;

b) a felek megállapodnak abban, hogy kölcsönösen betartják és alkalmazzák a megállapodásban foglalt feltételeket. Az irányelveket alkalmazni kívánó egyéb országok a megállapodásban már részt vevő felek által tett előzetes meghívást követően válhatnak a megállapodás részesévé.

2. HATÁLY

A megállapodást áruk és/vagy szolgáltatások exportjára nyújtott minden olyan hivatalos támogatásra, illetve pénzügyi lízingre alkalmazni kell, amelynek visszafizetési határideje (lásd a 8. cikkben foglalt meghatározást) legalább két év. Ez a rendelkezés független attól, hogy a hivatalosan támogatott exporthitel közvetlen hitel/finanszírozás, refinanszírozás, kamattámogatás, garancia vagy biztosítás útján valósul-e meg. A megállapodást a feltételekhez kötött segély formájában nyújtott hivatalos támogatásra is alkalmazni kell.

3. KÜLÖNÖS ÁGAZATI ALKALMAZÁS ÉS KIZÁRÁS

A felek különös irányelveket alkalmaznak az alábbi ágazatokban:

a) Hajók

A megállapodást minden olyan hajó esetében alkalmazni kell, amely nem tartozik a hajókra vonatkozó exporthitelekről szóló ágazati megegyezés hatálya alá, amelyet a megállapodásban részt vevő valamennyi fél a megállapodás mellékleteként elfogadott (I. melléklet). Az ágazati megegyezés részes felei számára a megállapodás alkalmazandó a megegyezés hatálya alá tartózó hajókra, azonban ha az ágazati megegyezésben egy vonatkozó, a megállapodást kiegészítő rendelkezés szerepel, akkor az ágazati megegyezés érvényesül.

b) Atomerőművek

A megállapodás rendelkezéseit kell alkalmazni, kivéve ha az atomerőművekre vonatkozó exporthitelekről szóló ágazati megegyezés (II. melléklet) a megállapodást kiegészítő rendelkezést tartalmaz, amely esetben az ágazati megegyezés az irányadó. A megállapodás rendelkezéseit kell alkalmazni az atomerőművek leállítására, vagyis atomerőmű bezárására, illetve leszerelésére nyújtott hivatalos támogatásra.

c) Légi járművek

A megállapodás rendelkezéseit kell alkalmazni, kivéve ha a polgári légi járművekre vonatkozó exporthitelekről szóló ágazati megegyezés (III. melléklet) a megállapodást kiegészítő rendelkezést tartalmaz, amely esetben az ágazati megegyezés az irányadó.

d) Kizárások

A megállapodás nem vonatkozik az alábbiak exportjára nyújtott hivatalos támogatásra:

- katonai felszerelések, vagy

- mezőgazdasági áruk.

4. FELÜLVIZSGÁLAT

A felek évente legalább egyszer felülvizsgálják a megállapodás működését. A megállapodás rendelkezései a 82., a 83. és a 84. cikkben szabályozott felülvizsgálati eljárással módosíthatók.

5. FELMONDÁS

A megállapodás határozatlan időtartamra jött létre, a feleknek ugyanakkor jogukban áll azt bármikor felmondani, írásban értesítve szándékukról a többi résztvevő felet azonnali távközlési eszköz, például az OECD on-line információs rendszere (OLIS), telex vagy telefax útján. A felmondás hatvan naptári nappal azt követően lép hatályba, hogy a felek kézhez vették az arról szóló értesítést.

6. FELÜGYELET

A Titkárság köteles folyamatosan figyelemmel kísérni a megállapodás betartását.

II. FEJEZET

AZ EXPORTHITELEKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

7. KÉSZPÉNZFIZETÉS

a) A felek kötelesek előírni a hivatalosan támogatott áruk és szolgáltatások vevőinek, hogy a 9. cikknek megfelelően legkésőbb a hitelnyújtás kezdetekor készpénzben megfizessék az exportszerződés értékének legalább 15 %-át;

b) az exportszerződés értéke az exportált áruért és/vagy szolgáltatásért a vevő által, illetve a vevő nevében fizetendő teljes összeggel egyenlő, amely nem tartalmazza a 25. cikkben meghatározott helyi költségeket és a kamatokat. Lízing esetén a lízingdíj kamatösszegnek megfelelő hányada nélkül értendő;

c) ilyen készpénzfizetési kötelezettségekre csak biztosítás és garancia formájában, vagyis a hitelnyújtást megelőző szokásos kockázatok figyelembevételével, tiszta fedezetként nyújtható hivatalos támogatás;

d) a készpénzfizetési kötelezettségek megállapításakor az exportszerződés értéke arányosan csökkenthető, ha az ügylet olyan, harmadik országból származó árut és szolgáltatást foglal magában, amely nem részesül hivatalos támogatásban;

e) ebben az összefüggésben a hitelnyújtás kezdete után visszatartott kifizetések nem minősülnek készpénzfizetésnek.

8. VISSZAFIZETÉSI HATÁRIDŐ

A visszafizetési határidő a hitelnyújtás 9. cikk szerinti kezdetétől az utolsó törlesztési részlet szerződés szerinti esedékességének napjáig tart.

9. A HITEL KEZDŐNAPJA

A megállapodás alkalmazásában a "hitelnyújtás kezdete" a Berni Unió meghatározására épül:

a) az önmagukban is felhasználható, különálló tételekből álló tárgyi eszközökre (pl. mozdonyok) vonatkozó eladási szerződés esetében a hitelnyújtás kezdete arra az átlagos, illetve tényleges napra esik, amikor a vevő a saját országában fizikai értelemben birtokba veszi az árut;

b) üzemek vagy gyárak teljes felszerelését szolgáló olyan tárgyi eszközökre vonatkozó eladási szerződések esetében, amelyek alapján a szállítónak nincs beüzemelési kötelezettsége, a hitelnyújtás kezdete arra a napra esik, amikor a vevőnek a szerződés alapján leszállított teljes berendezést (a tartalék alkatrészek kivételével) fizikai értelemben birtokba kell vennie;

c) olyan építési vállalkozási szerződések esetében, amelyek alapján a vállalkozónak nincs beüzemelési kötelezettsége, a hitelnyújtás kezdete a kivitelezés befejezésének napjára esik;

d) minden olyan szerződés esetében, amikor a szállítónak, illetve a vállalkozónak szerződéses kötelezettségét képezi az üzem beindítása, a hitelnyújtás kezdete arra a napra esik, amikor - a szerelést, illetve az építési munkálatokat követően - az üzemképes állapotot igazoló előzetes tesztek befejeződtek. Ez a rendelkezés független attól, hogy az említett időpontban a szerződéses feltételeknek megfelelően átadták-e már a vevőnek az üzemet, vagy hogy a szállítónak, illetve a vállalkozónak fennáll-e további kötelezettsége (pl. az üzem tényleges működésének biztosítására vagy a helyi munkaerő képzésére);

e) a fenti b)-d) pontok esetében, amennyiben a szerződés szerint a beruházási folyamat különálló részekre tagozódik, a hitelnyújtás kezdete az egyes önálló részek kezdőnapjával vagy azok átlagával egyezik meg, vagy - amennyiben a szállítóval kötött szerződés nem a beruházás egészére, hanem csak annak egy lényeges részére vonatkozik - a hitelnyújtás kezdete megegyezhet a beruházás egészére irányadó időponttal.

10. MAXIMÁLIS VISSZATÉRÍTÉSI HATÁRIDŐ

A maximális visszafizetési határidő a rendeltetési országnak a 12. cikkben foglalt követelmények szerinti besorolásától függően változik.

a) Az I. kategóriába sorolt országoknál a maximális visszafizetési határidő öt év, azzal a könnyítéssel, hogy a 49. cikkben szabályozott előzetes értesítési eljárás betartása esetén legfeljebb nyolc és fél éves visszafizetési határidő is megengedhető;

b) a II. kategóriába sorolt országoknál a maximális visszafizetési határidő tíz év;

c) nem nyújtható hivatalos támogatás, ha egyértelmű bizonyíték áll rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy a szerződést - kizárólag a kedvezőbb törlesztési feltételek miatt - olyan országbeli vevővel kötötték, amely ország nem egyezik meg az áru végleges rendeltetési helyével;

d) az egynél több rendeltetési országot tartalmazó szerződéseknél a feleknek a megfelelő feltételek elfogadása érdekében törekedniük kell a 71-77. cikkben ismertetett eljárásnak megfelelő megegyezés kialakítására.

11. AZ ERŐMŰVEKRE VONATKOZÓ KÜLÖNLEGES FELTÉTELEK AZ ATOMERŐMŰVEK KIVÉTELÉVEL

a) Az atomerőművektől eltérő erőművek esetében a maximális visszafizetési határidő tizenkét év. Amennyiben valamely fél az I. kategóriába sorolt ország esetében öt, illetve a II. kategóriába sorolt ország esetében tíz évnél hosszabb visszafizetési határidőt kíván támogatni, a 49. cikkben szabályozott eljárásnak megfelelően köteles előzetesen értesíteni a többi felet;

b) az atomerőművektől eltérő erőmű fogalmába a nem nukleáris energiával fűtött erőművek, illetve azok egyes részei tartoznak, köztük valamennyi olyan alkotóelem, berendezés, anyag és szolgáltatás (beleértve a személyzet képzését is), amely az adott - nem nukleáris - erőmű építéséhez és beüzemeléséhez közvetlenül szükséges. Nem tartoznak ebbe a fogalomba azok a tételek, amelyek általában a vevőt terhelik, így például a tereprendezéssel, az utakkal, a felvonulási épületekkel, a villamos vezetékekkel, a reléállomásokkal és a vízellátással kapcsolatos, továbbá a hatósági engedélyezési eljárásokkal (pl. helyfoglalási engedélyek, építési engedélyek, üzemanyag-betöltési engedélyek) összefüggésben a vevő országában felmerülő költségek.

12. AZ EGYES ORSZÁGOK MAXIMÁLIS MEGENGEDETT VISSZAFIZETÉSI HATÁRIDŐ SZERINTI BESOROLÁSA

a) Az I. kategóriába a Világbank besorolási jegyzékében szereplő országok ( 4 ) tartoznak. Minden más ország a II. kategóriába tartozik. A Világbank által megállapított besorolást évenként felülvizsgálják. Egy ország akkor sorolható új kategóriába, ha addigi világbanki kategóriája két egymást követő éven át változatlan marad;

b) az egyes országok besorolásakor az alábbi követelményeket és eljárásokat kell alkalmazni:

1. a megállapodás alkalmazásában az egyes országok a Világbank által a hitelfelvevő országok világbanki minősítése céljából kiszámított egy főre jutó GNP-jük alapján kerülnek osztályozásra;

2. amennyiben a Világbanknak nem áll rendelkezésére elegendő információ az egy főre jutó GNP közzétételéhez, fel kell kérni a Világbankot annak megbecsülésére, hogy az ország egy főre eső GNP-je a hatályos küszöbérték alatt, illetve felett van-e. Az országot az így kapott becsült adat alapján kell besorolni, hacsak a felek másként nem döntenek;

3. amennyiben a 12. cikk a) pontja alapján egy ország új besorolást kap, az új besorolás két héttel azt követően lép hatályba, hogy a Világbanktól származó, fent említett adatokból levont következtetést a Titkárság valamennyi félhez eljuttatta;

4. a megállapodás alkalmazásában figyelmen kívül kell hagyni, ha a Világbank felülvizsgál bizonyos adatokat. Ugyanakkor egy ország besorolása közös álláspont elfogadásával módosítható, és a felek kedvező hozzáállást tanúsítanak az olyan hiba vagy mulasztás miatt szükségessé váló módosítási javaslatokkal kapcsolatban, amelyre még ugyanabban a naptári évben fény derül, amikor a szóban forgó adatokat a Titkárság első alkalommal közreadta.

13. TŐKETÖRLESZTÉS

a) Az exporthitelek tőkerészét általában fél évnél nem ritkább ütemezésű rendszeres, egyenlő részletekben kell törleszteni, és az első részletnek a hitelnyújtás kezdete után legkésőbb hat hónappal esedékessé kell válnia;

b) lízing esetén ez a visszafizetési konstrukció vagy csak a tőkeösszegre, vagy a tőkeösszegre és a kamatra kombináltan alkalmazható;

c) a 49. cikkben szabályozott előzetes értesítési eljárást kell alkalmazni, ha bármelyik fél nem ezt a gyakorlatot kívánja követni.

14. KAMATFIZETÉS

a) A kamatot általában nem tőkésítik a visszafizetési határidő alatt, hanem legalább hathónapos gyakorisággal fizetendő úgy, hogy az első kamatot legkésőbb a hitel kezdőnapjától számított hat hónap elteltével kell megfizetni;

b) a 49. cikkben szabályozott előzetes értesítési eljárást kell alkalmazni, ha bármelyik fél nem ezt a gyakorlatot kívánja követni;

c) a kamatok nem tartalmazzák az alábbi tételeket:

- a szállítónak nyújtott hitelek vagy a pénzügyi hitelek biztosítására vagy szavatolására szolgáló biztosítási díjat vagy az egyéb díj formájában kifizetett összegeket. Ha a hivatalos támogatást közvetlen hitelekkel/finanszírozással vagy refinanszírozással nyújtják, akkor a biztosítási díj vagy hozzáadható a kamatláb névértékéhez, vagy külön díjként fizethető; mindkét komponenst külön meg kell határozni a felek számára,

- az exporthitellel kapcsolatos, a visszafizetési határidő alatt fizetendő éves vagy féléves bankköltségeken kívüli banki díjak vagy jutalékok formájában kifizetett összegek, továbbá

- az importáló ország által kivetett forrásadók.

15. MINIMÁLIS KAMATLÁBAK

A közvetlen hitel/finanszírozás, refinanszírozás vagy kamattámogatás útján hivatalos finanszírozási támogatást nyújtó felek által felszámított kamatokra minimális kamatlábak érvényesek; a felek a megfelelő kereskedelmi referencia-kamatlábakat (Commercial Interest Reference Rates - CIRR) alkalmazzák. A CIRR-kamatlábak megállapítása a következő elvek alapján történik:

- a CIRR-kamatlábaknak tükrözniük kell az érintett valuta hazai piacán érvényes végleges kereskedelmi kölcsönkamatlábakat,

- a CIRR-kamatlábaknak teljesen meg kell felelniük az első osztályú hazai hitelfelvevők számára megállapított kamatlábnak,

- a CIRR-kamatlábaknak - adott esetben - a legalább ötéves visszafizetési határidejű, rögzített kamatozású finanszírozás refinanszírozási költségein kell alapulniuk,

- a CIRR-kamatlábak nem torzíthatják el a hazai versenyfeltételeket, és

- a CIRR-kamatlábaknak teljesen meg kell felelniük az első osztályú külföldi hitelfelvevők számára rendelkezésre álló kamatlábnak.

16. A CIRR-KAMATLÁBAK KIALAKÍTÁSA

a) A 15. cikkben szabályozott elveknek megfelelően a felek egyéb megállapodása hiányában a CIRR-kamatlábakat az egyes felek által alkalmazott megfelelő alapkamatlábak felett 100 bázisponton rögzített értékkülönbözettel kell meghatározni;

b) a feleknek először az alábbi két alapkamatláb-rendszer közül kell ki kell választaniuk az egyiket saját nemzeti valutájukhoz:

- hároméves államkötvények hozama legfeljebb ötéves visszafizetési határidőnél; ötéves államkötvények hozama ötnél több, de legfeljebb nyolc és fél évre; valamint hétéves államkötvények hozama nyolc és fél évnél hosszabb időre, vagy

- ötéves államkötvények hozama valamennyi lejárati határidőnél.

Az alapkamatláb-rendszertől való eltéréseket a résztvevőknek egyeztetniük kell;

c) kivételt képez az alapkamatláb-rendszer alól a japán jenre vonatkozó CIRR, amely a legjobb ügyfeleknek kínált hosszú lejáratú alapkamat (LTPR) mínusz 20 bázispontra épül valamennyi visszafizetési határidő esetén; valamint az euró valutára vonatkozó CIRR, amely a középlejáratú eurókötvényekre a luxemburgi értéktőzsdén kínált másodlagos piaci hozam plusz 50 bázispontra épül;

d) a többi félnek is ezt a rendszert kell követnie, amennyiben a fenti pénznemek valamelyikében történő finanszírozás mellett dönt;

e) ha változtatni kívánnak alapkamatláb-rendszerükön, a feleknek - konzultáció céljából - hat hónappal előre értesíteniük kell a többi felet;

f) ha bármelyik fél olyan ország pénznemében kíván hivatalos támogatást nyújtani, amely nem vesz részt a megállapodásban, a közös állásponttal összhangban a 70-77. cikkben szabályozott eljárásnak megfelelően tehet javaslatot az adott pénznemre vonatkozó CIRR megállapítására.

17. A CIRR-KAMATLÁBAK ALKALMAZÁSA

a) Az egyes ügyletekre vonatkozó kamatlábak 120 napnál hosszabb visszafizetési határidőre nem rögzíthetők. A CIRR-hez 20 bázispontnak megfelelő értékkülönbözetet kell hozzáadni, amennyiben a hivatalos finanszírozási támogatás feltételeit a szerződés keltét megelőzően rögzítik;

b) lebegő kamatozású kölcsönökre nyújtott hivatalos finanszírozási támogatás esetén a bankok és más pénzügyi intézmények nem kínálhatják fel a kölcsön teljes élettartamára az eredeti szerződés időpontjában érvényes CIRR, illetve a rövid lejáratú kölcsönökre kínált piaci kamatláb közötti választás lehetőségét, attól függően, hogy melyik az alacsonyabb.

18. "KOZMETIKÁZOTT" KAMATLÁBAK

A kozmetikázott kamatlábak a megfelelő CIRR-nél alacsonyabb olyan kamatlábak, amelyek hivatalos támogatásban részesülnek, és amelyek kompenzációs intézkedést rejthetnek magukban, beleértve a szerződés értékének arányos növelését vagy egyéb szerződéses kiigazítást.

19. KOZMETIKÁZOTT KAMATLÁBAKRA NYÚJTOTT HIVATALOS TÁMOGATÁS

a) Nem nyújtható közvetlen finanszírozás útján hivatalos finanszírozási támogatás a megfelelő CIRR-nél alacsonyabb kamatláb mellett;

b) hivatalos támogatás az alábbi módokon nyújtható:

- a fentitől eltérő hivatalos finanszírozási támogatás, amennyiben a támogatásra nem kozmetikázott kamatláb mellett kerül sor, és/vagy

- biztosítás és garancia, vagyis tiszta fedezet formájában nyújtott hivatalos támogatás;

c) amennyiben bármelyik másik fél információt kér az adott tranzakcióról, a tranzakciót támogatni kívánó félnek legjobb képessége szerint meg kell világítania a pénzügyi feltételeket, s ezeken belül a kompenzációs intézkedést;

d) ha bármelyik fél olyan információhoz jut, amely szerint egy másik fél a megállapodással összeegyeztethetetlen feltételekkel kínált hivatalos támogatást, köteles minden tőle elvárható lépést megtenni annak tisztázására, hogy az ügylet hivatalos finanszírozási támogatást élvez-e, és a támogatás feltételei megfelelnek-e a megállapodás 15. cikkében foglalt rendelkezéseknek. Az információ birtokába jutott fél akkor tett meg minden tőle elvárhatót az ügy tisztázása érdekében, ha egyeztetési szándékáról azonnali távközlési eszköz útján értesítette az állítólagosan nem megfelelő feltételeket kínáló felet. Amennyiben a megállapodással vélhetően ellentétes feltételeket kínáló fél három munkanapon belül nem jelenti ki, hogy az ügylet nem részesül hivatalos finanszírozási támogatásban, illetve azt, hogy a hivatalos finanszírozási támogatás feltételei megfelelnek a megállapodás 15. cikkében foglalt rendelkezéseknek, a félnek jogában áll az 50. cikkben szabályozott eljárásnak megfelelően egyeztetni a szóban forgó feltételeket.

