62007TJ0085[1]

Az Elsőfokú Bíróság (második tanács) 2008. június 10-i ítélete. Gabel Industria Tessile SpA kontra Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM). Közösségi védjegy - Felszólalási eljárás - A GABEL közösségi szóvédjegy bejelentése - GABEL korábbi közösségi ábrás védjegy - A lajstromozás részbeni elutasítása - A fellebbezési tanács által folytatott vizsgálat terjedelme - A kereset teljes egészéről való döntési kötelezettség - Az EK 40/94 rendelet 62. cikkének (1) bekezdése. T-85/07. sz. ügy

AZ ELSŐFOKÚ BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (második tanács)

2008. június 10. ( *1 )

"Közösségi védjegy - Felszólalási eljárás - A GABEL közösségi szóvédjegy bejelentése - GAREL korábbi közösségi ábrás védjegy - A lajstromozás részbeni elutasítása - A fellebbezési tanács által folytatott vizsgálat terjedelme - A kereset teljes egészéről való döntés kötelezettsége - Az EK 40/94 rendelet 62. cikkének (1) bekezdése"

A T-85/07. sz. ügyben,

a Gabel Industria Tessile SpA (székhelye: Rovellasca [Olaszország], képviseli: A. Petruzzelli ügyvéd)

felperesnek

a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) (képviselik: O. Montalto és L. Rampini, meghatalmazotti minőségben)

alperes ellen,

a másik fél az OHIM fellebbezési tanácsa előtti eljárásban:

a Creaciones Garel, SA (székhelye: Logroño [Spanyolország]),

az OHIM második fellebbezési tanácsának 2007. január 25-én a Creaciones Garel, SA és a Gabel Industria Tessile SpA közötti felszólalási eljárás ügyében hozott határozata (R 960/2006-2. sz. ügy) ellen benyújtott keresete tárgyában,

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK

tagjai: I. Pelikánová elnök (előadó), K. Jürimäe és S. Soldevila Fragoso bírák,

hivatalvezető: B. Pastor hivatalvezető-helyettes,

tekintettel az Elsőfokú Bíróság Hivatalához 2007. március 20-án benyújtott keresetlevélre,

tekintettel az Elsőfokú Bíróság Hivatalához 2007. július 4-én benyújtott válaszbeadványra,

tekintettel az Elsőfokú Bíróságnak a felekhez 2007. december 13-án intézett írásbeli kérdéseire,

tekintettel a feleknek az Elsőfokú Bíróság Hivatalához 2007. december 19-én és 20-án benyújtott észrevételeire

és a 2008. január 30-i tárgyalásra,

meghozta a következő

Ítéletet

A jogvita előzményei

1 2004. április 2-án a felperes, a Gabel Industria Tessile SpA a közösségi védjegyről szóló, 1993. december 20-i 40/94/EK módosított tanácsi rendelet (HL 1993. L 11., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 17. fejezet, 1. kötet, 146. o.) alapján közösségi védjegybejelentést tett a Belső Piaci Harmonizációs Hivatalnál (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM).

2 A lajstromoztatni kívánt védjegy a GABEL szómegjelölés volt.

3 A bejelentést a védjegyekkel ellátható termékek és szolgáltatások nemzetközi osztályozására vonatkozó, felülvizsgált és módosított, 1957. június 15-i Nizzai Megállapodás szerinti 24. és 25. osztályba tartozó árukkal kapcsolatban tették, amelyek ezen osztályok esetében az alábbi leírásnak felelnek meg:

- 24. osztály: "textíliák, ágytakarók és asztalterítők, utazóplédek, lepedők, huzatok, kéztörlők, fürdőszivacsok, ágyterítők, paplanok, pehelypaplanok, törülközők";

- 25. osztály: "ruházati cikkek, beleértve a magas szárú lábbeliket, cipőket és papucsokat".

4 A közösségi védjegybejelentést a Közösségi Védjegyértesítő2005. január 10-i 2/05. számában hirdették meg.

5 2005. április 6-án a felszólaló, a Creaciones Garel, SA a 40/94 rendelet 42. cikke alapján felszólalást nyújtott be a bejelentett védjegy lajstromozásával szemben.

