A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20475/2022/4. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. [1997. évi CLIV. törvény (Eütv.) 11. §, 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:43. §, 2:52. § (1) bek., (3) bek.] Bírók: Fintha-Nagy Péter László, Kisbán Tamás, Kovaliczky Ágota

A határozat elvi tartalma:

Ha az egészségügyi intézmény megfelelő ideig nem teszi lehetővé, hogy az anya az inkubátorba helyezett gyermeke mellett lehessen, megsérti az anya kapcsolattartási jogát. E jog megsértése miatt az egészségügyi intézmény sérelemdíj fizetésére köteles, ha az anya nem tudja feldolgozni azt, hogy nem lehet gyermeke mellett úgy, hogy ezt az igényt még szakmai protokollok is támogatják és a gyermeknek más egészségügyi intézménybe szállítására szánja el magát. A sérelemdíj összegének meghatározásakor a jogában sértett nem vagyoni sérelmét kell elsősorban értékelni és nem az egészségügyi intézmény gyakorlatának tényét és körülményeit, mert ez a sérelemdíj büntető funkciójának szükségtelen felerősödésére vezetne.

***********

Fővárosi Ítélőtábla

Az ügy száma: 2.Pf.20.475/2022/4/II.

A felperes:

felperes, felperes címe.

A felperes képviselője:

Dr. Bodrogi Bea ügyvéd, ügyvéd címe

Az alperes:

alperes, alperes címe

Az alperes képviselője:

Jaczkovics Ügyvédi Iroda, ügyvéd címe., ügyintéző: dr. Kósa Lehel ügyvéd

A per tárgya: személyiségi jog megsértése

Az elsőfokú bíróság: Fővárosi Törvényszék

A fellebbezéssel támadott határozat száma: 22.P.22.032/2021/17.

í t é l e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezéssel érintett részét a perköltségre is kiterjedően megváltoztatja és kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül a felperesnek megküldendő magánlevél formájában ismerje el a megállapított jogsértést.

Kötelezi továbbá az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 800.000 (nyolcszázezer) forintot és 150.000 (százötvenezer) forint együttes első- és másodfokú perköltséget.

A le nem rótt 112.000 (száztizenkétezer) forint együttes kereseti és fellebbezési illetéket a Magyar Állam viseli.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s

[1] Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes a várandóssága 34. hetében járt, amikor 2017. szeptember 15-én hajnalban elfolyt a magzatvize, ezért az alperesi egészségügyi intézménybe szállították, ahol reggel 7 óra 26 perckor 2490 grammal és 7/9 Apgar értékkel megszületett harmadik gyermeke, személy1.

A gyermek légzése és színe nem volt megfelelő, ezért a szülést követően azonnal az intenzív koraszülött osztályra szállították és inkubátorba helyezték, ahol légzéstámogatásban részesült.

A felperest és házastársát az osztályvezető főorvos tájékoztatta a koraszülött intenzív osztály látogatási rendjéről, mely szerint naponta két alkalommal, reggel 10:00 és délután 19:00 órakor körülbelül 30 perc időtartamban tartózkodhattak gyermekük mellett.

A felperes és házastársa szerettek volna ennél több időt tölteni személy1 mellett, ezért ezt először szóban, majd írásban kérelmezték, de a házirendre hivatkozással kérésüknek nem tettek eleget, írásbeli kérelmüket nem vették át. A felperes ezt követően még aznap saját felelősségére távozott a kórházból.

Másnap, szeptember 16-án a felperes és házastársa ismét kérelmezték a napi kétszer fél óránál hosszabb idejű látogatást, azonban ez nem vezetett eredményre. Abban bízva, hogy más egészségügyi intézményben több időt tölthetnek gyermekükkel, illetve a felperes szoptatni, ringatni tudja, felvették a kapcsolatot a gyermekklinikával, ahová 2017. szeptember 16-án 19 óra 17 perckor átszállították személy1t. Ezen időpontig a felperes az alperei intézményben irányadó látogatási rend szerint tartózkodhatott gyermeke mellett.

Az alperesi kórház és rendelőintézet a perbeli időben hatályos működési rendje szerint a NIC-PIC II.-ben a látogatás 10:00 óra és 19:00 óra volt. Inkubátorban fekvő beteghez szülők, megfelelő védőruházatban bemehettek, kiságyban fekvők látogatása külső folyosóról történt.

A zárójelentés szerint a gyermeknél a születését követően légzési elégtelenség lépett fel, kék színe, nehézlégzése, koraszülöttsége miatt a NIC II. osztályra szállították 7/9 Apgar érték mellett. Az ellátást követően a nehézlégzés megszűnt, a kezdetben alacsony légzésszámot szaporalégzés váltotta fel. Állapota az elbocsátáskor instabil volt, a terhelést, mozgatást nehezen tűrte, de az összkép javuló tendenciát mutatott. 24 órás korában a táplálását 5 grammokkal gyomorszondán át megkezdték. A zárójelentés szerint az osztályon érvényes látogatási renden kívüli, igény szerinti időben és ideig tartó látogatást, az instabil állapotra tekintettel mellretételt nem tudtak biztosítani, ezért a szülők az gyermekklinika PIC Osztályának ügyeletesével és a alapítvány mentővel megbeszélték a gyermek átszállítását.

A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes megsértette az emberi méltóságát és abból fakadó személyiségi jogát, különösen a magánélethez való jogát azzal, hogy személy1 nevű újszülött gyermekével az egészségéről szóló 1997. évi CLIV. törvény (Eütv.) - 11. §-ban rögzített kapcsolattartási jogát az alperesi kórházban való tartózkodása ideje alatt indokolatlanul korlátozta. Kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest, hogy 8 napon belül honlapján tegye közzé az ítélet rendelkező részét minimum 30 napra, továbbá fizessen meg a részére 800.000 forint sérelemdíjat, valamint perköltséget.

Álláspontja szerint az anya-gyermek közötti kapcsolattartáshoz való jog nemzetközi szakmai háttere szerint kiemelten fontos, hogy az újszülött megfelelő egészségügyi ellátásban való részesítése mellett, a születését követően szoros kapcsolatot tartson a szüleivel. Köztudomású tényként kérte figyelembe venni, hogy a szülést követő első két napban kiemelten fontos szerepe van az anya és gyermek közötti szoros kapcsolatnak. Az anyának a betegjogokra tekintettel joga van ahhoz, hogy újszülöttjével egy helyiségben helyezzék el, ha ezt nem zárja ki egészségügyi kockázat, a szülő nő, vagy a gyermek egészségi állapota. A betegtársak és gyermekeik jelenléte nem írhatja felül azt a jogot, hogy az anya folyamatosan az újszülöttjével lehessen.