20. MINIMÁLIS BIZTOSÍTÁSI DÍJ

a) A közvetlen hitel/finanszírozás, refinanszírozás, exporthitel-biztosítás, illetve garancia formájában hivatalos támogatást nyújtó felek nem vethetnek ki a politikai és országkockázat alapján meghatározott minimális biztosítási díj referenciaértékénél alacsonyabb biztosítási díjat, függetlenül attól, hogy a vevő/hitelfelvevő magán-, illetve közjogi személy-e;

b) a hitelnyújtással kapcsolatos politikai kockázat mértéke az államot képviselő szerv, pl. a pénzügyminisztérium vagy a központi bank pontos teljesítésébe és hitelképességébe vetett hitet testesíti meg;

c) a hitelnyújtással kapcsolatos országkockázat mértéke annak megítélésén alapul, hogy az ország eleget fog-e tenni külső adósságszolgálati kötelezettségeinek. Az országkockázat öt eleme a következő:

- a vevő/hitelfelvevő/garanciavállaló kormánya vagy az ország azon intézménye által elrendelt általános adósságtörlesztési moratórium, amelyen keresztül a törlesztés történik,

- az értesítést tevő fél országán kívül felmerülő politikai események és/vagy gazdasági nehézségek, vagy olyan, az értesítést tevő fél országán kívül hozott jogalkotási/államigazgatási intézkedések, amelyek megakadályozzák, illetve késleltetik a hitellel kapcsolatban kifizetett pénzösszegek átutalását,

- a vevő/hitelfelvevő országában elfogadott olyan jogszabályok, amelyek a helyi pénznemben kifizetett törlesztéseket az adósság érvényes kiegyenlítési módjának nyilvánítják annak ellenére, hogy az árfolyam-ingadozások következtében a törlesztések összege a hitelnyújtás pénznemére átszámítva a pénz átutalásakor már nem fedezi az adósság összegét,

- harmadik ország kormánya által hozott bármely egyéb olyan intézkedés vagy döntés, amely megakadályozza a hitel törlesztését, és

- az értesítést tevő fél országán kívül fellépő vis major esetek, pl. háború (a polgárháborút is beleértve), kisajátítás, forradalom, zendülés és polgári zavargás, ciklon, árvíz, földrengés, vulkánkitörés, szökőár és nukleáris baleset;

d) a minimális biztosítási díjak referenciaértékeit a 21-23. cikkben meghatározott elvekkel összhangban kell megállapítani;

e) a feleknek jogukban áll a minimális referenciaértéket meghaladó biztosítási díjat kivetni.

21. AZ ORSZÁGKOCKÁZAT OSZTÁLYOZÁSÁNAK MÓDSZERTANA

a) A biztosítási díjaknak a kockázatokon kell alapulniuk;

b) a kockázatok felmérése és az országok közös referenciabesorolásának megállapítása céljából az egyes országokat az országkockázatok mennyiségi modellje (a továbbiakban: "modell") alapján osztályozzák:

- a modell minden egyes ország esetében három kockázati indikátorcsoportra épül: a felek korábbi fizetési készségére vonatkozó tapasztatok, valamint a pénzügyi és a gazdasági helyzet,

- a modell módszertana több különböző lépést foglal magában, beleértve a kockázati indikátorok három csoportjának felmérését, valamint a kockázati indikátorcsoportok kombinációját és rugalmas súlyozását, és

- az így kapott osztályzatok alapján az egyes országokat hét kockázati csoportba sorolják;

c) a felek által kölcsönösen elfogadott eljárásoknak megfelelően a modell mennyiségi eredményeit országonként át kell tekinteni a modell által figyelmen kívül hagyott politikai és/vagy egyéb kockázati tényezők minőségi beépítése céljából; megfelelő esetben ez az eljárás a modellbeli besorolások kiigazításához vezethet a hitelezéssel kapcsolatos országkockázatok végső értékelésének tükrözése érdekében.

22. A MINIMÁLIS BIZTOSÍTÁSI DÍJ REFERENCIAÉRTÉKEI ( 5 )

a) A biztosítási díjakat össze kell hangolni. Az összhang megteremtése érdekében a minimális biztosítási díj referenciaértékeit, amelyeknek meg kell felelniük az adott kockázati szintnek, valamint elégségesnek kell lenniük a hosszú távú működési költségek és veszteségek fedezésére, továbbá figyelembe kell venniük a szokásos járulékos feltételek összességét is, az alábbiak szerint kell megállapítani:

- a minimális biztosítási díj referenciaértékeit mind a hét kategóriára külön-külön meg kell állapítani,

- a szabványos termék, amelyhez a minimális biztosítási díj referenciaértékeit viszonyítani kell, a biztosítási összeg alapján arányosan korrigált, 95 %-os fedezetű biztosítás, amely külön biztosításidíj-felár felszámítása nélkül fedezi a követelések hathavi fizetési haladékának idejére eső kamatokat, és

- a közvetlen hitel/finanszírozás 100 %-os fedezetű szabványos terméknek minősül;

b) a "magas jövedelmű OECD-országok" (a Világbank meghatározása szerint) ( 6 ), valamint a hasonló kockázati csoportba tartozó egyéb országok esetében nem kötelező a minimális biztosítási díj referenciaértékeinek alkalmazása, azzal a közös megegyezéssel, hogy nem kínálnak a magánpiaci áraknál alacsonyabb árat;

c) a hetedik kategóriába sorolt "magas kockázatú" országok esetében főszabály szerint megfelelő biztosításidíj-felárat kell kivetni az adott kategóriára meghatározott minimális biztosítási díj referenciaértékén túl; a hivatalos támogatást nyújtó valamennyi fél köteles ilyen felárat kivetni;

d) a hitelnyújtással kapcsolatos politikai kockázatra, illetve országkockázatra a minimális biztosítási díj különböző referenciaértékei vonatkoznak;

e) a hitelnyújtással kapcsolatos politikai kockázatokra vonatkozó minimális biztosítási díj referenciaértékének az állami, illetve a magánszektorbeli kockázatokra vonatkozó minimális mértéknek kell megfelelnie, miáltal a politikai kockázatok és a vevő/hitelfelvevő kockázataira egyaránt fedezve vannak;

f) olyan helyzetekben, amikor a vevő/hitelfelvevő kockázatai kizárásra kerülnek, a hitelnyújtással kapcsolatos országkockázatra vonatkozó minimális biztosítási díj referenciaértékét a hitelnyújtással kapcsolatos politikai kockázatra vonatkozó minimális biztosítási díj referenciaértékének 90 %-ában kell meghatározni, vagyis a hitelnyújtással kapcsolatos politikai kockázatra vonatkozó minimális biztosítási díj referenciaértékéből 10 %-os engedmény adható;

g) a minimális biztosítási díj referenciaértékeit a hitel tőkeösszegének százalékos arányában kell kifejezni úgy, mintha a biztosítási díj teljes összege a hitelnyújtás, a biztosítás, illetve a garanciavállalás napján folyna be, a VII. mellékletben említett elektronikus információcsere (EEI) szemlélteti.

23. JÁRULÉKOS FELTÉTELEK

a) A megállapodásban részt vevő felek által nyújtott termékek minőségbeli különbségeinek megfelelően a minimális biztosítási díj referenciaértékeit a járulékos feltételek figyelembevétele érdekében ki kell igazítani. A járulékos feltételek megítélésének az exportőr szempontjain (az exportőr/pénzügyi intézmény számára nyújtott termékek különböző minőségéből fakadó versenyhatások közömbösítése érdekében) és az alábbi három járulékos feltételen kell alapulnia:

- a fedezet százalékaránya,

- a követelésekre adott fizetési haladék ideje, vagyis a vevő/hitelfelvevő fizetési kötelezettségének esedékességétől addig a napig terjedő időszak, amikor a biztosító/garanciavállaló köteles megtéríteni az exportőr/pénzintézet által kifizetett összeget, és

- a követelésekre adott fizetési haladék idejére eső kamatok felármentes fedezete;

b) a szokásostól eltérő járulékos feltételek figyelembevétele céljából a minimális biztosítási díj referenciaértékeit felfelé vagy lefelé ki kell igazítani. A felek által kínált valamennyi meglévő terméket be kell sorolni az alábbi három termékkategória egyikébe:

- szabványon kívüli termék, vagyis kamatfedezet nélküli biztosítás a követelésre adott fizetési haladék ideje alatt és kamatfedezettel rendelkező biztosítás a követelésre adott fizetési haladék ideje alatt, amelyre megfelelő biztosításidíj-felárat vetettek ki,

- szabványos termék, vagyis kamatfedezettel rendelkező biztosítás a követelésre adott fizetési haladék ideje alatt, a megfelelő biztosításidíj-felár nélkül, illetve közvetlen hitel/finanszírozás, és

- szabványon felüli termék, vagyis a feltétel nélküli garancia.

c) a feltételek meghatározásakor figyelembe vett különbözeti tényezőknek tükrözniük kell a három termékkategória minőségbeli különbségeit; a különbözeti tényezőknek megfelelően felárat kell kivetni a szabványon felüli, illetve biztosításidíj-kedvezményt kell adni a szabványon kívüli termékekre;

d) a minimális biztosítási díj referenciaértékeit ki kell igazítani a 95 %-kal egyenlő standard fedezeti százalékarány alatti, illetve feletti fedezeti arány minden százaléknyi eltérése alapján.

24. DÍJ-VISSZACSATOLÁSI ESZKÖZÖK (PREMIUM FEEDBACK TOOLS - PFT)

a) A biztosítási díjnak elegendőnek kell lennie a hosszú távú működési költségek és veszteségek fedezésére. A biztosítási díj referenciaértékeinek megfelelősége és szükség esetén a felfelé vagy lefelé történő kiigazítások biztosítása érdekében

- három díj-visszacsatolási eszközt (PFT) kell párhuzamosan alkalmazni a minimális biztosítási díj referenciaértékeinek folyamatos ellenőrzése és kiigazítása céljából, és

- díj-visszacsatolási eszközök egyrészt a pénzforgalmon és az átmenő tételeken alapuló számviteli megközelítések, amelynél az értékeket a felek szintjén aggregált alapon kell alkalmazni, másrészt adott esetben magánpiaci mutatók;

b) a felek megegyeznek a következőkben:

- a díj-visszacsatolási eszközök alkalmazása nem igényelheti a felektől a már meglévő számviteli rendszerük és gyakorlatuk megváltoztatását,

- a közvetlen hitel/finanszírozás, refinanszírozás, exporthitel-biztosítás vagy -garancia formájában nyújtott valamennyi olyan hivatalos exporthitel-támogatást, amely a megállapodás hatálya alá esik, be kell jelenteni,

- csak a hitelnyújtással kapcsolatos politikai, illetve országkockázatokat kell jelenteni, függetlenül attól, hogy van-e fedezet a vevő kockázataira,

- a díjvisszacsatolási eszközökhöz közös kezdőnapot kell használni, és

- a követelések fogalmába beletartozik a közvetlen hitel/finanszírozás, refinanszírozás, exporthitel-biztosítás vagy -garancia keretében refinanszírozott adósság; a fogalom körébe tartozik továbbá a változó kamatozású, a lejárt és a nem teljesített kölcsön is.

25. HELYI KÖLTSÉGEK

a) A helyi költségek az árukkal és szolgáltatásokkal kapcsolatban a vevő országában felmerült olyan kiadásokat jelentik, amelyek vagy az exportszerződés végrehajtásához, vagy annak a projektnek a teljesítéséhez szükségesek, amelynek az exportszerződés a részét képezi. A helyi költségek nem terjednek ki a vevő országában az exportőr megbízott ügynökének fizetendő jutalékra;

b) nem nyújtható exportált, beleértve a harmadik országból beszerzett áruk és szolgáltatások - helyi költségek nélkül számított - értékének 100 %-át meghaladó hivatalos támogatás. Következésképpen a hitelfeltételek alapján támogatott helyi költségek összege nem haladhatja meg a készpénzben fizetett összeget. Nem nyújtható hivatalos támogatás az ügylethez kapcsolódó exportra meghatározott feltételeknél kedvezőbb feltételek mellett;

c) az I. kategóriába sorolt országok esetében a helyi költségekre nyújtott hivatalos támogatásnak biztosításra és garanciára, vagyis a tisztán fedezetre kell korlátozódnia, amely nem foglalhat magában hivatalos finanszírozástámogatási elemeket.

26. AZ EXPORTHITELEK ÉRVÉNYESSÉGI IDEJE

Az egyedi exporthitelekre vagy hitelkeretekre vonatkozó feltételek nem rögzíthetők hat hónapot meghaladó időtartamra. Hitelkeretnek minősül minden olyan exporthitel-limit, amely egy konkrét projekthez kapcsolt vagy attól független ügyletek sorát hivatott fedezni.

27. A MEGÁLLAPODÁS RENDELKEZÉSEITŐL VALÓ ELTÉRÉS TILALMA AZ EXPORTHITELEKKEL KAPCSOLATBAN

a) A felek nem térhetnek el a maximális visszafizetési határidőre, a minimális kamatlábra, a minimális biztosítási díj (járulékos feltételek alapján végrehajtott kiigazítás utáni) referenciaértékeire, az exporthitel-feltételek érvényességének hat hónapos időtartamra való korlátozására vonatkozó rendelkezésektől, illetve nem hosszabbíthatják meg a visszafizetési határidőt a tőketörlesztésnek a 13. cikk a) pontjában szabályozott első esedékessége meghosszabbításának révén;

b) a fenti a) pont rendelkezéseivel ellentétben a feleknek jogukban áll a 48. cikkben szabályozott eljárás keretében a minimális biztosítási díj referenciaértékénél alacsonyabb referenciaértéket alkalmazni (a járulékos feltételek alapján végrehajtott kiigazítás után), amennyiben a (20. cikkben szabályozott) országkockázat az adósságszolgálati kötelezettség teljes élettartamára áthárításra/megszüntetésre, illetve korlátozásra/kizárásra került az alábbiak szerint:

- amennyiben a feleknek módjukban áll áthárítani/megszüntetni a 20. cikkben ismertetett országkockázat öt elemét (az adósságszolgálati kötelezettség teljes élettartamára), a minimális biztosítási díj referenciaértékeit annak a joghatóságnak az országkockázata alapján kell meghatározni, ahová a kockázatot áthárították,

- amennyiben a felek valamelyikének módjában áll korlátozni/kizárni az országkockázat öt elemének egyikét (az adósságszolgálati kötelezettség teljes élettartamára), jogában áll arányosan csökkenteni a minimális biztosítási díj referenciaértékét. A felek elvárják, hogy amennyiben a 20. cikk c) pontjának első és második francia bekezdésében említett átutalási kockázat kizárásra kerül, a biztosításidíj-kedvezmény mértéke ne haladja meg a minimális biztosítási díj referenciaértékének 50 %-át,

- a minimális biztosítási díj referenciaértéke alóli kivétel csak eseti elbírálás alapján engedhető meg, és egyik fél által sem tekinthető precedensértékűnek a jövőre nézve.

28. A VESZTESÉGEK ELKERÜLÉSE VAGY MINIMÁLIS SZINTRE KORLÁTOZÁSA ÉRDEKÉBEN HOZOTT INTÉZKEDÉSEK

A megállapodás nem akadályozza meg az exporthitel-biztosítást nyújtó hatóságokat és a finanszírozó intézeteket abban, hogy a megengedettnél kedvezőbb feltételekben állapodjanak meg, amennyiben az intézkedésre a szerződés odaítélését követően kerül sor (amikor is az exporthitel-megállapodás és az azt kiegészítő dokumentumok hatályossá váltak), és ez az intézkedés kizárólag arra a célra szolgál, hogy elkerüljék vagy a minimumra csökkentsék a nemfizetést vagy követelést esetleg előidéző eseményekből eredő veszteségeket.

29. EGYEZTETÉS

a) A feleknek jogukban áll egyeztetni a 47., 48. és 49. cikknek megfelelő értesítésben szereplő hitelfeltételeket, továbbá azokat is, amelyekről nem kaptak hivatalos értesítést, illetve amelyek a megállapodáson kívüli harmadik személy támogatását élvezik. Az egyeztetés alapjául szolgáló támogatás nem terjedhet túl az egyeztetés tárgyát képező hitelfeltételek érvényességi idején;

b) a felek egyeztetnek a támogatási feltételekről, olyan feltételek ajánlásával amelyek megfelelnek a megállapodásnak, kivéve ha az indítványban szereplő ajánlat maga sem egyeztethető össze a megállapodással. Amennyiben az egyeztetés a minimális biztosítási díj referenciaértékeire vonatkozik, a felek csak akkor kötelesek egyeztetni a biztosítási díj referenciaértékeit, ha hasonló jellegű kockázatok alapján nyújtanak támogatást, figyelembe véve az adott termékek minőségét is. A hitelfeltételeket egyeztetni kívánó félnek

- az 50. és az 51. cikkben szabályozott eljárást kell értelemszerűen követnie, amennyiben az értesítés egy másik féltől származik,

- az 52. cikkben szabályozott eljárást kell követnie, amennyiben az értesítés nem egy másik féltől származik, illetve

- az 53. cikkben szabályozott eljárást kell követnie, amennyiben a támogatást a megállapodáson kívüli harmadik személy nyújtja.

III. FEJEZET

A KERESKEDELMI VONATKOZÁSÚ SEGÉLYEKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

30. A FELTÉTELEKHEZ KÖTÖTT SEGÉLYRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS ELVEK

a) A felek megállapodtak abban az általános elvben, hogy kiegészítő irányelveket alkalmaznak az exporthitelekre és a feltételekhez kötött segélyekre. Az exporthitelre vonatkozó irányelveknek a piaci erők nyílt versenyén és szabad működésén kell alapulniuk. A feltételekhez kötött segélyre vonatkozó irányelveknek biztosítaniuk kell, hogy azon országok, ágazatok vagy projektek is megkapják a szükséges külső forrásokat, amelyek csak kis mértékben jutnak hozzá vagy semmilyen mértékben nem jutnak hozzá a piaci finanszírozáshoz. A feltételekhez kötött segélyre vonatkozó irányelveknek biztosítaniuk kell az értékarányos megtérülést, a minimumra kell csökkenteniük a kereskedelmi torzulást, és hozzá kell járulniuk e forrásoknak a fejlődés szempontjából történő hatékony felhasználásához;

b) a megállapodásnak a feltételekhez kötött segélyekre vonatkozó rendelkezései nem vonatkoznak a multilaterális vagy regionális intézmények segélyprogramjaira;

c) ezek az elvek nem érintik a Fejlesztési Támogatási Bizottság (Development Aid Committee - DAC) véleményét a segélyek feltételhez kötöttségéről, illetve feltétel nélküliségéről.

31. A FELTÉTELEKHEZ KÖTÖTT SEGÉLY MEGHATÁROZÁSA

a) A feltételekhez kötött segély, amelybe beletartoznak mindazok a kölcsönök, adományok és kapcsolt finanszírozási csomagok, ahol a kedvezményszint magasabb, mint 0 %, olyan segélyt jelent, amely (jogilag vagy gyakorlatilag) bizonyos áruknak és/vagy szolgáltatásoknak a támogatást nyújtó országtól és/vagy egyéb, korlátozott számú országtól való beszerzéséhez kötött;

b) ez a meghatározás abban az esetben érvényes, ha a "feltételhez kötöttség" a kedvezményezett és a támogatást nyújtó ország között létrejött hivatalos megállapodásra vagy valamely informális egyezségre épül, vagy ha a csomag olyan, az alábbi 32. cikkben felsorolt elemeket tartalmaz, amelyek nem használhatók fel szabadon és teljes mértékben a kedvezményezett országból, gyakorlatilag valamennyi más fejlődő országból és a megállapodásban részt vevő felektől beszerzett áruk és/vagy szolgáltatások finanszírozására, illetve ha olyan eljárásokat foglal magában, amelyeket a DAC vagy a felek a fenti "kötöttséggel" egyenértékűnek tekintenek;

c) ha kétség merül fel abban a kérdésben, hogy valamely finanszírozási eljárásra érvényes-e a fenti meghatározás, a támogatást nyújtó ország köteles bizonyítékot szolgáltatni arra vonatkozóan, hogy valójában nem feltételekhez kötött segélyről van szó, vagyis a segély olyan kölcsönöket, illetve adományokat tartalmaz, amelyek hozama teljes mértékben és szabadon felhasználható gyakorlatilag valamennyi fejlődő országból és az OECD-országokból származó áruk és/vagy szolgáltatások beszerzésének finanszírozására.