KÉP HIÁNYZIK

6 A felszólalás alátámasztására a bejelentett védjegynek számos korábbi védjeggyel, vagyis kilenc spanyol, hat nemzetközi és két közösségi védjeggyel való, a 40/94 rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében vett összetéveszthetőségére hivatkozott. Ez utóbbiak megfelelnek többek között a 2005. január 5-én lajstromozott 1806199. sz., alábbi korábbi közösségi ábrás védjegynek (a továbbiakban: korábbi közösségi ábrás védjegy):

7 A korábbi közösségi ábrás védjegyet a Nizzai Megállapodás szerinti 24., 25. és 26. osztályba tartozó termékekre tekintettel lajstromozták, amelyek ezen osztályok esetében az alábbi leírásnak felelnek meg:

- 24. osztály: "textíliák és textiláruk, amelyek nem tartoznak más osztályokba, ágytakarók és asztalterítők";

- 25. osztály: "csípőszorító, alsóneműk, melltartók, kombinék és bodyk";

- 26. osztály: "csipkék, hímzések, szalagok és zsinórok".

8 A 2006. június 22-i határozatával a felszólalási osztály helyt adott a felszólalásnak, a lajstromozás iránti kérelmet teljes egészében elutasította, és a felperest kötelezte a költségek viselésére. A felszólalási osztály azon a véleményen volt, hogy a bejelentett védjegynek a korábbi közösségi ábrás védjeggyel való hasonlósága és az e védjegyekkel jelölt termékek azonossága miatt az Európai Unió vásárlóközönsége számára a védjegyek összetéveszthetők. Továbbá a felszólalási osztály nem találta szükségesnek annak vizsgálatát, hogy a felszólaló által hivatkozott korábbi védjegyeket a 40/94 rendelet 15. és 50. cikke értelmében tényleges használták-e, mivel határozata kizárólag a korábbi közösségi ábrás védjegyen alapult, amelynek - mivel kevesebb mint 5 éve lajstromoztak - nem kell ilyen feltételnek eleget tennie.

9 A 2006. július 12-i levelével a felperes a lajstromozás iránti kérelmével kapcsolatban közölte az OHIM-mal azon döntését, hogy a 25. osztályba tartozó áruk jegyzékét a következőképpen korlátozza: "[...] a »ruházati cikkeket, beleértve a magas szárú lábbeliket, cipőket és papucsokat« kizárólag az ugyanezen 25. osztályba tartozó »köntösökre« korlátozza".

10 2006. július 17-én a felperes a 40/94 rendelet 57-62. cikke alapján a felszólalási osztály határozata ellen fellebbezést nyújtott be az OHIM-hoz.

11 A felperessel 2007. január 29-én közölt 2007. január 25-i határozattal (a továbbiakban: megtámadott határozat) az OHIM második fellebbezési tanácsa hatályon kívül helyezte a felszólalási osztály határozatát, engedélyezte a bejelentett védjegynek a 25. osztályba tartozó köntösök tekintetében történő lajstromozását, és elrendelte, hogy mindkét fél maga viselje saját költségeit.

A felek kérelmei

12 A felperes keresetében azt kéri, hogy az Elsőfokú Bíróság:

- helyezze részben hatályon kívül a megtámadott határozatot annyiban, amennyiben az kifejezetten elutasítja a bejelentett védjegynek a 24. osztályba tartozó áruk tekintetében történő lajstromozását;

- erősítse meg a megtámadott határozatot annyiban, amennyiben az engedélyezi a bejelentett védjegynek a 25. osztályba tartozó köntösök tekintetében történő lajstromozását;

- utasítsa az OHIM-ot arra, hogy lajstromozza a bejelentett védjegyet a 24. osztályba tartozó áruk és a 25. osztályba tartozó köntösök tekintetében;

- mondja ki, hogy a felszólaló korábbi védjegyeit, a korábbi közösségi ábrás védjegy kivételével, nem használták ténylegesen a 24. osztályba tartozó áruk tekintetében, és hogy ez a 40/94 rendelet 15. és 50. cikkére tekintettel e védjegyek lajstromozásával való visszaélésnek minősül;

- az OHIM-ot kötelezze a költségek viselésére.

