A Szombathelyi Törvényszék P.20503/2009/27. számú határozata tulajdonjog megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 196. §, 220. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 147. §, 207. §] Bíró: Varsányiné dr. Kántor Lilla

VAS MEGYEI BÍRÓSÁG

17.P.20.503/2009/27.szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Vas Megyei Bíróság dr. Tóth László (9700 Szombathely, Kiskar u. 1. sz.), valamint dr. Menyhárt Ádám (9022 Győr, Bisinger sétány 2. sz.) ügyvédek által képviselt felperesnek, -

dr. Berényi Tamás (9700 Szombathely, Fő tér 3-5. sz.) ügyvéd által képviselt I.r., valamint II.r. alperes ellen

tulajdonjog megállapítása iránt indított perében meghozta a következő

Í T É L E T E T :

A megyei bíróság a keresetet elutasítja.

A megyei bíróság kötelezi a felperest, hogy fizessen meg a Magyar Állam javára az illetékes adóhatóság külön felhívására, a felhívásban jelzett időben és módon 900.000 (kilencszázezer) Ft eljárási illetéket, valamint az I.r. alperes javára az ítélet jogerőre emelkedését követő 15 napon belül 400.000 (négyszázezer) Ft + ÁFA perköltséget.

A megyei bíróság az ítélet jogerőre emelkedését követően megkeresi a Földhivatalt a helyrajzi számú ingatlan vonatkozásában a perfeljegyzés törlése iránt.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 nap alatt fellebbezésnek van helye, amelyet írásban, három példányban a Győri Ítélőtáblához címezve a Vas Megyei Bíróságon kell benyújtani.

Amennyiben a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére illetve a meg nem fizetett illeték megfizetésére vonatkozik, csak a teljesítési határidővel, illetve csupán az ítélet indokolása ellen irányul a felek tárgyalás tartását kérhetik. A felek kérhetik, hogy fellebbezésüket a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálja el.

I N D O K O L Á S :

A megyei bíróság a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján, a felperes és I.r. alperes személyes meghallgatása, valamint a csatolt okirati bizonyítékok alapján az alábbi tényállást állapította meg:

A felperes és I.r. alperes házastársak voltak, házasságukat a bíróság a P.20.191/2004/8. számú ítéletében felbontotta, mely ítélet 2004. október 4. napján kelt, és 2004. december 15. napján emelkedett jogerőre.

Az ítélet rendelkezett a volt házastársak 1992. február 11. napján született H utónevű gyermekének elhelyezéséről, a felperes tartásdíj fizetési kötelezettségét megállapította az ítélet, illetőleg rendezte a felperes és a gyermek közötti kapcsolattartást.

Az ítélet megállapította, hogy az s település f utcai lakásból önként, véglegesen a visszatérés szándéka nélkül elköltözött a felperes.

A jogerős ítélet indokolása megállapította azt, hogy a peres felek között részben lezajlott vagyoni megállapodás alapján az s település f utcai lakás jelenleg már kizárólag az alperes (jelen per I.r. alperese) tulajdona.

A bontóper során a felperes a 2004. július 15. napján megtartott tárgyaláson személyesen azt adta elő, hogy "nekem és az alperesnek közös tulajdonú ingatlanunk nincs" (bíróság P.20.191/2004/5. számú jegyzőkönyv 3. oldala).

A 2004. október 4. napján megtartott tárgyaláson jelen per I.r. alperese személyes meghallgatása során akként nyilatkozott, hogy "az s település f utcai lakás tekintetében időközben a közös tulajdont megszüntettük, ez már az én kizárólagos tulajdonom" (bíróság P.20.191/2004/8. számú jegyzőkönyv 3. oldal első bekezdés).

A felperes a fenti I.r. alperesi nyilatkozatra észrevételt nem tett, a későbbiek során ismételten akként nyilatkozott a felperes, hogy "ingatlan vagyonom nincs" (a bíróság P.20.191/2004/8. számú jegyzőkönyv 3. oldal).

Az ingatlan-nyilvántartás adatai szerint a helyrajzi számú ingatlan 1/1 arányban I.r. alperes tulajdonát képezi azzal, hogy II.r. alperes javára 121.000 svájci frank kölcsön és járulékai erejéig jelzálogjog került bejegyzésre.

A felperes és I.r. alperes 1987-ben ismerkedett meg, ezt követően élettársakként éltek együtt.

S település 1991. augusztus 18. napján kötött házasságot a felperes és I.r. alperes, és a házasságkötést követően nem sokkal házassági vagyonjogi szerződést kötöttek.

A házassági vagyonjogi szerződés egyes pontja szerint a helyrajzi számú 55 m² alapterületű lakás, valamint a p lakótelepen még telekkönyvezetlen szövetkezeti földön épült garázsingatlan I.r. alperes kizárólagos tulajdona.

Az 527/4. helyrajzi szám alatt nyilvántartott belterületi építési telek a felperes kizárólagos tulajdona a kettes pont szerint.

A hármas pont szerint a 685/2. helyrajzi szám alatt nyilvántartott 431 m² területű ingatlan I.r. alperes kizárólagos tulajdona.

A házassági vagyonjogi szerződés is rögzítette azt, hogy a felek a házasságkötést megelőzően élettársi kapcsolatban éltek (szerződés 4. pontja).

Az egyes pontban meghatározott ingatlan a szerződés szerint I.r. alperes különvagyona, a szerződés 2. pontjában meghatározott ingatlan a felperes különvagyona marad.

A szerződés 3. pontjában írt telekingatlan az I.r. alperes különvagyona, ezen telek összes felépítménye pedig a Csjt. szabályai szerint házastársi közös vagyont képez 50-50 %-ban.

A 685/2. helyrajzi számú ingatlanon tehát a felperes és I.r. alperes 1990. körül építkezni kezdtek, és amikor házasságot, illetőleg vagyonjogi szerződést kötöttek, akkor a felépítmény már majdnem készen volt.

A felek között soha nem volt vitás, hogy a felépítmény a 685/2. helyrajzi számú ingatlanon közös vagyont képez.

A 685. helyrajzi számú ingatlanból a /2. alszámú ingatlant eredetileg I.r. alperes vásárolta meg, majd a szomszédos 685/1. helyrajzi számú ingatlant már a felperes és I.r. alperes 1997-ben a házasságuk alatt vették meg, és ½ - ½ arányban került az ingatlan-nyilvántartásban a felek nevére.