32. A FELTÉTELEKHEZ KÖTÖTT SEGÉLY FORMÁI

A feltételekhez kötött segély formái a következők:

- a hivatalos fejlesztéstámogatás (Official Development Assistance - ODA) keretébe tartozó kölcsönök, amelyek meghatározása "A DAC vezérelvei a kapcsolt finanszírozás, valamint a feltételekhez kötött és a részben feltétel nélküli hivatalos fejlesztéstámogatás tekintetében (1987)" c. kiadványban található,

- hivatalos fejlesztéstámogatási adományok, amelyek meghatározása "A DAC vezérelvei a kapcsolt finanszírozás, valamint a feltételekhez kötött és a részben feltétel nélküli hivatalos fejlesztéstámogatás tekintetében (1987)" c. kiadványban található,

- egyéb hivatalos pénzmozgások (Other Official Flows - OOF), amelyek magukban foglalják az adományokat és a kölcsönöket, de nem tartalmazzák az ezzel a megállapodással összhangban lévő, hivatalosan támogatott exporthiteleket, vagy

- bármilyen - törvényes vagy tényleges - egyesülés, pl. vegyes szervezet az adományozó, a kölcsönadó vagy a hitelfelvevő ellenőrzése alatt, amely az előző finanszírozási komponensekből legalább két komponenst és/vagy az alábbi finanszírozási komponenseket foglalja magában:

- olyan exporthitel, amelyet közvetlen hitel/finanszírozás, refinanszírozás, kamatláb-támogatás, garancia vagy biztosítás révén hivatalosan támogatnak, és amelyre ez a megállapodás vonatkozik,

- egyéb pénzalapok piaci vagy ahhoz közeli feltételekkel, illetve a vevő által fizetett készpénz.

33. KAPCSOLT FINANSZÍROZÁS

a) A kapcsolt finanszírozás különböző formákban történhet, ideértve a vegyes hiteleket, a vegyes finanszírozást, a közös finanszírozást, a párhuzamos finanszírozást vagy az egységes integrált tranzakciókat. Ezek mindegyike az alábbi fő tulajdonságokkal jellemezhető:

- olyan kedvezményes komponens, amely törvényesen vagy ténylegesen egy nem kedvezményes komponenshez kapcsolódik,

- a finanszírozási csomag egy része vagy egésze, amely tulajdonképpen feltételekhez kötött segély, és

- kedvezményes pénzalapok, amelyek csak akkor állnak rendelkezésre, ha a kapcsolódó nem kedvezményes komponenst a kedvezményezett elfogadja.

b) Az egyesülést vagy a "tényleges" kapcsolódást olyan tényezők határozzák meg, mint:

- az informális megállapodások megléte a kedvezményezett és az adományozó hatóságok között,

- az adományozónak az a szándéka, hogy a hivatalos fejlesztéstámogatás révén elősegítse a finanszírozási csomag elfogadhatóságát,

- a teljes finanszírozási csomag tényleges hozzákötése az adományozó országban történő beszerzéshez,

- a hivatalos fejlesztéstámogatás feltételekhez kötöttségi státusza és az egyes finanszírozási ügyletekre való pályázás vagy az azokra vonatkozó szerződéskötés eszközei, vagy

- bármilyen más, a DAC vagy a résztvevők által megállapított gyakorlat, amelyben valóságos kapcsolat áll fenn két vagy több finanszírozási komponens között.

c) Az alábbi eljárások nem akadályozzák meg azt, hogy egy egyesülést vagy "tényleges" kapcsolatot ekként határozzanak meg:

- szerződés felosztása egy szerződés alkotóelemeinek külön történő bejelentése révén,

- több szakaszban finanszírozott szerződések felosztása,

- szerződés egymással összefüggő alkotóelemeire vonatkozó értesítés elmulasztása, és/vagy

- az értesítés elmulasztása amiatt, hogy a finanszírozási csomag egy része nincs feltételhez kötve.

34. FELTÉTELEKHEZ KÖTÖTT SEGÉLYRE JOGOSULT ORSZÁGOK

a) Nem nyújtható feltételekhez kötött segély olyan országnak, amely az egy főre jutó GNP-je alapján nem jogosult 17 éves lejáratú világbanki kölcsönre ( 7 ). A Világbank évente felülvizsgálja e kategória küszöbértékét. Egy ország akkor sorolható új kategóriába, ha addigi világbanki kategóriája két egymást követő éven át változatlan maradt;

b) az egyes országok besorolásakor az alábbi követelményeket és eljárásokat kell alkalmazni:

1. a megállapodás alkalmazásában az egyes országok a Világbank által a hitelfelvevő országok világbanki minősítése céljából kiszámított egy főre jutó GNP-jük alapján kerülnek besorolásra;

2. amennyiben a Világbanknak nem áll rendelkezésére elegendő információ az egy főre jutó GNP közzétételéhez, fel kell kérni a Világbankot annak megbecsülésére, hogy az ország egy főre eső GNP-je a hatályos küszöbérték alatt, illetve felett van-e. Az országot az így kapott becsült adat alapján kell besorolni, hacsak a felek másként nem döntenek;

3. amennyiben egy országnak a feltételekhez kötött segélyre való jogosultsága a 34. cikk a) pontja alapján megváltozik, az új besorolás két héttel azt követően lép hatályba, hogy a világbanki adatokból levont következtetést a Titkárság valamennyi félhez eljuttatta. Az új besorolás hatálybalépése előtt tilos az újonnan jogosulttá váló ország számára feltételekhez kötött segély formájában nyújtott finanszírozást bejelenteni; azt követően pedig tilos az újonnan előbbre sorolt ország számára feltételekhez kötött segély formájában nyújtott finanszírozást bejelenteni, azzal a kivétellel, hogy a már megítélt hitelkeret által fedezett egyes műveletek az adott hitelkeret lejáratáig (amely nem eshet későbbi időpontra, mint a hatálybalépést követő egy év) még bejelenthetőek;

4. a megállapodás alkalmazásában figyelmen kívül kell hagyni, ha a Világbank felülvizsgál bizonyos adatokat. Ugyanakkor egy ország besorolása közös megegyezéssel módosítható a 71. cikk c) pontjában, a 72. cikk a) és b) pontjában, a 73. cikk a), b) és d) pontjában, a 74. és a 75. cikkben, valamint a 76. cikk a) pontjában szabályozott megfelelő eljárások szerint, és a felek kötelesek kedvezően elbírálni az olyan hiba vagy mulasztás miatt szükségessé váló módosítási javaslatokat, amelyekre még ugyanabban a naptári évben fény derül, amikor a szóban forgó adatokat a Titkárság első alkalommal közreadta;

5. az országok kötött segélyre való jogosultság vagy jogosulatlanság szerinti besorolásától függetlenül, a Bulgária és Románia részére nyújtott kötött segélyekkel kapcsolatban a Részes Felek úgy állapodtak meg, hogy a tényleges adományoktól, élelmiszersegélyektől és humanitárius segélyektől eltekintve, megállapodásuk hatályban léte alatt tartózkodnak attól, hogy ilyen hiteleket nyújtsanak. Az OECD-miniszterek 1991 júniusában csatlakoztak ehhez az elhatározáshoz. ( 8 ).

35. FELTÉTELEKHEZ KÖTÖTT SEGÉLYRE JOGOSULT PROJEKTEK

a) Nem nyújtható feltételekhez kötött segély olyan állami vagy magánprojektre, amelynek gazdaságilag életképesnek kellene lennie, ha piaci alapon vagy a megállapodásban foglalt feltételek mellett finanszíroznák;

b) a segélyre való jogosultság vizsgálatának kulcsfontosságú szempontjai a következők:

- annak mérlegelése, hogy a projekt pénzügyileg életképtelen-e, vagyis hogy piaci elveken alapuló árképzés esetén képtelen-e olyan pénzáramlás megteremtésére, amely fedezi a beruházás működési költségeit és a kölcsöntőkével kapcsolatos adósságszolgálati kötelezettségeket, vagyis az első kulcsfontosságú teszt, vagy

- annak mérlegelése, hogy a többi féllel folytatott tanácskozás alapján jogos-e az a következtetés, hogy piaci alapon vagy a megállapodásban foglalt feltételek mellett a beruházás valószínűleg nem finanszírozható, vagyis a második kulcsfontosságú teszt;

c) a fenti b) pontban foglalt kulcsfontosságú tesztek célja annak bemutatása, miként kell egy projektet megvizsgálni abból a szempontból, hogy segély, vagy piaci alapon, illetve a megállapodásban foglalt feltételek mellett nyújtott exporthitel formájában történjék-e a finanszírozása. A 62. és a 65. cikkben szabályozott konzultációs eljárások során idővel felhalmozódó tapasztalatok pontosabb iránymutatást adnak majd mind az exporthitelt nyújtó, mind pedig a segélyintézmények számára a projektek két csoportja közötti határvonalat illetően.

36. A JOGOSULTSÁGI SZABÁLYOK ALÓLI KIVÉTELEK

a) A 34. és a 35. cikkben foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni a feltételekhez kötött segélyekre, amennyiben a kedvezményszint 80 % vagy azt meghaladó, kivéve a 33. cikkben meghatározott kapcsolt finanszírozási csomag részét képező feltételekhez kötött segélyeket;

b) a 35. cikkben foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni az olyan feltételekhez kötött segélyekre, amelyek értéke alacsonyabb, mint kétmillió SDR (különleges lehívási jog), kivéve a 33. cikkben meghatározott kapcsolt finanszírozási csomag részét képező feltételekhez kötött segélyeket;

c) az e fejezetben foglalt szabályoktól csak akkor lehet eltérni, ha a felek a 71-77. cikkben szabályozott, közös álláspont kialakítására szolgáló eljárás keretében úgy határoznak. A 34. és a 35. cikkben foglalt szabályoktól a felek a 40. cikk c) pontjában meghatározott módon is eltérhetnek;

d) az ENSZ által a világ legkevésbé fejlett országaiként meghatározott államoknak (Least Developed Countries - LDC) nyújtandó feltételekhez kötött segélyek nem tartoznak a 34. és a 35. cikk hatálya alá.

37. A FELTÉTELEKHEZ KÖTÖTT SEGÉLY KEDVEZMÉNYSZINTJÉNEK MEGHATÁROZÁSA

A feltételekhez kötött segély kedvezményszintjének fogalma hasonló a "segélyelem" DAC által használt fogalmához. Adományok esetében a kedvezményszint 100 %. Kölcsönök esetében a kedvezményszint a kölcsön névértéke és a hitelfelvevő által a jövőben teljesítendő adósságszolgálati kifizetések diszkontált jelen értéke közötti különbséggel egyenlő. Ezt a különbséget a kölcsön névértékének százalékában állapítják meg.

38. A FELTÉTELEKHEZ KÖTÖTT SEGÉLY KEDVEZMÉNYSZINTJÉNEK KISZÁMÍTÁSA

A feltételekhez kötött segélyek kedvezményszintjének kiszámítására ugyanaz a módszer szolgál, mint amelyet a DAC a segélyelemek esetében használ, az alábbi különbségekkel:

a) egy kölcsön kedvezményszintjének egy adott valutában történő kiszámításához alkalmazott leszámítolási kamatláb, vagyis a differenciált leszámítolási kamatláb (Differentiated Discount Rate - DDR) minden évben január 15-én megváltozik, kiszámítása pedig a következőképpen történik:

- a CIRR-kamatláb átlaga + értékkülönbözet

- valamennyi pénznem esetében a CIRR átlaga az előző év augusztusának 15. napjától a folyó év február 14. napjáig terjedő hat hónapos időszak során érvényes havi CIRR-ek átlagával egyenlő. Az így kiszámított kamatlábat az értékkülönbözettel együtt a legközelebbi 10 bázispontra kell kerekíteni. Ha egy adott pénznemre egynél több CIRR van érvényben, a 16. cikk b) pontjában szabályozott leghosszabb lejáratra szóló CIRR-kamatlábat kell a számítás során figyelembe venni;

b) a kedvezményszint kiszámításához a hitel 9. cikk szerinti kezdőnapját kell bázisként figyelembe venni;

c) egy kapcsolt finanszírozási csomag teljes kedvezményszintjének számítása során az alábbi hitelek, pénzalapok és kifizetések kedvezményszintjét nullának kell tekinteni:

- a megállapodás rendelkezéseinek megfelelő exporthitelek,

- a piaci alapon vagy ahhoz közeli feltételek mellett biztosított egyéb pénzeszközök,

- egyéb hivatalos pénzeszközök, amelyek kedvezményszintje alacsonyabb a 40. cikk a) pontjában megengedett minimumnál, az egyeztetett eseteket kivéve, valamint

- a vevő által teljesített készpénzfizetés.

Azokat a hitelnyújtás kezdetekor vagy az azt megelőzően teljesített fizetési kötelezettségeket, amelyek nem minősülnek készpénzfizetésnek, be kell számítani a kedvezményszintbe;

d) az egyeztetésnél használt leszámítolási kamatláb: a segélyek egyeztetésekor az azonos feltétellel való összevetés azt jelenti, hogy az egyeztetés időpontjában hatályos leszámítolási kamatláb alkalmazásával átszámított azonos kedvezményszintet veszik figyelembe az egyeztetés során;

e) a helyi költségeket és egy harmadik ország beszerzéseit csak akkor kell beszámítani a kedvezményszintbe, ha a támogatást nyújtó ország finanszírozza azokat;

f) egy finanszírozási csomag teljes kedvezményszintjét úgy kell meghatározni, hogy a csomag minden egyes elemének névértékét megszorozzuk az adott elem kedvezményszintjével, majd az eredményeket összeadjuk, és a kapott összeget elosztjuk az elemek összesített névértékével;

g) a segélyelemet tartalmazó kölcsönre az értesítés időpontjában hatályos leszámítolási kamatláb érvényes. Azonnali értesítés esetén azonban a segélyelemet tartalmazó kölcsön feltételeinek rögzítésekor hatályos leszámítolási kamatlábat kell figyelembe venni. A kedvezményszintet nem befolyásolja, ha egy kölcsön élettartama során változik a leszámítolási kamatláb;

h) ha a szerződés megkötése előtt változik a pénznem, az értesítést megfelelőképpen módosítani kell. A kedvezményszint megállapításához a módosítás napján érvényes leszámítolási kamatlábat kell figyelembe venni. Nincs szükség módosításra, ha az eredeti értesítésben feltüntették az alternatív pénznemet és a kedvezményszint kiszámításához szükséges valamennyi információt;

i) a g) pontban foglalt rendelkezésekkel ellentétben a segélyelemet tartalmazó hitelkereten belül kezdeményezett egyedi ügyletek kedvezményszintjének kiszámításához a hitelkerettel kapcsolatban eredetileg bejelentett leszámítolási kamatlábat kell alkalmazni.

39. A FELTÉTELEKHEZ KÖTÖTT SEGÉLYEK ÉRVÉNYESSÉGI IDEJE

a) A feltételekhez kötött segélyek feltételei nem rögzíthetők két évnél hosszabb időtartamra, függetlenül attól, hogy egyedi ügyletek finanszírozásáról, segélynyújtási jegyzőkönyvről, segélyelemet tartalmazó hitelkeretről vagy más hasonló megállapodásról van-e szó. Segélynyújtási jegyzőkönyv, segélyelemet tartalmazó hitelkeret vagy más hasonló megállapodás esetén az érvényességi idő az aláírás napján kezdődik, amelyről a feleket az 56. cikknek megfelelően értesíteni kell; a hitelkeret meghosszabbítását oly módon kell bejelenteni, mintha új ügylet volna, azzal a megjegyzéssel, hogy valójában hitelkeret meghosszabbításáról van szó, a meghosszabbításról szóló értesítés időpontjában megengedett feltételek mellett. Egyedi ügyletek esetén, beleértve a segélynyújtási jegyzőkönyvet, a segélyelemet tartalmazó hitelkeretet vagy más hasonló megállapodás alapján bejelentett ügyleteket is, az érvényességi idő a kötelezettségvállalásnak az 55., illetve az 56. cikknek megfelelő bejelentése napján kezdődik;

b) amikor egy ország először válik jogosulatlanná tizenhét éves lejáratú világbanki kölcsönre, a hatályos, illetve az újonnan bejelentett feltételekhez kötött segélyprogramok és segélyelemeket tartalmazó hitelkeretek érvényességi idejét a 34. cikk b) pontjában szabályozott eljárásnak megfelelő potenciális átminősítés napjától számított egy évre kell korlátozni;

c) az ilyen jegyzőkönyvek és hitelkeretek csak a megállapodás 34. és 35. cikkében foglalt rendelkezéseknek megfelelő feltételek mellett újíthatók meg az alábbiakat követően:

- az országok átminősítése, valamint

- a megállapodás rendelkezéseinek módosítása.

Ilyen esetben a hatályos feltételek a 38. cikkben meghatározott leszámítolási kamatláb változása ellenére fenntarthatóak.

40. A FELTÉTELEKHEZ KÖTÖTT SEGÉLYRE VONATKOZÓ SZABÁLYOKTÓL VALÓ ELTÉRÉS TILALMA

a) A felek nem nyújthatnak olyan feltételekhez kötött segélyt,

- amelynél a kedvezményszint alacsonyabb, mint 35 %, illetve 50 %, amennyiben a kedvezményezett ország a világ legkevésbé fejlett országai (LDC) közé tartozik, vagy

- amely nem felel meg a segélyre való jogosultságra vonatkozó, a 34. cikkben foglalt rendelkezéseknek, a 36. cikkben foglalt kivételektől eltekintve;

b) a 40. cikk a) pontjának első francia bekezdésével ellentétben a minimális kedvezményszintre vonatkozó korlátozásokat nem kell alkalmazni az 58. cikk első francia bekezdésében szabályozott technikai segítségnyújtásra;

c) a 40. cikk a) pontjának második francia bekezdésével ellentétben a felek a megállapodásnak nem megfelelő ajánlatot is előterjeszthetnek az alábbi eszközök útján:

- a 71-77. cikkben vázolt, a közös álláspontra vonatkozó eljárás, vagy

- segélynyújtásra való hivatkozás a felek jelentős részének támogatásával, a 62. és a 63. cikkben ismertetett eljárásnak megfelelően, vagy

- a 65. cikkben szabályozott eljárásnak megfelelően a Főtitkárhoz címzett levél, amellyel kapcsolatosan a felek elvárják, hogy csak ritka kivételnek számító esetekben kerüljön rá sor.

41. EGYEZTETÉS

a) A feleknek jogukban áll egyeztetést folytatni az 55., illetve az 56. cikkben szabályozott eljárásnak megfelelően bejelentett feltételekkel kapcsolatban. Az egyeztetés alapjául szolgáló támogatás nem terjedhet túl az egyeztetés tárgyát képező feltételek érvényességi idején;

b) a felek kötelesek az egyeztetést olyan támogatási feltételek alapján elvégezni, amelyek megfelelnek a megállapodásnak, kivéve ha az indítvány alapjául szolgáló ajánlat maga sem egyeztethető össze a megállapodással. Egy másik fél által bejelentett feltételeket egyeztetni kívánó félnek a 60., illetve a 61. cikkben szabályozott eljárást kell értelemszerűen követnie;

c) harmadik országbeli személy által kínált és a megállapodással összeegyeztethetetlen feltételeket egyeztetni kívánó félnek az 53. cikkben szabályozott eljárást kell követnie.