13 Az OHIM azt kéri, hogy az Elsőfokú Bíróság:

- utasítsa el a keresetet;

- a felperest kötelezze a költségek viselésére.

14 A felperes az Elsőfokú Bíróság által feltett kérdésekre 2007. december 19-én válaszul benyújtott észrevételeiben kijelenti, hogy eláll harmadik kereseti kérelmétől, amit az Elsőfokú Bíróság felvett a tárgyalási jegyzőkönyvbe.

Az elfogadhatóságról

15 Egy kereset elfogadhatóságának feltételeit, minthogy azok az eljárás folytatásának nélkülözhetetlen elemei, az Elsőfokú Bíróság hivatalból vizsgálhatja, és e vizsgálat nem csupán a felek által benyújtott elfogadhatatlansági kifogásokra terjed ki (a Bíróság 294/83. sz., Les Verts kontra Parlement ügyben 1986. április 23-án hozott ítéletének [EBHT 1986., 1339. o.] 19. pontja; az Elsőfokú Bíróság T-99/95. sz., Stott kontra Bizottság ügyben 1996. december 12-én hozott ítéletének [EBHT 1996., II-2227. o.] 22. pontja és a T-172/04. sz., Telefónica kontra OHIM - Branch [emergia] ügyben 2006. szeptember 27-én hozott ítéletének [EBHT 2006., II-74. o.] 22. pontja).

16 A második kereseti kérelmével a felperes azt kéri az Elsőfokú Bíróságtól, hogy erősítse meg a megtámadott határozatot annyiban, amennyiben az engedélyezi a bejelentett védjegynek a 25. osztályba tartozó köntösök tekintetében történő lajstromozását. Negyedik kereseti kérelmében továbbá azt kéri az Elsőfokú Bíróságtól, hogy mondja ki, hogy a felszólaló korábbi védjegyeit, a korábbi közösségi ábrás védjegy kivételével, nem használták a 24. osztályba tartozó áruk tekintetében, és hogy ez a 40/94 rendelet 15. és 50. cikkére tekintettel e védjegyek lajstromozásával való visszaélésnek minősül.

17 Meg kell állapítani, hogy a második és negyedik kereseti kérelmével a felperes az Elsőfokú Bíróságtól megerősítő vagy deklaratív jellegű ítéletet vár. A 40/94 rendelet 63. cikkének (2) és (3) bekezdéséből azonban az következik, hogy az Elsőfokú Bírósághoz benyújtott kereset célja a fellebbezési tanács határozatai jogszerűségének a vizsgálata és a jelen ügyben azok hatályon kívül helyezésének vagy megváltoztatásának az elérése (a Bíróság C-106/03. P. sz., Vedial kontra OHIM ügyben 2004. október 12-én hozott ítéletének [EBHT 2004., I-9573. o.] 28. pontja; lásd továbbá ebben az értelemben az Elsőfokú Bíróság T-247/01. sz., eCopy kontra OHIM [ECOPY] ügyben 2002. december 12-én hozott ítéletének [EBHT 2002., II-5301. o.] 46. pontját és aT-407/05. sz., SAEME kontra OHIM - Racke [REVIAN's] ügyben 2007. november 6-án hozott ítéletének [EBHT 2007., II-4385. o.] 65. pontját), ami azzal jár, hogy a keresetnek e határozatokra tekintettel nem lehet célja megerősítő vagy deklaratív jellegű ítélet elérése.