IV. FEJEZET

ELJÁRÁSOK

1. szakasz: Az exporthitelekre és a kereskedelmi vonatkozású segélyekre vonatkozó általános rendelkezések

42. KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁS

A kötelezettségvállalás fogalma magában foglal minden olyan, bármilyen formájú nyilatkozatot, amely által a befogadó ország, a vevő, a hitelfelvevő, az exportőr vagy a pénzügyi intézmény hivatalosan értesül a hivatalos támogatási készségről, illetve szándékról.

43. MEGERŐSÍTETT KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁS

A bevezetésben említett messzemenő erőfeszítésekre törekedve, s az egyes ügyletekre vonatkozó feltételekkel kapcsolatos egyértelmű, közös magatartásból fakadó előnyök tudatában a felek az alábbiakra tesznek megerősített kötelezettségvállalást:

- szigorúan betartják az értesítési kötelezettségre vonatkozó eljárási szabályokat, különösen azt, hogy bármiféle kötelezettségvállalási nyilatkozat előtt legkésőbb a végső határidő lejárta előtt eleget tesznek előzetes értesítési kötelezettségüknek,

- a IV., illetve az V. mellékletben megadott formában rendelkezésre bocsátanak minden szükséges információt,

- azonnal válaszolnak a 67. és a 68. cikknek megfelelően feltett kérdésekre,

- a 70-77. cikknek megfelelően a lehető leghamarabb biztosítják az információcserét annak érdekében, hogy megállapodásra jussanak egy adott ügylet feltételeire vonatkozó közös álláspontot illetően,

- kedvezően fogadják a személyes konzultációra irányuló kezdeményezéseket, és

- nem járnak el olyan módon, amelynek következtében a konzultációs és az értesítési eljárások értelmüket veszítik azáltal, hogy nem marad elegendő idő az ügylet megvitatására.

44. VÁLASZADÁSI HATÁRIDŐ

A 67-70. cikkben szabályozott eljárásnak megfelelő információcsere során a felek tájékoztatják egymást a támogatni kívánt ügyletek hitelfeltételeiről, és jogukban áll hasonló információkat kérni a többi féltől. Amennyiben az érdeklődő fél hét naptári napon belül nem kap választ, joggal feltételezheti, hogy a másik fél a megállapodás által megengedett legkedvezőbb hitelfeltételek mellett támogatja az ügyletet. Különösen sürgős esetben az érdeklődő félnek jogában áll gyorsított eljárást kérni a válaszadásra.

45. AZ ÉRTESÍTÉSEK SZABÁLYSZERŰ FORMÁJA

A megállapodás által előírt értesítéseknek meg kell felelniük a IV., illetve esettől függően az V. mellékletben foglalt szabályszerű formának, és tartalmazniuk kell az ott meghatározott valamennyi adatot, továbbá másolatban meg kell küldeni őket a Titkárságnak is.

46. A HIVATALOS TÁMOGATÁSRÓL SZÓLÓ TÁJÉKOZTATÁS

Amennyiben bármelyik fél olyan hivatalos támogatással kapcsolatosan tesz kötelezettségvállalást, amelyről a 47-56., valamint a 60. és a 61. cikkben szabályozott eljárásnak megfelelően értesítette a többi felet, kötelezettségvállalásáról minden esetben haladéktalanul tájékoztatnia kell a többi felet a Hitelezői Információs Rendszer (Creditor Reporting System - CRS) 1c. formanyomtatványának kitöltésével, az értesítés hivatkozási számát is feltüntetve.

2. szakasz: Exporthitelekre vonatkozó értesítési eljárások

47. ELTÉRÉSEK: ELŐZETES ÉRTESÍTÉS TANÁCSKOZÁSSAL

a) A megállapodásban részt vevő felek elvárják egymástól, hogy kölcsönösen betartsák a megállapodás rendelkezéseitől való eltérésnek a 27. cikkben foglalt tilalmát, illetve azt, hogy egyéb módon se térjenek el a megállapodástól. Ha azonban rendkívüli esetekben bármelyik fél a megállapodástól eltérő feltételek támogatását kezdeményezi, köteles a kötelezettségvállalási nyilatkozat kibocsátása előtt legalább tíz naptári nappal értesíteni a többi felet a támogatni szándékozott feltételekről. Ha valamelyik fél tanácskozni kíván ez alatt az időszak alatt, a kezdeményező köteles további tíz naptári napot várni, mielőtt megtenné kötelezettségvállalását. A tanácskozásra általában azonnali távközlési eszköz, pl. az OLIS útján kerül sor;

b) amennyiben a kezdeményező fél módosítja vagy visszavonja a megállapodással összeegyeztethetetlen feltételekre irányuló támogatási szándékát, köteles arról haladéktalanul tájékoztatni a többi felet.

48. MEGENGEDETT KIVÉTELEK: ELŐZETES ÉRTESÍTÉS TANÁCSKOZÁSSAL

a) A felek kötelesek a kötelezettségvállalás előtt legalább tíz naptári nappal értesíteni a többi felet, amennyiben olyan biztosítási díjtételt kívánnak alkalmazni, amely (a járulékos feltételek alapján végrehajtott kiigazítás után) alacsonyabb a minimális biztosítási díj referenciaértékénél, feltéve hogy a 27. cikk b) pontjának megfelelően az országkockázat az adósságszolgálati kötelezettség teljes élettartamára áthárításra/megszüntetésre, illetve korlátozásra/kizárásra került. Az értesítésnek az V. melléklet 9. pontjának megfelelő magyarázatot és indoklást is tartalmaznia kell. Ha bármelyik fél tanácskozást kér ez alatt az időszak alatt, a kezdeményező fél köteles további tíz naptári napot várni. A minimális biztosítási díj referenciaértékének legalább 25 %-kal történő csökkentése esetén az értesítő félnek bármiféle kötelezettségvállalás kibocsátása előtt legalább húsz nappal értesítenie kell a többi felet ( 9 ).

49. MEGENGEDETT KIVÉTELEK: ELŐZETES ÉRTESÍTÉS TANÁCSKOZÁS NÉLKÜL

a) A felek kötelesek bármiféle kötelezettségvállalás kibocsátása előtt legalább tíz naptári nappal értesíteni a többi felet, amennyiben:

1. az 1. kategóriába tartozó ország esetén öt évnél hosszabb, de nyolc és fél évet meg nem haladó visszafizetési határidőt szándékoznak támogatni;

2. a tőketörlesztés, illetve a kamatfizetés tekintetében nem a 13. cikk a) és b) pontjában, valamint a 14. cikk a) pontjában meghatározott rendes gyakorlatot kívánják követni;

3. erőmű részére - az atomerőmű kivételével - szándékoznak a 10. cikkben meghatározott maximális visszafizetési határidőt meghaladó, de a 11. cikk a) pontjában foglalt tizenkét évnél nem hosszabb visszafizetési határidejű támogatást nyújtani; vagy

5. a politikai kockázatra vonatkozó minimális biztosítási díj referenciaértékénél kedvezőbb mértéket szándékoznak alkalmazni a 22. cikk f) pontjának megfelelően.

b) A kezdeményező fél köteles haladéktalanul értesíteni a többi felet, ha módosítja vagy visszavonja az értesítésben foglalt kivételes feltételek támogatásának szándékát.

50. ELTÉRÉSEK EGYEZTETÉSE

A bejelentett eltéréseket egyeztetni szándékozó feleknek az alábbi eljárást kell követniük.

Hacsak a kezdeményező fél nem értesíti a többi felet a megállapodástól való eltérési szándékának visszavonásáról, a 47. cikkben meghatározott megfelelő türelmi idő elteltével jogában áll támogatást nyújtani az alábbiak szerint:

- "azonos feltétellel való összevetés", vagyis ugyanazt az eltérő elemet tartalmazó, de a megállapodásnak egyebekben megfelelő feltételek egyeztetése esetén az egyeztető fél köteles a lehető leghamarabb jelezni egyeztetési szándékát, vagy

- az eredeti eltérés által kiváltott "nem azonos feltétellel való összevetés", vagyis a feltételek bármely egyéb elemének, a 29. cikkre is figyelemmel történő egyeztetése esetén az egyeztető fél köteles értesíteni a többi felet az új eltérésről és öt naptári napos előzetes értesítési, valamint öt naptári napos tanácskozási eljárást kezdeményezni, amelynek leteltét meg kell várnia. Az így megszabott időszak párhuzamosan is futhat az eredeti értesítést közreadó fél által kezdeményezett előzetes értesítési és tanácskozási eljárással, de nem telhet le hamarabb, mint a 47. cikk a) pontjában meghatározott tíz, illetve húsz naptári napos határidő.

51. MEGENGEDETT KIVÉTELEK EGYEZTETÉSE

A megengedett kivételeket egyeztetni szándékozó feleknek az alábbi eljárást kell követniük.

Hacsak a kezdeményező fél nem értesíti a többi felet arról, hogy visszavonta a megengedett kivételnek minősülő feltételek támogatásának szándékát, a 48., illetve a 49. cikkben meghatározott türelmi idő elteltével jogában áll támogatást nyújtani az alábbiak szerint:

- "azonos feltétellel való összevetés", vagyis ugyanazt a megengedett kivételnek minősülő elemet tartalmazó, de a megállapodásnak egyebekben megfelelő feltételek egyeztetése esetén az egyeztető fél köteles a lehető leghamarabb jelezni egyeztetési szándékát, vagy

- az eredeti eltérés által kiváltott "nem azonos feltétellel való összevetés", vagyis a feltételek bármely egyéb elemének, a 29. cikkben foglalt korlátozásokra is figyelemmel történő egyeztetése esetén az egyeztető fél köteles új értesítést közzétenni és öt naptári napos előzetes értesítési eljárást kezdeményezni, amelynek leteltét meg kell várnia. Az így megszabott időszak párhuzamosan is futhat az eredeti értesítést közreadó fél által kezdeményezett előzetes értesítési eljárással, de nem telhet le hamarabb, mint a 48., illetve a 49. cikkben meghatározott tíz naptári napos határidő.

A Titkárság köteles az elektronikus információcsere (EEI) keretében nyilvántartást vezetni a minimális biztosítási díj referenciaértékeire vonatkozó egyeztetésekkel kapcsolatos értesítésekről.

52. BE NEM JELENTETT ÉS AZ EGYEZMÉNNYEL NEM ÖSSZEEGYEZTETHETŐ FELTÉTELEK EGYEZTETÉSE

a) Az olyan egyedi ügyletekkel kapcsolatos, illetve valamely hitelkeret részét képező feltételeket egyeztetni kívánó fél, amelyek tekintetében egy másik fél nem tett eleget értesítési kötelezettségének, és amelyek állítólag nem egyeztethetőek össze a megállapodással, köteles minden ésszerűen elvárható erőfeszítést megtenni annak tisztázására, hogy valóban ilyen feltételeket ajánlottak-e fel. Az egyeztető fél akkor tett meg minden ésszerűen elvárható erőfeszítést, következésképpen akkor válik jogosulttá az egyeztetésre, ha azonnali távközlési eszköz, pl. az OLIS útján értesítette egyeztetési szándékáról a másik felet, de (az értesítés kézhezvételének napját nem számítva) három munkanapon belül nem kapott visszaigazolást arra vonatkozóan, hogy nem kerül sor a megállapodással össze nem egyeztethető feltételek alkalmazására;

b) hitelkeret egyeztetése egyaránt történhet egy egyedi ügylet vagy egy másik hitelkeret alkalmazásával: az egyeztetés alapjául szolgáló ajánlat egyik esetben sem járhat le később, mint az egyeztetés tárgyát képező hitelkeret;

c) egy másik fél által ajánlott és a megállapodással nem összeegyeztethető feltételeket egyeztetni kívánó fél köteles:

- "azonos feltétellel való összevetés" esetén az 50., illetve az 51. cikk első francia bekezdésében meghatározott eljárást követni, és

- "nem azonos feltétellel való összevetés" esetén pedig az 50., illetve az 51. cikk második francia bekezdésében meghatározott eljárást követni.

53. HARMADIK SZEMÉLY ÁLTAL AJÁNLOTT FELTÉTELEK EGYEZTETÉSE

a) A megállapodáson kívül álló harmadik személy által ajánlott olyan feltételek egyeztetése előtt, amelyek vélhetően nem egyeztethetőek össze a megállapodással, az egyeztetni szándékozó félnek minden erőfeszítést meg kell tennie annak igazolására, hogy valóban ilyen feltételek mellett kerül sor hivatalos támogatásra. Az érintett fél köteles értesíteni a többi felet erőfeszítéseinek jellegéről és eredményeiről;

b) a megállapodáson kívül álló harmadik személy által ajánlott és a megállapodással nem összeegyeztethető feltételeket egyeztetni szándékozó félnek a 47. cikk a) pontjában szabályozott előzetes értesítési és tanácskozási eljárást kell követnie.

3. szakasz: A kereskedelemmel összefüggő segélyekre vonatkozó értesítési eljárások

54. ELTÉRÉSEK: ELŐZETES ÉRTESÍTÉS TANÁCSKOZÁSSAL

a) A megállapodásban részt vevő felek elvárják egymástól, hogy kölcsönösen betartsák a megállapodás rendelkezéseitől való eltérésnek a 40. cikkben foglalt tilalmát, illetve azt, hogy egyéb módon se térjenek el a megállapodástól. Ha azonban rendkívüli esetekben bármelyik fél a megállapodástól eltérő feltételek támogatását kezdeményezi, köteles az 55. és az 56. cikkben szabályozott eljárásnak megfelelően értesíteni a többi felet a támogatni szándékozott feltételekről. E rendelkezéseket a 40. cikk b) pontjában szabályozott eljárások és körülmények sérelme nélkül kell alkalmazni;

b) amennyiben a kezdeményező fél módosítja vagy visszavonja a megállapodással összeegyeztethetetlen feltételekre irányuló támogatási szándékát, köteles arról haladéktalanul tájékoztatni a többi felet.

55. ELŐZETES ÉRTESÍTÉS

a) A felek kötelesek előzetesen értesíteni egymást, ha hivatalos támogatást szándékoznak nyújtani az alábbiakra:

- kereskedelmi vonatkozású, feltétel nélküli segélyhitel, amelynek értéke legalább kétmillió SDR, a kedvezményszintje pedig alacsonyabb, mint 80 %,

- kereskedelmi vonatkozású, feltétel nélküli segélyhitel, amelynek értéke kevesebb mint kétmillió SDR, és amely 50 % alatti segélyelemet tartalmaz (a DAC meghatározása szerint),

- kereskedelmi vonatkozású, feltételekhez kötött segély, amelynek értéke legalább kétmillió SDR, a kedvezményszintje pedig alacsonyabb, mint 80 %,

- kereskedelmi vonatkozású, feltételekhez kötött segély, amelynek értéke kevesebb, mint kétmillió SDR, a kedvezményszintje pedig alacsonyabb, mint 50 %;

b) az előzetes értesítésnek legalább harminc munkanappal meg kell előznie az ajánlattételi határidő zárónapját, illetve a kötelezettségvállalás napját, attól függően, hogy melyik esik korábbi időpontra;

c) a fenti 55. cikk a) pontja harmadik francia bekezdésének megfelelő előzetes értesítésnek, amely 50 millió SDR-nél nagyobb volumenű projektre vonatkozik, további tájékoztatást kell tartalmaznia a projektet illetően, megindokolva azt is, hogy a fenti 35. cikk b) pontjában szabályozott kulcsfontosságú tesztek alapján az értesítő fél miért tartja jogosultnak a projektet feltételekhez kötött segélyre;

d) amennyiben a kezdeményező fél módosítja vagy visszavonja a megállapodással nem összeegyeztethető feltételekre irányuló támogatási szándékát, köteles arról haladéktalanul értesíteni a többi felet;

e) a 33. cikkben meghatározott kapcsolt finanszírozási csomag részét képező kötött segélyghitelekre e cikk rendelkezéseit kell alkalmazni.

56. AZONNALI ÉRTESÍTÉS

A felek kötelesek azonnal, vagyis a kötelezettségvállalást követő két munkanapon belül értesíteni egymást, amennyiben olyan kereskedelmi vonatkozású, feltételekhez kötött segélyre szándékoznak hivatalos támogatást nyújtani, amelynek értéke:

- legalább kétmillió SDR, a kedvezményszintjük pedig legalább 80 %, vagy

- kétmillió SDR-nél alacsonyabb, a kedvezményszintjük pedig legalább 50 %.

A felek kötelesek azonnal értesíteni egymást segélynyújtási jegyzőkönyvek, hitelkeretek vagy más hasonló megállapodások aláírásáról.

57. FELTÉTEL NÉLKÜLI SEGÉLYEKRE VONATKOZÓ KIVÉTELEK

Nem áll fenn értesítési kötelezettség olyan feltétel nélküli segélyfinanszírozás esetén, amelynek értéke:

- legalább kétmillió SDR, a kedvezményszintje pedig legalább 80 %, vagy

- kétmillió SDR-nél alacsonyabb, és legalább 50 %-nak megfelelő segélyelemet tartalmaz (a DAC meghatározása szerint).

58. TECHNIKAI SEGÍTSÉGNYÚJTÁSRA ÉS A KISEBB PROJEKTEKRE VONATKOZÓ KIVÉTELEK

Nem kell alkalmazni az 55. és az 56. cikkben foglalt értesítési eljárásokat az alábbi esetekben:

-

technikai segítségnyújtás : olyan feltételekhez kötött segély, ahol a hivatalos fejlesztési segélyt képező elem kizárólag az ügylet összértékének 3 %-ánál, illetve egymillió USA dollárnál kisebb értékű technikai együttműködést tartalmaz, attól függően, hogy melyik érték az alacsonyabb, valamint

-

kisebb projektek : egymillió USA dollárnál alacsonyabb értékű beruházási projektek, amelyek finanszírozási forrása teljes egészében fejlesztéstámogatási segélyekből áll.

59. A SEGÉLYHITELEK FELTÉTELHEZ KÖTÖTTSÉGE

A feleknek jogukban áll a 31. cikk c) pontjának megfelelően további információt kérni valamennyi segélyhitelezési forma feltételhez kötöttségéről.

60. ELŐZETES ÉRTESÍTÉSEK EGYEZTETÉSE

Az előzetes értesítési eljárások keretében tudomásukra jutott feltételekhez kötött segélyeket egyeztetni szándékozó feleknek az alábbi eljárásokat kell követniük.

Hacsak a kezdeményező fél nem értesíti a többieket arról, hogy visszavonta segélynyújtási szándékát, a felek az 55. cikk b) pontjában meghatározott harminc munkanapos határidőt követően az alábbiak szerint nyújthatnak támogatást feltételekhez kötött segélyekre:

- "azonos feltétellel való összevetés", vagyis ugyanolyan kedvezményszintet eredményező feltételek egyeztetése esetén az egyeztető fél köteles a lehető leghamarabb jelezni egyeztetési szándékát, vagy

- az eredeti eltérés által kiváltott "nem azonos feltétellel való összevetés", vagyis a feltételek bármely egyéb a megállapodással össze nem egyeztethető elemének, a 41. cikkben foglalt korlátozásokra is figyelemmel történő egyeztetése esetén az egyeztető fél köteles öt naptári napos előzetes értesítési eljárást kezdeményezni, amelynek leteltét meg kell várnia. Ez az időszak párhuzamosan is futhat az eredeti értesítést közreadó fél által kezdeményezett előzetes értesítési és tanácskozási eljárással, de nem telhet le hamarabb az 55. cikk b) pontjában meghatározott harminc munkanapos határidőnél.

61. AZONNALI ÉRTESÍTÉSEK EGYEZTETÉSE

Nem áll fenn előzetes értesítési kötelezettség, ha a felek olyan feltételeket szándékoznak egyeztetni, amelyek az 56. cikknek megfelelő azonnali értesítési kötelezettség alá estek.

4. szakasz: A kereskedelemmel összefüggő segélyekre vonatkozó konzultációs eljárások

62. A KONZULTÁCIÓ CÉLJA

a) A feltételekhez kötött segély nyújtásának lehetséges kereskedelmi motivációját tisztázni szándékozó feleknek jogukban áll a segély teljes minőségi vizsgálatát kérni (részletes ismertetését lásd a VI. mellékletben);

b) a feleknek jogukban áll továbbá a 63. cikknek megfelelően a többi féllel konzultációkat kezdeményezni. Ezek közé tartozik a 69. cikkben meghatározott személyes konzultáció az alábbiak megvitatására:

- először is annak tisztázása, hogy a segélynyújtási ajánlat megfelel-e a fenti 34. és 35. cikkben foglalt követelményeknek, és

- szükség esetén annak megvitatása, hogy kellően indokolt-e a segélynyújtási ajánlat, még ha a 34. és a 35. cikkben foglalt követelmények nem is teljesülnek.

63. A KONZULTÁCIÓK KÖRE ÉS IDŐZÍTÉSE

a) A konzultációk során a feleknek jogukban áll tájékoztatást kérni - egyebek között - az alábbiakról:

- készült-e részletes megvalósíthatósági tanulmány/projektértékelés,

- volt-e kedvezményt vagy segélyelemet nem tartalmazó versenyképes finanszírozási ajánlat,

- a projekt előrelátható devizatermelésre, illetve devizamegtakarításra,

- van-e együttműködés multilaterális szervezetekkel, például a Világbankkal,

- sor került-e nemzetközi kompetitív licitálásra (International Competitive Bidding - ICB), és ha igen, a támogatást nyújtó ország tette-e a legalacsonyabb értékelhető ajánlatot,

- környezeti hatások,

- a magánszektor részvétele, valamint

- kedvezményt vagy segélyelemet tartalmazó hitelek esetén az értesítések időzítése (pl. az ajánlattételi határidőt vagy a kötelezettségvállalást megelőző hat hónap);

b) a konzultációt le kell zárni, és a Titkárság köteles a 62. cikkben megadott mindkét kérdésre vonatkozó válaszokat valamennyi félhez eljuttatni legalább tíz munkanappal az ajánlattételi határidő vagy a kötelezettségvállalás előtt, attól függően, hogy melyik esik korábbi időpontra. Ha a konzultációt folytató felek nem tudnak megegyezésre jutni, a Titkárság felszólítja a többi felet arra, hogy öt munkanapon belül nyilvánítsanak véleményt az ügyben. A Titkárság eljuttatja ezeket a véleményeket az értesítést tevő félnek, amelynek újból mérlegelnie kell szándékát, amennyiben a segélynyújtási ajánlat láthatóan nem kap jelentős támogatást a felek részéről.

64. NAGY VOLUMENŰ PROJEKTEKRE VONATKOZÓ KONZULTÁCIÓS ELJÁRÁS

Amennyiben bármelyik fél nem elégedett egy beruházásra vonatkozóan - az 55. cikk c) pontjának megfelelően - rendelkezésre bocsátott további tájékoztatással, újabb információ-kiegészítést kérhet. Ezt követően konzultációt kezdeményezhet a 63. cikkben szabályozott eljárásnak megfelelően. E konzultációk során a vitatott segély indokoltságának mérlegelésekor különös hangsúlyt kell fektetni arra a kérdésre, hogy várhatóan rendelkezésre állna-e piaci alapon vagy a megállapodásnak megfelelő feltételek mellett történő finanszírozás.

65. A KONZULTÁCIÓK EREDMÉNYE

a) Amennyiben a támogatást nyújtó ország a felek jelentős támogatása nélkül is folytatni kívánja egy projekt támogatását, köteles a konzultáció befejezését, vagyis az elnöki következtetések elfogadását követő hatvan naptári napon belül előzetesen értesíteni szándékáról a többi felet. A támogató ország köteles továbbá levelet küldeni az OECD főtitkárának, amelyben ismerteti a konzultációk eredményeit és azokat az elsőbbséget élvező, nem kereskedelmi vonatkozású nemzeti érdekeket, amelyek az intézkedést szükségessé teszik. A felek elvárják, hogy ilyen eljárásra csak ritka, kivételes esetekben kerüljön sor;

b) a támogatást nyújtó ország köteles haladéktalanul értesíteni a többi felet az OECD főtitkárának küldött levélről, amelynek egy másolatát csatolni kell az értesítéshez. Sem a támogatást nyújtó ország, sem pedig a többi fél nem tehet feltételekhez kötött segélyre vonatkozó rendelkezésre tartási nyilatkozatot a feleknek az előzőekben meghatározott eljárás szerint küldött értesítéstől számított tíz munkanapon belül. Olyan projektek esetében, amelyekkel kapcsolatban kereskedelmi feltételek mellett is versenyképes további ajánlatokra derül fény a konzultációs eljárás során, a fent említett tíz munkanapos határidőt tizenöt napra meg kell hosszabbítani;

c) a Titkárság felügyeli a konzultációk folyamatát és eredményeit.

5. szakasz: Az exporthitelekre és a kereskedelmi vonatkozású segélyekre vonatkozó információcsere

66. KAPCSOLATTARTÁSI PONTOK

Az egyes országok által kijelölt kapcsolattartási pontok között valamennyi kommunikációnak azonnali távközlési eszköz, pl. az OLIS útján kell folynia, és azokat bizalmasan kell kezelni.

67. AZ INFORMÁCIÓKÉRÉS TERJEDELME

a) A felek kérdést intézhetnek egymáshoz egy harmadik országgal, illetve egy harmadik országbeli intézménnyel kapcsolatos magatartásukat vagy üzletkötésük bizonyos módját illetően;

b) a hivatalos támogatás iránti kérelem kézhezvételét követően a felek kérdéssel fordulhatnak egymáshoz, ismertetve azokat a legkedvezőbb hitelfeltételeket, amelyeket készek támogatni;

c) ha bármelyik fél arról értesül, hogy egy másik fél a megállapodás rendelkezéseitől állítólag eltérő hivatalos támogatást ajánlott fel, kérdést intézhet a másik félhez, ismertetve az ellene irányuló állítás részleteit;

d) ha egynél több fél felé irányul valamely információkérés, a megkeresésben szerepelnie kell a címzettek listájának;

e) valamennyi megkeresés másolatát meg kell küldeni a Titkárságnak.

68. A VÁLASZADÁS TERJEDELME

a) Az a fél, amelyhez a kérdést intézték, köteles hét naptári napon belül válaszolni és a lehető legtöbb információt rendelkezésre bocsátani az üggyel kapcsolatban. A válaszban a lehető legnagyobb valószínűséggel jelezni kell, hogy milyen döntést készül hozni a megkeresett fél. Szükség esetén mielőbb teljes körű választ is kell adni a kérdésre. A választ másolatban meg kell küldeni a címzettek listáján szereplő többi félnek és a Titkárságnak is;

b) amennyiben egy kérdésre adott válasz bármilyen okból, így például:

- valamely kérelem benyújtása, módosítása, illetve visszavonása, vagy

- egyéb feltételek mérlegelése következtében,

érvénytelenné válik, haladéktalanul újabb választ kell adni, és a válasz másolatát meg kell küldeni a megkeresésben szereplő valamennyi további címzettnek és a Titkárságnak is.

69. SZEMÉLYES KONZULTÁCIÓK

a) A felek vállalják, hogy kedvezően reagálnak a mielőbbi, azaz öt munkanapon belüli személyes konzultációra irányuló kérésekre, különösen ha az információcserére rendelkezésre álló eljárások nem tűnnek megfelelőnek;

b) valamennyi felet értesíteni kell a személyes konzultációra irányuló kérésekről. A konzultációkat az öt munkanapos határidőt követően a lehető leghamarabb meg kell tartani;

c) a konzultációt kérő fél felelős a találkozó kölcsönösen elfogadható helyen és időben történő megtartásáért, ahol ő köteles elnökölni. A többi felet megfelelőképpen értesíteni kell;

d) amennyiben a konzultáció tárgyát képező ügyletre már sor került, az elnököt az érintett felek választják meg. Ha a konzultáció helye nem az OECD párizsi székháza, a konzultációt kérő fél köteles gondoskodni a titkári teendők ellátásáról, beleértve - szükség esetén - a tolmácsolási feladatokat is;

e) a Titkárság köteles azonnal eljuttatni a megállapodásban részt vevő feleknek a konzultáció eredményét. Ha a Titkárság nem tud részt venni az OECD székházától távol eső helyen megtartott találkozón, az elnök köteles gondoskodni arról, hogy a Titkárság megfelelő tájékoztatást kapjon annak eredményéről;

f) az elnök köteles egyeztetni a Titkársággal azokat az intézkedéseket, amelyek a későbbiekben szükségessé válhatnak;

g) az információcsere, illetve a személyes konzultáció közös álláspont kialakításához vezethet.

70. KÖZÖS ÁLLÁSPONT

A közös álláspont a felek között arra vonatkozóan létrejött megállapodás, hogy valamely ügyben, illetve bizonyos körülmények között milyen elvek alapján nyújtható hivatalos támogatás. Az abban szereplő feltételek lehetnek kedvezőbbek, de akár kedvezőtlenebbek is a megállapodás által engedélyezett feltételeknél. A kölcsönösen kialakított közös álláspontban foglalt rendelkezések csak az abban meghatározott ügylet, illetve körülmények tekintetében lépnek a megállapodás szabályai helyébe.

71. A KÖZÖS ÁLLÁSPONT ELJÁRÁSI SZABÁLYAI ÉS ALAKI KÖVETELMÉNYEI

a) Közös álláspont elfogadására irányuló javaslatot csak a Titkársághoz lehet előterjeszteni. A közös álláspont elfogadására irányuló javaslatot a megállapodásban részt vevő valamennyi félnek és -feltételekhez kötött segély esetén - a Titkárság által a DAC részéről kijelölt kapcsolattartási pontnak is meg kell küldeni. A kezdeményező fél kilétét nem tüntetik fel az OLIS közös álláspontok nyilvántartására rendszeresített hirdetőtábláján. Bármelyik fél, illetve a DAC valamelyik tagjának kérésére azonban a Titkárság szóban felfedheti a kezdeményező fél kilétét. A Titkárság köteles nyilvántartást vezetni az ilyen jellegű kérésekről;

b) a közös álláspont elfogadására irányuló javaslatokat keltezéssel kell ellátni és az alábbi alaki követelményeknek megfelelően kell előterjeszteni:

- hivatkozási szám, amelyet a "közös álláspont" megjelölés követ;

- az importáló ország és a vevő neve,

- a projekt azonosításra alkalmas minél pontosabb megnevezése és ismertetése,

- a kezdeményező ország által előirányzott feltételek,

- a közös álláspont elfogadására irányuló javaslat,

- az ismert versenyképes ajánlattevők nemzetisége és megnevezése,

- a kereskedelmi és pénzügyi ajánlattétel határideje és, amennyiben ismert, az ajánlatok száma, valamint

- az üggyel kapcsolatos egyéb információk, beleértve a közös álláspont elfogadására irányuló javaslat okait, továbbá azt, hogy milyen tanulmányok állnak rendelkezésre a projektre és/vagy a körülményekre vonatkozóan;

c) a közös álláspont elfogadására a 34. cikk b) pontja 4. alpontjának megfelelően előterjesztett javaslatot a Titkársághoz kell címezni és másolatban meg kell küldeni valamennyi fél részére. A közös álláspont elfogadására irányuló javaslatot előterjesztő fél köteles teljes körűen megindokolni, hogy véleménye szerint miért kellene egy adott országot a 34. cikk b) pontjában szabályozott eljárástól eltérő módon osztályozni.

72. KÖZÖS ÁLLÁSPONT ELFOGADÁSÁRA IRÁNYULÓ JAVASLATRA ADOTT VÁLASZ

a) Jóllehet a cél az, hogy a felek minél előbb válaszoljanak a közös álláspont elfogadására irányuló javaslatra, általános elvként húsz naptári napon belül kell válaszolniuk arra;

b) további tájékoztatás kérése, a javaslat elfogadása, illetve elutasítása, valamint a közös álláspont módosítására, illetve alternatív közös álláspont elfogadására irányuló javaslat egyaránt válaszadásnak minősül;

c) ha bármelyik fél arra hivatkozik, hogy nincs álláspontja, mivel nem kereste meg egyetlen exportőr vagy a kedvezményezett ország egyetlen hatósága sem az adott projektre nyújtandó segéllyel kapcsolatban, válaszát úgy kell tekinteni, hogy elfogadta a közös álláspontra irányuló javaslatot. Ha a közös álláspont hatálybalépését követően mégis megkeresés érkezik az utóbbi félhez, a 77. cikk a)-d) pontjában szabályozott eljárással élhet, amennyiben a közös álláspontban meghatározottnál kedvezőbb feltételeket kíván nyújtani.

73. KÖZÖS ÁLLÁSPONT ELFOGADÁSA

a) A húsznapos határidőt követően a Titkárság valamennyi felet köteles tájékoztatni a javasolt közös állásponttal kapcsolatos helyzetről. Ha a közös álláspontot nem fogadta el a megállapodásban részt vevő valamennyi fél, de egyikük sem utasította azt el, a javaslatot további nyolc naptári napig fenn kell tartani;

b) ezt követően úgy kell tekinteni, hogy az a fél, amelyik korábban nem utasította el kifejezett formában a javasolt közös álláspontot, szintén hozzájárulását adta a közös állásponthoz. Ugyanakkor bármelyik félnek, a kezdeményező felet is beleértve, jogában áll csak akkor elfogadni a közös álláspontot, ha egy vagy több fél kifejezett hozzájárulását adta ahhoz;

c) ha valamelyik fél nem fogadja el a közös álláspont egy vagy több elemét, azzal hallgatólagosan kifejezi, hogy elfogadja annak többi elemét. A felek tudomásul veszik, hogy az ilyen részleges hozzájárulás következtében a többi fél is módosíthatja a javasolt közös állásponttal kapcsolatos nézetét. A feleknek jogukban áll olyan feltételeket ajánlani, illetve egyeztetni, amelyekre nincs hatályban közös álláspont;

d) azokat a közös álláspontokat, amelyek nem kerültek elfogadásra, a 71. és a 72. cikkben szabályozott eljárásoknak megfelelően lehet újból napirendre tűzni. Ilyen esetben eredeti döntésük a feleket nem köti.

74. VÉLEMÉNYKÜLÖNBSÉG A KÖZÖS ÁLLÁSPONTOT ILLETŐEN

Amennyiben a kezdeményező fél és az a fél, amelyik módosítást, illetve alternatív javaslatot terjesztett elő, további nyolc naptári napon belül nem tud megegyezésre jutni a közös állásponttal kapcsolatban, közös megegyezéssel meghosszabbítható ez az időszak. A Titkárság köteles valamennyi felet értesíteni a határidő meghosszabbításáról.

75. A KÖZÖS ÁLLÁSPONT HATÁLYBALÉPÉSÉNEK NAPJA

A Titkárság köteles tájékoztatni a megállapodásban részt vevő valamennyi felet arról, hogy a közös álláspont hatályba fog lépni, illetve elutasításra került; a közös álláspont az értesítéstől számított három naptári napon belül lép hatályba. A Titkárság az OLIS útján köteles közzétenni az elfogadott, valamint a függőben lévő valamennyi közös álláspont folyamatosan frissített nyilvántartását.

76. A KÖZÖS ÁLLÁSPONTOK ÉRVÉNYESSÉGE

a) Elfogadását követően a közös álláspont hatálybalépésének napjától számított két éven át érvényes, hacsak a Titkárság annak érdektelenné válásáról nem értesül, amelyet valamennyi fél el is fogadott. A közös álláspont további két éven át érvényben marad, amennyiben bármelyik fél az eredeti lejárati naptól számított tizennégy naptári napon belül meghosszabbítását kezdeményezi. Az azt követő meghosszabbításokat ugyanezen eljárás keretében hagyhatják jóvá. A 34. cikk b) pontja 4. alpontjának megfelelően elfogadott közös álláspont addig marad érvényben, amíg a következő évre vonatkozó világbanki adatok rendelkezésre nem állnak;

b) a Titkárság felügyeli a közös álláspontok helyzetét, és megfelelőképpen tájékoztatnia kell arról a feleket az OLIS rendszeren keresztül, folyamatosan nyilvántartva azon "Az érvényes közös álláspontok helyzetét". Ennek megfelelően a Titkárság - egyebek között - az alábbi teendőket látja el:

- a felek által elfogadott új közös álláspont bejegyzése,

- a lejárati nap frissítése, amennyiben bármelyik fél egy közös álláspont meghosszabbítását kéri,

- azon közös álláspontoknak a törlése, amelyek érvényességi ideje lejárt, és

- azokat a közös álláspontokat feltüntető jegyzéknek a negyedévenként történő elkészítése, amelyek lejárata a következő negyedévben esedékes.

77. A KÖZÖS ÁLLÁSPONTTÓL VALÓ ELTÉRÉS

a) A közös álláspontban foglaltaknál kedvezőbb feltételeket támogatni kívánó fél köteles legalább hatvan naptári nappal a kötelezettségvállalás előtt értesíteni szándékáról a többi felet és a Titkárságot;

b) az értesítésnek ki kell terjednie azokra az okokra, amelyek miatt a támogatást nyújtó fél a közös álláspontban elfogadottnál kedvezőbb feltételeket kíván támogatni, valamint annak indoklását, hogy miért nem eredményez a támogatás olyan vételi döntést (a nemzetközi kompetitív licitálási (ICB) eljárás lehetséges kimenetelét is figyelembe véve), amelyet befolyásol a segélynyújtás ténye;

c) az adott ügyletben érdekelt fél kérésére a Titkárság személyes konzultációt szervez;

d) hacsak a személyes konzultáció során alternatív közös álláspont nem születik, a felek kötelesek tartózkodni mindennemű kötelezettségvállalástól a személyes konzultációt követő huszonnyolc, illetve az értesítést követő hatvan naptári napig, attól függően, hogy melyik esik későbbi időpontra;

e) a felek fenntarthatják maguknak a jogot az 50., az 53., a 60. és a 61. cikknek megfelelően elfogadott közös álláspontnál kedvezőbb ajánlatok egyeztetésére.

6. szakasz: A minimális kamatlábak (CIRR) közlésére vonatkozó rendelkezések

78. A MINIMÁLIS KAMATLÁBAK KÖZLÉSE

a) A 16. cikkben foglalt rendelkezéseknek megfelelően meghatározott pénznemekre vonatkozó CIRR-kamatlábakat azonnali távközlési eszköz útján havonta meg kell küldeni a Titkárságnak annak érdekében, hogy valamennyi félhez eljusson;

b) az ilyen értesítéseket azon hónap végét követő öt napon belül kell eljuttatni a Titkársághoz, amelyre az információ vonatkozik. A Titkárság ezt követően haladéktalanul tájékoztatja a feleket az alkalmazott kamatlábakról.

79. A KAMATLÁBAK HATÁLYBALÉPÉSÉNEK NAPJA

A kamatláb-módosítások a hónap végét követő tizenötödik napon lépnek hatályba.

80. A KAMATLÁBAK AZONNALI HATÁLLYAL TÖRTÉNŐ MÓDOSÍTÁSA

Amennyiben a piaci fejlemények megkövetelik a CIRR módosítását a hónap folyamán, a módosított kamatlábak a módosításról szóló értesítésnek a Titkársághoz való beérkezését követő tíz nap elteltével lépnek hatályba.

7. szakasz: A biztosítási díjakkal kapcsolatos információcserére vonatkozó rendelkezések

81. A BIZTOSÍTÁSI DÍJAKKAL KAPCSOLATOS ELEKTRONIKUS INFORMÁCIÓCSERE

A felek megadják a VII. mellékletben felsorolt, a megállapodásnak a minimális biztosítási díj referenciaértékeire vonatkozó rendelkezései alkalmazása érdekében szükséges információkat.