18 Következésképpen a felperes második és negyedik kereseti kérelmét - mint elfogadhatatlant - el kell utasítani.

Az ügy érdeméről

19 Első kereseti kérelmének - amelynek célja a megtámadott határozat hatályon kívül helyezése annyiban, amennyiben az kifejezetten elutasítja a bejelentett védjegynek a 24. osztályba tartozó áruk tekintetében történő lajstromozását - alátámasztására a felperes három jogalapra hivatkozik. Az első jogalapot lényegében arra alapítja, hogy a fellebbezési tanács elmulasztotta azon kötelezettségét, hogy kifejezetten határozzon a 24. osztályba tartozó áruk lajstromozása iránti kérelemről. A második jogalapot a 40/94 rendelet 8. cikke (1) bekezdése b) pontjának megsértésére alapítja. A harmadik jogalapot az ugyanezen rendelet 15. és 50. cikkének a megsértésére alapítja, amelyet a szóban forgó védjegyek lajstromozásával való visszaélésként határoz meg.

20 Mindenekelőtt emlékeztetni kell arra, hogy a 40/94 rendelet 62. cikke (1) bekezdésének első mondata alapján a "fellebbezési tanács a fellebbezés érdemi vizsgálatát követően határoz a fellebbezésről". E kötelezettséget úgy kell érteni, hogy a fellebbezési tanácsnak döntenie kell a hozzá benyújtott egyes kérelmek egészéről, amelyeket vagy helybenhagy, vagy mint elfogadhatatlant elutasít, vagy érdemben elutasít (lásd ebben az értelemben a Bíróság C-29/05. sz., OHIM kontra Kaul ügyben 2007. március 13-án hozott ítéletének [EBHT 2007., I-2213. o.] 56. és 57. pontját). Mivel e kötelezettség figyelmen kívül hagyása befolyással bírhat a fellebbezési tanács határozatára, olyan lényeges eljárási szabályról van szó, amelynek a megsértését az Elsőfokú Bíróság hivatalból vizsgálhatja.

21 A jelen ügyben hivatalból meg kell vizsgálni, hogy a megtámadott határozatban a fellebbezési tanács döntött-e a felperes azon kérelmeiről, amelyeket a bejelentett védjegy 24. osztályba tartozó áruk tekintetében való lajstromozásának a felszólalási osztály általi elutasítása ellen nyújtott be.

22 A jelen jogvita felei egyetértenek abban, hogy a fellebbezési tanács a megtámadott határozatban hallgatólagosan döntött e kérelmekről. Az OHIM hozzáteszi, hogy a fellebbezési tanács e tekintetben gyakorlatilag megerősítette a felszólalási osztály határozatát. A felek abban is egyetértettek, hogy ezen elutasítást a 40/94 rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében vett, a korábbi közösségi ábrás védjegy és a bejelentett védjegy hasonlóságából és az e két védjeggyel jelölt áruk azonosságából és hasonlóságából adódó összetéveszthetőség indokolta. Az Elsőfokú Bíróság arra vonatkozó írásbeli kérdésére adott válaszként, hogy a fellebbezési tanács esetleg elmulasztott dönteni a bejelentett védjegy 24. osztályba tartozó áruk tekintetében való lajstromozásának az elutasításáról, a felek a korábbi érveléseik megerősítésére szorítkoztak.

23 Azonban először is meg kell jegyezni, hogy a megtámadott határozat rendelkező részének 1. pontja, amelynek értelmében a fellebbezési tanács hatályon kívül helyezte a felszólalási osztálynak a lajstromozást megtagadó határozatát, az OHIM állításának megfelelően kizárja annak megállapítását, hogy a fellebbezési tanács hallgatólagosan megerősítette az említett határozatot a bejelentett védjegy 24. osztályba tartozó áruk tekintetében történő lajstromozásának elutasítása tekintetében.

24 Ezután fontos megjegyezni, hogy a megtámadott határozat rendelkező részének más pontja sem teszi kifejezetten lehetővé vagy nem utasítja kifejezetten el a bejelentett védjegynek a 24. osztályba tartozó áruk tekintetében történő lajstromozását. A megtámadott határozat rendelkező részének 2. pontja ugyanis arra korlátozódik, hogy engedélyezze a bejelentett védjegynek a 25. osztályba tartozó köntösök tekintetében történő lajstromozását. Azonban, mivel a fellebbezési tanács valamely határozatának rendelkező részét az azt szükségszerűen alátámasztó ténybeli és jogi indokok fényében kell értelmezni, a jelen ügyben meg kell vizsgálni, hogy a megtámadott határozat rendelkező részének 2. pontját, összefüggésben ezen utóbbi indokaival, lehetne-e úgy értelmezni, hogy az a bejelentett védjegy 24. osztályba tartozó áruk tekintetében történő lajstromozásának hallgatólagos megtagadását is tartalmazza.