8. szakasz: Felülvizsgálati eljárások

82. ÉVES FELÜLVIZSGÁLAT

a) A felek évente legalább egyszer felülvizsgálják a megállapodás működését. A felülvizsgálatra általában az év második negyedévében kerül sor. A felülvizsgálat során a felek - egyebek között - áttekintik az értesítési eljárásokat, az eltéréseket, a DDR rendszer alkalmazását és működését, a feltételekhez kötött segélyekkel kapcsolatos szabályokat és eljárásokat, az egyeztetéssel kapcsolatos kérdéseket, az előzetes kötelezettségvállalásokat, a mezőgazdasági árukat érintő hitelezés gyakorlatát és a megállapodásban való minél szélesebb körű részvétel lehetőségeit;

b) a felülvizsgálatot a felek tapasztalataira és a megállapodás működésének és hatékonyságának javítására tett javaslataira kell építeni. A felek figyelembe veszik a megállapodás célkitűzéseit, valamint a fennálló gazdasági és pénzügyi helyzetet. A felülvizsgálati eljárás során a felek által előterjeszteni kívánt információkat és javaslatokat legkésőbb negyvenöt nappal a felülvizsgálat előtt el kell juttatni a Titkársághoz.

83. A MINIMÁLIS KAMATLÁBAK FELÜLVIZSGÁLATA

a) A felek kötelesek rendszeresen felülvizsgálni a CIRR-kamatlábak meghatározásának rendszerét annak biztosítása érdekében, hogy az értesítésekben foglalt kamatlábak az aktuális piaci feltételeket tükrözzék és eleget tegyenek az érvényes kamatlábak meghatározásával kapcsolatos célkitűzéseknek. A felülvizsgálatnak ki kell terjednie az e kamatlábak alkalmazása során felszámított értékkülönbözetre is;

b) bármelyik félnek jogában áll kellő indoklást tartalmazó rendkívüli felülvizsgálati kérelmet eljuttatni a felek által választott elnökhöz, amennyiben úgy ítéli meg, hogy egy vagy több pénznem esetében az érvényes CIRR-kamatláb már nem tükrözi az aktuális piaci helyzetet.

84. A MINIMÁLIS BIZTOSÍTÁSI DÍJ REFERENCIAÉRTÉKEINEK ÉS A KAPCSOLÓDÓ KÉRDÉSEK FELÜLVIZSGÁLATA

A felek rendszeresen - legalább évente - ellenőrzik és felülvizsgálják a biztosítási díjakkal kapcsolatos szabályok és eljárások valamennyi vonatkozását. Ennek ki kell terjednie:

- az országkockázati modellhez tartozó módszertan érvényességének felülvizsgálatára a felek tapasztalatainak tükrében,

- a biztosítási díj referenciaértékeinek kiigazítására annak érdekében, hogy az idők folyamán megőrizze pontos kockázatmérő funkcióját, figyelembe véve mindhárom díj-visszacsatolási eszközt, azaz a számviteli tételek felmerüléskor való könyvelését, illetve a pénzforgalmon alapuló számviteli módszereket és - adott esetben - a magánpiaci indikátorokat is,

- a járulékos feltételek rendszerét, továbbá

- az olyan esetekkel kapcsolatos tapasztalatokat, amelyek során a minimális biztosítási díj referenciaértékeinél kedvezőbb biztosítási díjtételelek alkalmazására kerülhet sor, valamint az ilyen biztosítási díjak megfelelő szintjét. A felülvizsgálati folyamat támogatása érdekében a Titkárság valamennyi értesítésről jelentést készít.

V. FEJEZET

JÖVŐBENI FELADATOK

85. AZ ÁLTALÁNOS KÖTÖTTSÉG FELOLDÁSA

A felek megerősítik azt az elhatározásukat, hogy együttműködnek a fejlesztési segélyek pénzügyi szempontjaival foglalkozó munkabizottsággal (DAC/FA) a segélyhitel nyújtása feltételhez kötöttségének megszüntetésére irányuló célkitűzéseiknek kialakítása és a feltétel nélküli, illetve a feltételekhez kötött segélyek fogalmának pontosabb meghatározása céljából. A felek figyelemmel kísérik, hogy a DAC/FA milyen haladást ér el ezen a területen. A felek megállapodnak és felkérik a DAC/FA bizottságot annak áttekintésére, miként javítható a fegyelem és az átláthatóság az alábbiak szerint:

a)

fegyelem : a felek sürgősen tárgyalást kezdenek a DAC/FA bizottsággal a segélyhitelek feltételhez kötöttségének feloldásával kapcsolatos célkitűzéseket illetően;

b) átláthatóság :

az átláthatóság javítására irányuló alábbi intézkedések módozatait kell kidolgozni a DAC/FA bizottsággal együttműködésben:

- a feltétel nélküli segélyről szóló értesítés megküldése legkésőbb az ajánlattételi eljárás megkezdése, illetve pl. negyvenöt naptári nappal a pénzügyi szerződés aláírása előtt, attól függően, hogy melyik esik korábbi időpontra, megfelelő időt és a projektet illető információt biztosítva az ajánlatoknak az ajánlattételi határidőn belüli összeállításához, valamint

- azonnali ex post értesítés a feltétel nélküli segélyt tartalmazó szerződést elnyerő vállalat nevéről és honosságáról.

A Titkárság az OLIS rendszeren belül naprakész jegyzéket vezet ezekről az értesítésekről. A fenti információkat nem kell titkosan kezelni.

86. PIACI ABLAKOK

A felek vállalják, hogy tovább vizsgálják mind az átláthatóság kérdését, mind pedig a "piaci ablak"-tevékenységek meghatározását a verseny torzításának megakadályozása érdekében.

87. ÁGAZATOK

a) A felek vállalták, hogy 1994-ben tárgyalásokat kezdenek a mezőgazdasági termékekkel kapcsolatos exporthitelekről szóló kiegészítő irányelvekről. A megfelelő szakértői munkacsoport létrehozására és első ülésére 1995 áprilisában került sor;

b) a megállapodás acélipari üzemekre és berendezésekre vonatkozó további, illetve kiegészítő irányelveiknek szükségességét a felek akkor tekintik át, amikor a többoldalú acélipari egyezménnyel kapcsolatos tárgyalások eredménye ismertté válik.

88. ÉRTELMEZÉSBELI KÜLÖNBSÉGEK

Tekintettel a régóta fennálló nemzeti exporthitel-támogatási rendszerek közötti különbségekre, az eddigiekben nem sikerült teljes megállapodásra jutni a hivatalos támogatás pontos meghatározását illetően. A felek tudomásul veszik, hogy sürgős feladatként kell kezelni az értelmezésbeli különbségek feloldását. A közös megegyezés eléréséig a megállapodás mostani megszövegezése nem befolyásolja a jelenlegi értelmezéseket.

I. MELLÉKLET

A HAJÓKRA VONATKOZÓ EXPORTHITELEKRŐL SZÓLÓ ÁGAZATI MEGEGYEZÉS

I. FEJEZET

AZ ÁGAZATI MEGEGEYEZÉS HATÁLYA

1. Részvétel

Az ágazati megállapodásban részes felek: Ausztrália, az Európai Közösség (amelybe a következő országok tartoznak: Ausztria, Belgium, Ciprus, Cseh Köztársaság, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Németország, Görögország, Magyarország, Írország, Olaszország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Málta, Hollandia, Lengyelország, Portugália, Szlovákia, Szlovénia, Spanyolország, Svédország, Egyesült Királyság), Japán, Korea és Norvégia.

2. Hatály

Ez az ágazati megegyezés, amely kiegészíti a megállapodást, különös irányelveket állapít meg a hivatalosan támogatott exporthitelekre a következőkre vonatkozó exportszerződések esetében:

2.1.

Bármely 100 bruttó tonnatartalmú vagy a feletti új tengerjáró hajó, amelyet áru- vagy személyszállításra, vagy speciális szolgáltatás végzésére használnak (például halászhajó, halfeldolgozó hajó, jégtörő és kotróhajó, amelyet meghajtásának és irányításának (kormányzás) eszközei révén az önálló, nyílt tengeri hajózhatóság valamennyi ismérve mindenkor jellemez), a 365 kW vagy a feletti vonóerővel rendelkező vontatóhajók, valamint a befejezetlen, úszóképes, mobil hajótestek. Az ágazati megegyezés nem vonatkozik a hadihajókra. Az úszódokk és a mozgó partmenti egység nem tartozik az ágazati megegyezés hatálya alá, de ha az e szerkezetekre vonatkozó exporthitellel kapcsolatban problémák merülnek fel, az ágazati megegyezés részes felei (a továbbiakban a részes felek) - bármely részes fél igazolt kérésének megfontolása után - határozhatnak úgy, hogy azokra is vonatkozik.

2.2.

Hajók bármely átalakítása. A hajó átalakítása az 1 000 bruttó tonnatartalmat meghaladó tengerjáró hajók bármely átalakítását jelenti, feltéve, hogy az átalakítási művelet magával vonja a raktér, a hajótest vagy a hajtómű alapvető megváltoztatását.

2.3.

i. Jóllehet a légpárnás hajók nem tartoznak az ágazati megegyezés hatálya alá, a részes felek az ágazati megegyezésben szereplő feltételekkel megegyező feltételek mellett nyújthatnak exporthitelt a légpárnás hajókra. A részes felek kötelezik magukat arra, hogy ezt a lehetőséget mérsékelten alkalmazzák, és nem biztosítanak ilyen hitelfeltételeket a légpárnás hajókra olyan esetekben, amikor nem áll fenn verseny az ágazati megegyezés feltételei szerint.

ii. Az ágazati megegyezésben a "légpárnás hajó" kifejezés a következőképpen kerül meghatározásra: legalább 100 tonnás kétéltű jármű, amelyet a jármű kialakítása révén teljes egészében a járműből kibocsátott levegő hordoz, amely a jármű peremén található hajlékony légpárna-határoló falak és a jármű alatti szárazföld vagy vízfelszín között túlnyomásos gázteret képez, és amely légcsavar, illetve légfúvóból vagy hasonló eszközből jövő légáram révén irányítható.

iii. A felek megegyeznek abban, hogy az ebben az ágazati megegyezésben szereplő feltételekkel azonos feltételekkel nyújtott exporthiteleket korlátozni kell azokra a légpárnás járművekre, amelyeket tengeri utakra és nem szárazföldi utakra használnak, kivéve a víztől legfeljebb egy kilométerre lévő végállomások elérését.

II. FEJEZET

AZ EXPORTHITELEKRE ÉS A FELTÉTELEKHEZ KÖTÖTT SEGÉLYEKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

3. Maximális visszafizetési határidő

A maximális visszafizetési határidő, tekintet nélkül az ország besorolására, 12 év a szállítás után.

4. Készpénzfizetési kötelezettség

A részes felek a szállításig legalább 20 %-os készpénzfizetést kérnek a szerződéses árból.

5. Tőketörlesztés

Az exporthitel tőkerészét főszabályként hattól legfeljebb 12 hónapig terjedő ütemezésben rendszeres, egyenlő részletekben kell visszafizetni.

6. Minimális biztosítási díj

A megállapodásnak a minimális kockázati díj referenciaértékeire vonatkozó rendelkezéseit nem kell alkalmazni, amíg e rendelkezéseket ezen ágazati megegyezés részes felei felül nem vizsgálják.

7. Segély

Bármely részes fél, amely segélyt kíván nyújtani, a megállapodás rendelkezésein túl megerősíti, hogy a hajót nem üzemelteti nyílt lajstromú lobogó alatt a visszafizetési határidő alatt, és hogy megfelelő biztosítékkal rendelkezik arra vonatkozóan, hogy a végső tulajdonos a kedvezményezett országban letelepedett személy, nem külföldi érdekeltségű passzív leányvállalat, és vállalta, hogy nem adja el a hajót a kormánya jóváhagyása nélkül.

III. FEJEZET

ELJÁRÁSOK

8. Értesítés

Az átláthatóság céljából minden részes fél - a megállapodás rendelkezésein és az IBRD/Berni Unió/OECD hitelező jelentési rendszerén túl - évente információt szolgáltat a hivatalos támogatására és az ezen ágazati megegyezés végrehajtására vonatkozó rendszeréről, beleértve a hatályos szabályozást is.

9. Felülvizsgálat

a) Az ágazati megegyezést évente, vagy bármely részes fél kérésére az OECD hajóépítéssel foglalkozó munkacsoportja keretein belül felülvizsgálják, és jelentést készítenek a megállapodás részes felei számára.

b) A megállapodás és az ágazati megegyezés közötti koherencia és konzisztencia elősegítésére érdekében, és a hajóépítő-ipar jellegének figyelembevételével, ezen ágazati megegyezés részes felei adott esetben konzultációt folytatnak és egyeztetnek egymással.

c) A megállapodás részes feleinek a megállapodás módosításáról szóló határozatát követően az ágazati megegyezés részesei (a részes felek) megvizsgálják a határozatot és annak jelentőségét ezen ágazati megegyezésre vonatkozóan. E vizsgálat ideje alatt a megállapodás módosításai nem alkalmazhatók ezen ágazati megegyezésre. Abban az esetben, ha a részes felek elfogadják a megállapodás módosításait, ezt írásban bejelentik a megállapodás részes feleinek. Amennyiben a részes felek a megállapodás módosításainak a hajóépítés tekintetében való alkalmazását nem fogadják el, tájékoztatják a megállapodás részeseit a kifogásaikról, és konzultációt kezdenek azzal a céllal, hogy megoldást találjanak. Abban az esetben, ha a két csoport nem tud megegyezésre jutni, a hajóépítésre vonatkozó módosítások alkalmazása tekintetében a részes felek álláspontja érvényesül.

d) A "kereskedelmi hajóépítő- és hajójavító-ipar rendes versenyfeltételeiről szóló megállapodás" hatálybalépésekor ez az ágazati megegyezés nem alkalmazandó tovább azokra a részes felekre, amelyeknél jogi kötelezettség áll fenn az 1994. évi, a hajókra vonatkozó exporthitelekről szóló megegyezés (C/WP6(94)6) alkalmazására. E részes felek azonnali felülvizsgálatot kezdenek, hogy az 1994. évi megegyezést összhangba hozzák ezzel az ágazati megegyezéssel.

Függelék

KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁS JÖVŐBENI FELADATOKRA

A megállapodás jövőbeni feladatain túl, ezen ágazati megegyezés részes felei a következőkben állapodnak meg:

a) kidolgozzák azon hajótípusok illusztratív jegyzékét, amelyeket általában nem tartanak gazdaságilag életképesnek, figyelembe véve a megállapodásban a feltételekhez kötött segélyekre meghatározott rendelkezéseket;

b) felülvizsgálják a megállapodás rendelkezéseit a minimális biztosítási díj referenciaértékeivel kapcsolatban, azzal a céllal, hogy azokat beépítsék az ágazati megegyezésbe;

c) megvitatják - a vonatkozó nemzetközi tárgyalások alakulására is figyelemmel - más, a minimális kamatlábakra vonatkozó rendelkezések felvételét, beleértve a speciális kereskedelmi referencia-kamatlábat (SCIRR) és a lebegő kamatokat;

d) megvitatják a tőke éves részletekben történő törlesztésének alkalmazhatóságát.

II. MELLÉKLET

ATOMERŐMŰVEKRE VONATKOZÓ EXPORTHITELEKRŐL SZÓLÓ ÁGAZATI MEGEGYEZÉS

I. FEJEZET

AZ ÁGAZATI MEGEGYEZÉS HATÁLYA

1. Hatály

a) A megállapodást kiegészítő ágazati megegyezés:

- az atomerőművek egészére vagy bizonyos részeire - beleértve valamennyi olyan alkotóelemet, berendezést, anyagot és szolgáltatást (idetartozik a személyzet képzése is), amely az atomerőmű építéséhez és beüzemeléséhez közvetlenül szükséges - exportjára vonatkozó szerződésekkel kapcsolatos exporthitelek hivatalos támogatására alkalmazandó különös irányelveket tartalmazza. Az ágazati megegyezés szabályozza a nukleáris üzemanyag támogatásának feltételeit is,

- nem vonatkozik olyan tételekre, amelyek általában a vevőt terhelik, így például a tereprendezéssel, az utakkal, a felvonulási épületekkel, a villamos vezetékekkel, a reléállomásokkal és a vízellátással kapcsolatos, továbbá a hatósági engedélyezési eljárásokkal (pl. helyfoglalási engedélyek, építési engedélyek, üzemanyag-betöltési engedélyek) összefüggésben a vevő országában felmerülő költségek;

b) a megállapodásban és nem az ágazati megegyezésben foglalt feltételeket kell alkalmazni az atomerőművek leállítására nyújtott hivatalos támogatásokra. A leállítás fogalma az atomerőmű bezárását, illetve leszerelését jelenti. A megállapodás 70-77. cikkében szabályozott közös álláspontra vonatkozó eljárások lehetőséget nyújtanak a visszafizetési határidő korlátozására, illetve meghosszabbítására.

2. Felülvizsgálat

A felek évente felülvizsgálják az ágazati megegyezés rendelkezéseit.

II. FEJEZET

AZ EXPORTHITELEKRE ÉS A FELTÉTELEKHEZ KÖTÖTT SEGÉLYEKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

3. Maximális visszafizetési határidő

A maximális visszafizetési határidő az ország besorolásától függetlenül tizenöt év.

4. Minimális kamatlábak

a) A közvetlen finanszírozás, refinanszírozás vagy kamatláb-támogatás útján hivatalos finanszírozási támogatást nyújtó felek kötelesek betartani a kamatlábak minimális mértékét; a felek kötelesek a megfelelő speciális kereskedelmi referencia-kamatlábat (Special Commercial Interest Reference Rate - SCIRR) alkalmazni. Amennyiben a rögzített SCIRR-re vonatkozó kötelezettség kezdetben a szerződés odaítélésétől számított tizenöt évnél nem hosszabb maximális visszafizetési határidőre korlátozódik, a kölcsön fennmaradó visszafizetési határidejére vonatkozó hivatalos támogatást is a kölcsönmegújítás időpontjában érvényes SCIRR-kamatláb ellenében történő garanciára, illetve kamatláb-támogatásra kell korlátozni;

b) amennyiben a hivatalos támogatást olyan atomerőmű valamely részegységére nyújtják, amellyel kapcsolatban a szállítónak nincs üzembehelyezési kötelezettsége, a minimális kamatlábnak az ágazati megegyezés 3. cikkének megfelelő SCIRR-kamatlábbal kell egyenlőnek lennie. Alternatív megoldásként az érintett fél felajánlhatja a megállapodás 16. cikkének megfelelő CIRR-kamatlábat is, amennyiben a szerződés odaítélésének napjától az utolsó törlesztési részlet esedékességéig eltelő maximális időszak nem haladja meg a tíz évet.

5. A SCIRR-kamatlábak megállapítása

A SCIRR-kamatlábakat az adott pénznemre érvényes CIRR-kamatlábat hetvenöt bázisponttal meghaladó rögzített értékkülönbözet figyelembevételével kell meghatározni, kivéve a japán jent, amelynek esetében a értékkülönbözet 40 bázisponttal egyenlő. Olyan pénznemek esetében, amelyekre egynél több CIRR-kamatláb van érvényben, a megállapodás 16. cikke b) pontjának első francia bekezdése értelmében a leghosszabb visszafizetési határidőre vonatkozó CIRR-kamatlábat kell a SCIRR meghatározásakor figyelembe venni.

6. Helyi költségek és kamattőkésítés

A megállapodás 25. cikkének rendelkezéseit nem kell alkalmazni, amennyiben a hivatalos támogatásra SCIRR-kamatláb alapján kerül sor. A SCIRR-kamatlábaktól eltérő kamatlábak mellett történő hivatalos finanszírozási támogatás esetén a helyi költségek és a támogatás kezdőnapja előtt felmerülő kamatok tőkésítésének együttes értéke nem haladhatja meg az exportérték 15 %-át.

7. Nukleáris üzemanyagokra nyújtott hivatalos támogatás

a) Az induló üzemanyagtöltetre vonatkozó maximális visszafizetési határidő nem haladhatja meg a szállítástól számított négy évet. Az induló üzemanyagtöltetre hivatalos finanszírozási támogatást nyújtó felek kötelesek a minimális kamatlábakat alkalmazni; a felek kötelesek a megfelelő CIRR-kamatlábat alkalmazni. Az induló üzemanyagtöltet az induláskor elhelyezett nukleáris magot és az azt követő két utántöltést foglalja magában, amelyek együttesen nem haladhatják meg a nukleáris mag kétharmadát;

b) a nukleáris üzemanyag egymást követő utántöltéseire vonatkozó maximális visszafizetési határidő hat hónap. Amennyiben kivételes esetekben hosszabb visszafizetési határidőt tartanak helyénvalónak, amely azonban semmiképpen sem haladhatja meg a két évet, a 47. cikkben szabályozott eljárásokat kell követni. A nukleáris üzemanyag egymást követő utántöltéseire hivatalos finanszírozási támogatást nyújtó felek kötelesek a minimális kamatlábakat alkalmazni; a felek kötelesek a megfelelő CIRR-kamatlábat alkalmazni;

c) az urándúsítási különszolgáltatásokra nyújtott hivatalos támogatás feltételei nem lehetnek kedvezőbbek a nukleáris üzemanyagra alkalmazott feltételeknél;

d) az újrafeldolgozásért és a kiégett üzemanyagok kezeléséért (beleértve a hulladék ártalmatlanítását is) készpénzben kell fizetni;

e) a felek nem szállíthatnak ingyenesen nukleáris üzemanyagot és nem nyújthatnak atomerőművekkel kapcsolatos ingyenes szolgáltatásokat.

8. Segélyek

A felek nem nyújthatnak segély formájában támogatást, kivéve a feltétel nélkül nyújtott adományokat.

III. FEJEZET

ELJÁRÁSOK

9. Előzetes konzultáció

Felismerve az abból fakadó előnyöket, ha sikerül közös álláspontot elfogadni az atomerőművekkel kapcsolatban, a felek megállapodnak abban, hogy amennyiben hivatalos támogatást szándékoznak nyújtani, minden esetben előzetes konzultációt folytatnak egymással.

10. Előzetes értesítés

a) Az előzetes konzultációt kezdeményező fél köteles a támogatni szándékozott feltételekkel kapcsolatos végső döntés előtt legalább tíz nappal - egyebek között - az alábbiakról értesíteni valamennyi felet:

- készpénzfizetési kötelezettség,

- visszafizetési határidő (beleértve a hitelnyújtás kezdetét, a tőketörlesztési részletek gyakoriságát és azt, hogy a törlesztés egyenlő részletekben történik-e),

- a szerződés pénzneme és érték alapján történő minősítése a IV. melléklet 7. bekezdésének megfelelően,

- kamatláb,

- a helyi költségekre nyújtott támogatás, beleértve a helyi költségek teljes összegét az exportszerződés értékének százalékában kifejezve, a fizetési feltételeket és a tervezett támogatás jellegét,

- a projekt finanszírozandó hányada, megfelelő esetben külön feltüntetve az induló üzemanyagtöltetre vonatkozó információkat,

- minden egyéb, az ügylettel kapcsolatos információ, a hasonló esetekre való hivatkozásokat is beleértve;

b) a fenti a) pontban meghatározott tíznapos időszak során a többi fél nem hozhat végleges döntést a támogatni kívánt feltételeket illetően, hanem öt naptári napon belül köteles információt cserélni valamennyi féllel az ügylettel kapcsolatos feltételekről folytatott konzultáció során annak érdekében, hogy sikerüljön a feltételek tárgyában közös álláspontot elérni;

c) amennyiben az első értesítés kézhezvételétől számított tíz napon belül nem sikerül ilyen eszközök útján közös álláspontot elérni, az egyes felek által a konzultáció során hozott végleges döntést további tíz nappal el kell halasztani, amelynek során személyes konzultáció útján további erőfeszítéseket kell tenni a közös álláspont kialakítására.

III. MELLÉKLET

A POLGÁRI LÉGI JÁRMŰVEKRE VONATKOZÓ EXPORTHITELEKRŐL SZÓLÓ ÁGAZATI MEGEGYEZÉS

1. RÉSZ

ÚJ, NAGY BEFOGADÓKÉPESSÉGŰ LÉGI JÁRMŰVEK ÉS AZ AZOKHOZ VALÓ MOTOROK

I. FEJEZET

HATÁLY

1. Az alkalmazás módja és köre

A megállapodást kiegészítő ágazati megegyezés 1. része az 1. függelékben felsorolt új, nagy befogadóképességű polgári légi járművek és az ilyen repülőgépekbe szerelt motorok eladásával, illetve lízingelésével kapcsolatos exporthitelek hivatalos támogatására vonatkozó különös irányelveket tartalmazza. Az 1. fejezetben meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni az eredeti légijármű-megrendelés részének tekintett motorokra és tartalék alkatrészekre is az ágazati megegyezés 3. részének 29. cikkében foglalt rendelkezésekre is figyelemmel. Az említett rendelkezések azonban nem vonatkoznak a repülésszimulátorokra, amelyek a megállapodás hatálya alá tartoznak.

2. Célkitűzések

Az ágazati megegyezés e részének a célja olyan egyensúlyi helyzet megteremtése, amely valamennyi piacon:

- versenyegyenlőséget teremt a résztvevő felek által kínált finanszírozási feltételek terén,

- semlegesíti a felek finanszírozási módozatai közötti különbségeket, mint az egymással versenyben álló repülőgépek közötti választás tényezőjét, és

- megakadályozza a verseny torzítását.

II. FEJEZET

AZ EXPORTHITELEKRE ÉS SEGÉLYEKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

3. Készpénzfizetés

a) A felek kötelesek a légi jármű teljes árának legalább 15 %-ával egyenlő minimális készpénzfizetési kötelezettséget előírni, figyelembe véve a repülőgép vázát, a repülőgépbe szerelt motorokat és - az ágazati megegyezés 3. részének 29. cikkében meghatározott mértékig - a tartalék motorokat és tartalék alkatrészeket is;

b) a készpénzfizetéssel kapcsolatban nyújtott hivatalos támogatásnak biztosításra és garanciára, vagyis tisztán fedezet nyújtására kell korlátozódnia a hitelnyújtás előtti kockázatok szokásos mérlegelése alapján.

4. Maximális visszafizetési határidő

A maximális visszafizetési határidő tizenkét év.

5. Támogatásra jogosult pénznemek

A megállapodás bevezetésében meghatározott hivatalos finanszírozási támogatásra jogosult pénznemek: az USA dollár, a német márka, a francia frank, az angol font, az euró és a holland forint.

6. Minimális kamatlábak

a) Hivatalos finanszírozási támogatás esetén, amely nem haladhatja meg a fenti 3. cikk a) pontjában említett légi jármű teljes árának 85 %-át, a felek kötelesek a légi jármű teljes árának maximum 62,5 %-áig terjedő mértékig az alábbi minimális kamatlábakat alkalmazni:

- maximum tízéves visszafizetési határidő esetén - TB10 + 120 bázispont,

- tíztől tizenkét évig terjedő visszafizetési határidő esetén - TB10 + 175 bázispont,

- ahol a "TB10" tízéves lejáratú államkötvényhozamot jelent az adott pénznemre vonatkozóan (az euró kivételével) állandó lejárattal az előző két naptári hét középértékén számítva. Az euró esetében a TB10 a luxembourgi értéktőzsde által hosszú lejáratú ECU-kötvényekre közzétett hozamot, vagyis az előző két naptári hét középértéke mínusz 20 bázispontnak megfelelő hosszú lejáratú kötvénysorozatok hozamát jelenti. Valamennyi pénznemre a fent meghatározott értékkülönbözetet kell alkalmazni;

b) a légi jármű teljes árának a fenti a) pontnak megfelelő minimális rögzített kamatlábak mellett finanszírozható maximális hányadát 62,5 %-ra kell korlátozni, amennyiben a kölcsön visszafizetése a finanszírozás teljes élettartamára van elosztva, illetve 42,5 %-ra, amennyiben a kölcsön visszafizetése túlnyúlik a finanszírozás tartamának utolsó részén. A feleknek jogukban áll szabadon választani bármely törlesztési módozatot, az adott modellre vonatkozó felső határérték betartásával. Az ilyen részfolyósítást kínáló fél köteles értesíteni a többi felet a támogatás összegéről, az alkalmazott kamatlábról, a kamatláb rögzítésének napjáról, a kamatláb érvényességi idejéről és a törlesztési tervről. A felek felülvizsgálják a fenti két határértéket a 17. cikkben szabályozott eljárásnak megfelelő felülvizsgálatok alkalmával abból a szempontból, hogy az egyik határérték nagyobb előnyöket rejt-e magában, mint a másik, az egyensúly helyreállítását szolgáló kiigazítás végrehajtása céljából;

c) a fenti a) pontban meghatározott 85 %-os küszöb betartásával,

1. a feleknek jogukban áll további hivatalos finanszírozási támogatást nyújtani, hasonlóan ahhoz, ahogyan az Exportfinanszírozási Magántársaság (Private Export Funding Corporation - PEFCO) teszi ezt. A PEFCO hitelfelvételi költségeire és az irányadó kölcsönkamatlábakra - kivéve a hivatalos hitelgarancia-díjakat -, valamint a több időpontban történő azonnali folyósítások, a szerződéskötési ajánlatok és a vételi ajánlatok rögzített kamatozás melletti finanszírozására vonatkozóan kéthetenként közzétett információkat rendszeres időközönként el kell juttatni a többi félhez. Az ilyen részfolyósítást kínáló fél köteles értesíteni a többi felet a támogatás összegéről, az alkalmazott kamatlábról, a kamatláb rögzítésének napjáról, a kamatláb érvényességi idejéről és a törlesztési tervről. Az ilyen, másik fél által kínált finanszírozási módozatot egyeztetni szándékozó fél köteles az egyeztetés során valamennyi feltételt figyelembe venni a kötelezettségvállalási ajánlatokra vonatkozóan, az alábbi 8. cikkben meghatározott érvényességi idő kivételével;

2. az értesítésben megadott kamatlábakat kell alkalmazniuk a feleknek mindaddig, amíg a huszonnégy hónapos folyósítási kamatláb nem haladja meg több mint 225 bázisponttal a TB10-et. Amennyiben a huszonnégy hónapos kamatláb meghaladja a 225 bázispontot, a feleknek jogukban áll a huszonnégy hónapos folyósításra vonatkozó 225 bázisponttal egyenlő kamatlábat és valamennyi annak megfelelő kamatlábat alkalmazni, és haladéktalanul konzultációt kell folytatniuk az állandó megoldás érdekében;

d) a minimális kamatlábak magukban foglalják a hitelbiztosítási és hitelgarancia-díjakat is. A rendelkezésre tartási és a kezelési díjak azonban nem tartoznak a kamatláb körébe.

7. Kamatláb-módosítás

A fenti 6. cikkben meghatározott kamatlábakat kéthetente felül kell vizsgálni. Amennyiben az adott pénznemre vonatkozó állandó lejáratú államkötvényhozamok átlaga vagy a hosszú lejáratú eurókötvények hozama legalább 10 bázisponttal változik bármely kéthetes időszak végére, a minimális kamatlábakat ugyanilyen mértékben módosítani kell, a legközelebbi 5 bázispontra kerekítve a kiigazított kamatlábakat.

8. Az exporthitelek/kamatlábajánlatok érvényességi ideje

A 6. cikkel összhangban meghatározott minimális kamatlábakra vonatkozó ajánlatok érvényességi ideje nem haladhatja meg a három hónapot.

9. A kamatlábajánlatok meghatározása és a kamatlábak kiválasztása

a) A felek a fenti 6. és 7. cikknek megfelelő hivatalos finanszírozási támogatást az azon a napon érvényes kamatláb ellenében kötelesek nyújtani, amikor kamatlábajánlatot tesznek a megfelelő légi járművel kapcsolatban, feltéve, hogy az ajánlat a 8. cikknek megfelelő érvényességi időn belül elfogadásra kerül. Amennyiben a kamatlábajánlatot nem fogadják el, a kamatlábra vonatkozó további ajánlatok megtételének legkésőbbi időpontja a légi jármű szállításának napja;

b) a kamatlábajánlat elfogadására és a kamatláb kiválasztására a szerződés aláírása és a légi jármű szállításának határideje között bármikor sor kerülhet. A hitelfelvevő által kiválasztott kamatláb nem vonható vissza.

10. Tisztán fedezetként nyújtott támogatás

A felek kizárólag garancia, illetve biztosítás formájában, vagyis tisztán fedezetként nyújthatnak hivatalos támogatást a fenti 6. cikk a) pontjában meghatározott 85 %-os küszöbérték betartásával. Az ilyen támogatást nyújtó fél köteles értesíteni a többi felet a támogatás összegéről, visszafizetési határidejéről és pénzneméről, továbbá a törlesztési tervről és az alkalmazott kamatlábakról.

11. Verseny

Hivatalos támogatású verseny esetén azokat az ágazati megegyezés 1. függelékében felsorolt nagy befogadóképességű polgári légi járműveket, amelyek más repülőgépekkel versenyeznek, ugyanazokban a hitelfeltételekben kell részesíteni.

12. A visszafizetési kockázatra nyújtott fedezet

A felek saját hatáskörükben, a többi féllel való konzultáció kötelezettsége nélkül dönthetnek arról, hogy milyen biztosítékokat tartanak elfogadhatónak a visszafizetési kockázat fedezésére. Ugyanakkor a felek megállapodnak abban, hogy a többi fél kérésére, vagy amennyiben megfelelőnek tartják, rendelkezésre bocsátják az ilyen biztosítékokra vonatkozó adatokat.

13. Modellenként változó feltételek

A felek megállapodnak abban, hogy amennyiben rögzített kamatozású támogatásra tesznek ajánlatot, illetve ilyen ajánlat kerül elfogadásra egy adott légijármű-típusra vonatkozóan, az abban foglalt feltételek nem vihetők át egy másik modellként megjelölt légi járműre.

14. Lízing

Az ágazati megegyezés 1. részében foglalt egyéb feltételekre is figyelemmel a felek ugyanolyan alapokon nyújthatnak támogatást pénzügyi lízingre, mint az adásvételi szerződésekre.

15. Segélyek

A felek nem nyújthatnak támogatást segély formájában, kivéve a feltétel nélkül nyújtott adományokat. Ugyanakkor a felek jóindulatúan mérlegelik a humanitárius céllal nyújtott, feltételekhez kötött segélyekkel kapcsolatos közös álláspont elfogadására irányuló megkereséseket.

III. FEJEZET

ELJÁRÁSOK

16. Előzetes értesítés, egyeztetés és információcsere

Az előzetes értesítést, az egyeztetést és az információcserét illetően a megállapodásban meghatározott eljárásokat kell alkalmazni az ágazati megegyezésnek erre a részére. Továbbá a feleknek jogukban áll konzultációt kérni, amennyiben okkal feltételezik, hogy egy másik fél olyan feltételek mellett kínál exporthitel-támogatást, amelyek nem felelnek meg az ágazati megegyezésnek. A konzultációt tíz napon belül kell megtartani, egyebekben azonban a megállapodás 69. cikkében szabályozott eljárást kell követni.

17. Felülvizsgálat

A felek évente felülvizsgálják az ágazati megegyezésben foglalt eljárásokat és rendelkezéseket annak érdekében, hogy közelítsék azokat a piaci feltételekhez. Amennyiben azonban a piaci feltételek vagy a szokásos finanszírozási gyakorlat jelentősen változik, bármely időpontban kezdeményezhető az ágazati megegyezés felülvizsgálata.

2. RÉSZ

ÚJ LÉGI JÁRMŰVEK - A NAGY BEFOGADÓKÉPESSÉGŰ REPÜLŐGÉPEK KIVÉTELÉVEL

IV. FEJEZET

HATÁLY

18. Az alkalmazás módja és köre

A megállapodást kiegészítő ágazati megegyezés 2. része az ágazati megegyezés 1. részének hatálya alá nem tartozó új légi járművek eladásával, illetve lízingelésével kapcsolatos exporthitelek hivatalos támogatására vonatkozó különös irányelveket tartalmazza. A feltételek azonban nem vonatkoznak a repülésszimulátorokra, amelyek a megállapodás hatálya alá tartoznak.

19. Erőfeszítések tételére irányuló kötelezettség

Az e fejezetben foglalt rendelkezések hivatalos támogatás esetén a felek által nyújtható legkedvezőbb feltételeket tartalmazzák. A feleknek ugyanakkor továbbra is tiszteletben kell tartaniuk a különböző légijármű-típusokkal kapcsolatban szokásos piaci feltételeket, és minden tőlük telhetőt meg kell tenniük azon tényezők kiküszöbölésére, amelyek e feltételeket aláássák.

20. A légi járművek osztályozása

A felek a légi járművek alábbi osztályozásában állapodtak meg:

-

A. kategória : általában harminc és hetven közötti utasüléssel ellátott gázturbinás légi járművek, a helikoptereket is beleértve (pl. gázturbinás sugárhajtóműves, légcsavaros gázturbinás légi járművek és kétáramú gázturbinás sugárhajtóműves légi járművek),

-

B. kategória : egyéb gázturbinás légi járművek, a helikoptereket is beleértve,

-

C. kategória : egyéb légijármű-típusok, a helikoptereket is beleértve.

Az A. és B. kategóriákba tartozó légi járművek szemléltető listáját az 1. függelék tartalmazza.

V. FEJEZET

EXPORTHITELEKRE ÉS SEGÉLYEKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

21. Maximális visszafizetési határidő

A maximális visszafizetési határidő a légi jármű besorolásától függ, amelyet a fenti 20. cikkben felsorolt követelmények alapján kell meghatározni.

a) az A. kategóriába sorolt légi járművek esetében a maximális visszafizetési határidő tíz év;

b) a B. kategóriába sorolt légi járművek esetében a maximális visszafizetési határidő hét év;

c) a C. kategóriába sorolt légi járművek esetében a maximális visszafizetési határidő öt év.

22. Minimális kamatlábak

A hivatalos finanszírozási támogatást nyújtó felek a minimális kamatlábakat alkalmazzák; a felek a megállapodás 15. cikkében meghatározott megfelelő CIRR-kamatlábat alkalmazzák.

23. Hitelbiztosítási és hitelgarancia-díjak

A felek nem engedhetik el sem részben, sem egészben a hitelbiztosítási és hitelgarancia-díjakat.

24. Segélyek

A felek nem nyújthatnak segély formájában támogatást, kivéve a feltétel nélkül nyújtott adományokat. Ugyanakkor a felek kötelesek jóindulatúan mérlegelni a humanitárius céllal nyújtott, feltételekhez kötött segélyekkel kapcsolatos közös álláspont elfogadására irányuló megkereséseket.

VI. FEJEZET

ELJÁRÁSOK

25. Előzetes értesítés, egyeztetés és információcsere

Légi járművek hivatalos támogatásban részesített eladásával vagy lízingelésével kapcsolatos versenyhelyzet kialakulása esetén egy másik kategóriába tartozó vagy az ágazati megegyezés egyéb részeinek hatálya alá eső légi járművekkel versenyben levő légi járműveket az adott adásvételi, illetve lízingügylet szempontjából ugyanazokban a feltételekben kell részesíteni, mint a fent említett többi légi járművet. Az előzetes értesítést, az egyeztetést és az információcserét illetően a megállapodásban meghatározott eljárásokat kell alkalmazni az ágazati megegyezésnek erre a részére. Továbbá a feleknek jogukban áll konzultációt kérni, amennyiben okkal feltételezik, hogy egy másik fél olyan feltételek mellett kínál exporthitel-támogatást, amelyek nem felelnek meg az ágazati megegyezésnek. A konzultációt tíz napon belül kell megtartani, egyebekben azonban a megállapodás 69. cikkében szabályozott eljárást kell követni.

26. Felülvizsgálat

A felek évente felülvizsgálják az ágazati megegyezésben foglalt eljárásokat és rendelkezéseket annak érdekében, hogy közelítsék azokat a piaci feltételekhez. Amennyiben azonban a piaci feltételek vagy a szokásos finanszírozási gyakorlat jelentősen változik, bármely időpontban kezdeményezhető az ágazati megegyezés felülvizsgálata.

3. RÉSZ

HASZNÁLT REPÜLŐGÉPEK, TARTALÉKMOTOROK, TARTALÉK ALKATRÉSZEK, KARBANTARTÁSI ÉS SZERVIZSZERZŐDÉSEK

VII. FEJEZET

HATÁLY

27. Az alkalmazás módja és köre

A megállapodást kiegészítő ágazati megegyezés 3. része a használt légi járművek eladásával, illetve lízingelésével kapcsolatos, továbbá mind az új, mind pedig a használt légi járművekkel összefüggő tartalékmotorokkal, tartalék alkatrészekkel, karbantartási és szervizszerződésekkel kapcsolatos exporthitelek hivatalos támogatására vonatkozó különös irányelveket tartalmazza. Nem vonatkozik a légpárnás hajókra és a repülésszimulátorokra, amelyek a megállapodás hatálya alá tartoznak. Az alábbi rendelkezésektől eltekintve az ágazati megegyezés 1. és 2. részében foglalt megfelelő rendelkezések alkalmazandók.

28. Használt légi járművek

A felek nem támogathatnak az új légi járművekre vonatkozó ágazati megegyezésben foglaltaknál kedvezőbb hitelfeltételeket. Az alábbi szabályokat kizárólag a használt légi járművekre kell alkalmazni:

Ezeket a feltételeket felül kell vizsgálni, amennyiben az új légi járművekre vonatkozó maximális visszafizetési határidő változik.

b) a hivatalos finanszírozási támogatást nyújtó felek a minimális kamatlábakat alkalmazzák; a felek a megállapodás 15. cikkében meghatározott megfelelő CIRR-kamatlábat alkalmazzák.

29. Tartalékmotorok és tartalék alkatrészek

a) Egy eredeti légijármű-megrendelés részeként ezek a tételek a légi járműre vonatkozó feltételekkel azonos feltételek mellett finanszírozhatók. Ilyen esetekben azonban a feleknek figyelembe kell venniük az egyes légijármű-típusok flottájának nagyságát, a beszerzés, illetve kötelező erejű megrendelés alatt álló, valamint a már meglévő repülőgépeket is beleértve, az alábbiak szerint:

- a flottában az adott típushoz tartozó első öt légi jármű esetén: a légi jármű, vagyis a géptest és a beszerelt motorok árának 15 %-a,

- a flottában az adott típushoz tartozó hatodik és az azt követő légi járművek esetén: a légi jármű, vagyis a géptest és a beszerelt motorok árának 10 %-a;

b) ha ezeket a tételeket nem a légi járművel együtt rendelik meg, a maximális visszafizetési határidő új tartalékmotorok esetén öt év, egyéb tartalék alkatrészek esetén pedig két év;

c) a nagy befogadóképességű légi járművekhez szállított új tartalékmotorokra vonatkozó fenti b) ponttal ellentétben a felek legfeljebb három évvel túlléphetik az ötéves maximális visszafizetési határidőt, amennyiben az ügylet:

- szerződéses értéke több mint 20 millió USD, vagy

- legalább négy új tartalékmotorra vonatkozik.

A szerződés értékére vonatkozó rendelkezést kétévente felülvizsgálják és az áremelkedéseknek megfelelően kiigazítják.

d) a felek fenntartják a jogot az általuk követett gyakorlat megváltoztatására és a versenytársként fellépő felek gyakorlatával való egyeztetésre a tartalékmotorokkal és tartalék alkatrészekkel kapcsolatos tőketörlesztés első részletének esedékességét illetően.

30. Karbantartási és szervizszerződések

Karbantartási és szervizszerződésekkel kapcsolatban a felek maximum kétéves visszafizetési határidejű hivatalos finanszírozási támogatást nyújthatnak.

VIII. FEJEZET

ELJÁRÁSOK

31. Előzetes értesítés, egyeztetés és információcsere

Az előzetes értesítést, az egyeztetést és az információcserét illetően a megállapodásban meghatározott eljárásokat kell alkalmazni az ágazati megegyezésnek erre a részére. Továbbá a feleknek jogukban áll konzultációt kérni, amennyiben okkal feltételezik, hogy egy másik fél olyan feltételek mellett kínál exporthitel-támogatást, amelyek nem felelnek meg az ágazati megegyezésnek. A konzultációt tíz napon belül kell megtartani, egyebekben azonban a megállapodás 69. cikkében szabályozott eljárást kell követni.

32. Felülvizsgálat

A felek évente felülvizsgálják az ágazati megegyezésben foglalt eljárásokat és rendelkezéseket annak érdekében, hogy közelítsék azokat a piaci feltételekhez. Amennyiben azonban a piaci feltételek vagy a szokásos finanszírozási gyakorlat jelentősen változik, bármely időpontban kezdeményezhető az ágazati megegyezés felülvizsgálata.

FÜGGELÉK

ILLUSZTRATÍV JEGYZÉK

A jövőben bevezetésre kerülő valamennyi hasonló légi járműre ezt az ágazati megegyezést kell alkalmazni, és kellő időben fel kell vezetni azokat a megfelelő jegyzékre. A jegyzékek nem teljesek, és csupán annak jelzésére szolgálnak, hogy kétség esetén melyik típust melyik kategóriába kell sorolni.

Nagy befogadóképességű polgári légi járművek

A. kategóriába sorolt légi járművek

Az általában harminc és hetven közötti utasüléssel ellátott gázturbinás légi járművek, a helikoptereket is beleértve (pl. gázturbinás sugárhajtóműves, légcsavaros gázturbinás légi járművek és kétáramú gázturbinás sugárhajtóműves légi járművek). Új, több mint hetven utasüléssel ellátott nagy befogadóképességű, gázturbinás légi járművek kifejlesztése esetén a felek kérésére - a versenyhelyzet figyelembevételével - haladéktalanul meg kell kezdeni a konzultációkat a légi járműveknek e kategórián belüli, illetve az ágazati megegyezés 1. részének hatálya alá eső besorolásával kapcsolatos megállapodás érdekében.

B. kategóriába sorolt légi járművek

Egyéb gázturbinás légi járművek, a helikoptereket is beleértve.

IV. MELLÉKLET

AZ ÉRTESÍTÉSEK SZABÁLYSZERŰ FORMÁJA

Minden egyes értesítésben szerepelniük kell a következő adatoknak:

1. A megállapodás értelmében az értesítésekért felelős hatóság/intézmény neve.

2. Hivatkozási szám (országkód, sorozatszám, év).

3. A megállapodásnak az a cikke, amelynek értelmében a hatóság/intézmény az értesítési kötelezettségét teljesíti:

4. A vevő/hitelfelvevő országa

5. A vevő/hitelfelvevő neve, székhelye és jogállása (állami/magán).

6. Az exportálandó beruházási javak/áruk jellege; a beruházás helye; megfelelő esetben az ajánlattétel határideje; a hitelkeret lejáratának napja.

7. A szerződés értéke; a hitel, illetve a hitelkeret értéke; az exportőr nemzeti részesedésének értéke; a hitelkeret szerződéses értékének minimuma.

Ezeket az értékeket az alábbiak szerint kell megadni:

- a hitelkeret pontos összege a kijelölt pénznemben,

- egy adott projekt vagy szerződés értéke az alábbi táblázat szerinti értékelés alapján, különleges lehívási jogban (SDR) kifejezve:

- E táblázat alkalmazása során kérjük a szerződés pénznemét is feltüntetni.

8. Az értesítő szervezet által támogatni szándékozott (illetve már támogatásban részesített) hitelfeltételek:

- készpénzfizetési kötelezettség,

- visszafizetési határidő (beleértve a hitelnyújtás kezdetét, a tőketörlesztési részletek gyakoriságát és azt, hogy a törlesztés egyenlő részletekben történik-e),

- kamatláb,

- a helyi költségekre nyújtott támogatás (beleértve a helyi költségek teljes összegét az exportált áruk és szolgáltatások teljes értékének százalékában kifejezve, a törlesztési feltételeket és a tervezett támogatás jellegét).

9. Az ügyletre vonatkozó egyéb adatok, beleértve az ügylethez kapcsolódó esetekre való hivatkozást és megfelelő esetben:

- az egyeztetés (az egyeztetett értesítés hivatkozási száma vagy egyéb hivatkozási számok), illetve az 1. kategóriába tartozó ország számára vagy hagyományos erőművekre stb. nyújtott hosszú lejáratú hitelek indoklása,

- a kötött vagy részben feltétel nélkül nyújtott segélyhitelt tartalmazó finanszírozásnak - a 38. cikk szerint kiszámított - teljes kedvezményszintje és a kedvezményszint kiszámításához használt leszámítolási kamatláb,

- a készpénzfizetések figyelembevétele a kedvezményszint számítása során,

- fejlesztési segély, vegyes hitel vagy kapcsolt finanszírozás,

- a hitelkeretek felhasználására vonatkozó korlátozások.

V. MELLÉKLET

A MINIMÁLIS BIZTOSÍTÁSI DÍJ REFERENCIAÉRTÉKÉTŐL VALÓ MEGENGEDETT KIVÉTELEKRŐL SZÓLÓ ÉRTESÍTÉSEK SZABÁLYSZERŰ FORMÁJA

Minden egyes értesítésben szerepelniük kell az alábbi pontoknak:

1. A megállapodás értelmében az értesítésekért felelős hatóság/intézmény neve.

2. A hivatkozási szám (országkód, sorozatszám, év).

3. A megállapodás azon cikke, amelynek értelmében a hatóság/intézmény az értesítési kötelezettségét teljesíti:

4. A vevő/hitelfelvevő országa.

5. A vevő/hitelfelvevő neve, székhelye és jogállása (állami/magán).

6. Az exportálandó beruházási javak/áru jellege; a beruházás helye; megfelelő esetben az ajánlattétel határideje.

a) A szerződés értéke

b) A hitel értéke

Ezeket az értékeket az alábbi táblázatnak megfelelő kategóriák szerint, különleges lehívási jogban (SDR) kell közölni:

E táblázat alkalmazása során kérjük a szerződés pénznemét is feltüntetni.

c) hitelfeltételek (a folyósítási időt is beleértve).

a) A javasolt biztosítási díjtétel (a járulékos feltételek alapján végrehajtott kiigazítás után)

b) Az OECD biztosítási díj referenciértéke (a járulékos feltételek alapján végrehajtott kiigazítás után)

c) Az OECD biztosítási díj referenciértékére a járulékos feltételek alapján végrehajtott kiigazítás után kivetett leszámítolási kamatláb (százalékban kifejezve)

9. Teljes magyarázat arra vonatkozóan, hogy a hitelnyújtással kapcsolatos mely országkockázatokat sikerült áthárítani/megszüntetni, illetve korlátozni/kizárni az adott ügylet során, valamint arra, hogy a hitelnyújtással kapcsolatos országkockázatok ilyen módon történő áthárítása/megszüntetése, illetve korlátozása/kizárása miként indokolja az alternatív biztosítási referenciaérték vagy leszámítolási kamatláb alkalmazását.

10. Egyeztetés esetén az adott fél, illetve harmadik ország által támogatott és az egyeztetés tárgyát képező feltételek teljes ismertetése.

VI. MELLÉKLET

A FEJLESZTÉSI JELLEG MEGÁLLAPÍTÁSÁRA SZOLGÁLÓ SZEMPONTOK JEGYZÉKE

Az elmúlt évek során a DAC számos szempontot kidolgozott annak érdekében, hogy a fejlődő országokban a részben vagy egészben hivatalos fejlesztéstámogatás (ODA) útján finanszírozott projektek valóban hozzájáruljanak a fejlődéshez. E szempontokat alapvetően az alábbi dokumentumok tartalmazzák:

- a DAC 1988. évi projektvizsgálati alapelvei,

- a DAC kapcsolt finanszírozásra, valamint a feltételhez kötött, illetve részben feltétel nélküli hivatalos fejlesztéstámogatásokra vonatkozó 1987. évi irányelvei,

- a hivatalos fejlesztéstámogatásokkal kapcsolatos beszerzések helyes gyakorlata (1986).

A projekt összhangja a befogadó ország általános beruházási célkitűzéseivel (a projekt kiválasztása)

A projekt részét képezi-e a befogadó ország központi pénzügyi és gazdaságtervező hatóságai által már elfogadott beruházási és központi költségvetési programoknak?

(Hivatkozás a projektet említő gazdaságpolitikai dokumentumra, pl. a befogadó ország állami beruházási programjára.)

A projekt finanszírozása egy fejlesztéseket finanszírozó nemzetközi intézménnyel közösen történik-e?

Van-e bizonyíték arra vonatkozóan, hogy a projektet megvizsgálta és elutasította egy fejlesztéseket finanszírozó nemzetközi intézmény vagy a DAC egyéb tagja a fejlesztési célkitűzések nem megfelelő volta miatt?

Magánszektorbeli projekt esetén jóváhagyta-e azt a befogadó ország kormánya?

A projekt a támogatást nyújtó ország által a befogadó országban folytatott szélesebb körű segélynyújtási tevékenységet szabályozó kormányközi szerződés hatálya alá esik-e?

A projekt előkészítése és vizsgálata

A projekt előkészítése, tervezése és értékelése a DAC projektvizsgálati alapelveivel (a továbbiakban: "alapelvek") alapvetően összhangban álló szabályok és szempontok alapján folyt-e? A projektvizsgálat körében mérvadó alapelvek a következők:

a) gazdasági szempontok (az alapelvek 30-38. bekezdése);

b) műszaki szempontok (az alapelvek 22. bekezdése);

c) pénzügyi szempontok (az alapelvek 23-29. bekezdése).

Jövedelemteremtő, különösen a versenypiacra termelő projektek esetén, a segélyfinanszírozás kedvezményes elemét áthárították-e a pénzeszköz végfelhasználójára? (az alapelvek 25. bekezdése).

a) intézményi szempontok értékelés (az alapelvek 40-44. bekezdése);

b) társadalmi és elosztási szempontok elemzése (az alapelvek 47-57. bekezdése);

c) környezeti hatások értékelése (az alapelvek 55-57. bekezdése).

Beszerzési eljárások

Az alábbiak közül melyik beszerzési eljárást alkalmazzák? (A meghatározásokat lásd a hivatalos fejlesztéstámogatásokkal kapcsolatos beszerzések helyes gyakorlatáról szóló dokumentumban felsorolt elvek között).

a) nemzetközi kompetitív licitálás (III. elv és annak 2. melléklete: A hatékony nemzetközi kompetitív licitálás alapfeltételei);

b) hazai kompetitív licitálás (IV. elv);

c) kötetlen verseny vagy közvetlen tárgyalások (V. A. és B. elv).

Tervezik-e a szállított áruk árának és minőségének ellenőrzését (a projektvizsgálati alapelvek 63. bekezdése)?

VII. MELLÉKLET

ELEKTRONIKUS INFORMÁCIÓCSERE (EEI)

1. Az EEI-nek a következő tételeket kell tartalmaznia:

- a modellel kapcsolatosan

- országkockázati jelentések (a fizetőképességre, illetve a fizetési készségre vonatkozó tapasztalat)

- a kvantitatív modellbe történő besorolás kiigazításai

- az egyes országok besorolása

- az országkockázati szakértők közötti nézeteltérés esetén követendő eljárás

- a biztosítási díjak összhangjának megteremtésével kapcsolatosan

- hirdetőtábla

- példák a biztosítási díj kiszámítására

- a minimális biztosítási díj referenciaértékeinek táblázata

- a járulékos feltételekkel kapcsolatosan

- tájékoztató lapok (alapvető járulékos feltételek)

- a termékek osztályozása

- a pénzügyi szempontokkal kapcsolatosan

- a díjvisszacsatolási eszközökre vonatkozó számadatok

- a megengedett kivételekkel kapcsolatosan

- előzetes értesítések

- az értesítések egyeztetése.

Az irányelvek figyelemmel kísérése és felülvizsgálata érdekében folyamatosan fejleszteni kell az elektronikus információcserét.

( 1 ) HL L 44., 1993.2.22., 1. o.

( 2 ) HL L 216., 1997.8.8., 77. o.

( 3 ) Lásd a 88. cikket (Jövőbeni feladatok).

( 4 ) Például az 1996. évi adatok alapján azok az országok, ahol az egy főre jutó GNP meghaladja az 5 435 USD-t.

( 5 ) A minimális biztosítási díj referenciaértékeinek alkalmazására átmeneti időszak érvényes:

- az átmeneti időszak 1999. március 31-én végződik, amelyet követően azonnal végre kell hajtani az irányadó elveket,

- az átmeneti időszak során rögzített biztosítási díjtételek az 1999. március 31-ét követő három hónap elteltével, azaz 1999. június 30-ával hatályukat vesztik,

- az átmeneti időszak során a felek kötelesek jóhiszeműen eljárni annak érdekében, hogy - az egyeztetett esetek kivételével - a biztosítási díjtételeket ne csökkentsék a kockázati díjak kezdeti minimális mértéke alá,

- Korea:

- Korea esetében az átmeneti időszak 2002. március 31-én végződik,

- Korea köteles a biztosítási díjak kezdeti minimális mértékének legalább 40 %-át alkalmazni 1999. április 1-jéig, legalább 60 %-át alkalmazni 2000. április 1-jéig, legalább 80 %-át alkalmazni 2001. április 1-jéig és 100 %-át alkalmazni 2002. április 1-jéig.

( 6 ) Például az 1996. évi adatok alapján azok az országok, ahol az egy főre jutó GNP meghaladja a 9 635 USD-t.

( 7 ) Például az 1996. évi adatok alapján azok az országok, ahol az egy főre jutó GNP meghaladja a 3 115 USD-t.

( 8 ) Az országok kötött segélyre való jogosultság vagy jogosulatlanság szerinti besorolásától függetlenül a Fehéroroszország, az Orosz Föderáció és Ukrajna részére nyújtott kötött segélyekkel kapcsolatban a Részes Felek úgy állapodnak meg, hogy a tényleges adományoktól, élelmiszersegélyektől és humanitárius segélyektől eltekintve, megállapodásuk hatályban léte alatt tartózkodnak attól, hogy ilyen hitelt nyújtsanak. E megállapodás meghosszabbításáról évente, rendszerint a negyedik negyedévben kell határozni.

A puha tiltás alkalmazása céljából az atomerőművek vészhelyzeti vagy biztonsági okokból történő üzemen kívül helyezéséhez nyújtott támogatást "humanitárius segélynek" minősül.

( 9 ) A kockázati díjak minimális kötelező mértékének alkalmazására vonatkozó átmeneti időszak során:

- a felek önkéntes alapon és jóhiszeműen eljárva haladéktalanul értesítik a többi felet minden olyan esetről, amikor az országkockázat az adósságszolgálati kötelezettség teljes élettartamára áthárításra/megszüntetésre, illetve korlátozásra/kizárásra került,

- az átmeneti időszak végén a felek áttekintik az ezekből az esetekből származó tapasztalatokat egy olyan lista összeállítása céljából, amelynek tartalmaznia kell - egyebek között - a harmadik ország által vállalt feltétlen garanciákat, a kötött számlákat és az eszközalapú finanszírozásokat. A tapasztalatok iránymutatást adhatnak az engedmények megfelelő szintjével kapcsolatban is.