25 A felperes nem szolgáltatott bizonyítékot azon állításának az alátámasztására, miszerint a fellebbezési tanács a megtámadott határozat indoklásában röviden hivatkozott a bejelentett védjegy 24. osztályba tartozó áruk tekintetében történő lajstromozásának megtagadására. Ezzel szemben a megtámadott határozat indoklásának 16. pontjából következik, hogy a fellebbezési tanács úgy vélte, hogy a felszólalási osztály határozatának elfogadását követően az alperes a lajstromozás iránti kérelmében szereplő árukat csak a 25. osztályba tartozó köntösökre korlátozta. A megtámadott határozat két következő pontjából következik továbbá, hogy a fellebbezési tanács következésképpen úgy ítélte meg, hogy az előtte szóban forgó termékek kizárólag a 25. osztályba tartozó köntösök.

26 Ezért meg kell vizsgálni, hogy a jelen ügy körülményei között a fellebbezési tanács helyesen jutott-e arra a következtetésre, hogy fennáll a lajstromozás iránti kérelem e korlátozása, és ennek megfelelően helyesen korlátozta-e vizsgálatát kizárólag a 25. osztályba tartozó köntösökre. Amint az OHIM az Elsőfokú Bíróság által feltett írásbeli kérdésre adott válaszában megerősítette, a megtámadott határozat indoklásának 16. pontja a felperes 2006. július 12-én kelt, a fenti 9. pontban hivatkozott levelén alapult. E levelet azonban, amely nem említi a lajstromozás iránti kérelemben szereplő 24. osztályba tartozó árukat, nem lehet a felperes azon szándékaként értelmezni, hogy a lajstromozás iránti kérelmében lemond az említett árukról. Meg kell állapítani tehát, hogy a felperes által a fellebbezési tanácshoz benyújtott fellebbezés a felszólalási osztály egész határozata, beleértve a bejelentett védjegy 24. osztályba tartozó áruk tekintetében történő lajstromozásának az elutasítását, és nem csak e határozat egy része ellen irányult.

27 A megtámadott határozat rendelkező része és indoklása fényében meg kell állapítani, hogy a fellebbezési tanács elmulasztott határozni a hozzá benyújtott fellebbezésről annyiban, amennyiben e fellebbezés a bejelentett védjegy 24. osztályba tartozó áruk tekintetében történő lajstromozásának a felszólalási osztály általi elutasítását érintette, és így az megsértette a 40/94 rendelet 62. cikke (1) bekezdésének első mondatát, mivel a felperes előzetesen nem mondott le a bejelentett védjegy említett áruk tekintetében történő lajstromozásáról.

28 Bár a 40/94 rendelet 63. cikkének (3) bekezdése felhatalmazza az Elsőfokú Bíróságot a fellebbezési tanács határozatainak a megváltoztatására, ez a lehetőség lényegében olyan helyzetekre korlátozódik, amikor az ügy már az ügydöntő határozat meghozatalának a szakaszában van. A jelen ügyben az a tény, hogy a fellebbezési tanács nem döntött a kérelmek egyikéről, kizárja, hogy az ügy ilyen szakaszban legyen. Ugyanis a megtámadott határozat megváltoztatása azzal járna, hogy érdemben először az Elsőfokú Bíróság értékelné azon kérelmeket, amelyekről a fellebbezési tanács nem döntött. Azonban az ilyen értékelés nem tartozik az Elsőfokú Bíróságnak a 40/94 rendelet 63. cikkének (2) és (3) bekezdésében meghatározott hatáskörébe (lásd a fenti 17. pontot).

29 A fenti észrevételekre tekintettel meg kell állapítani, hogy a megtámadott határozatot olyan lényeges eljárási szabálysértés mellett fogadták el, amely a jelen ügyben azzal jár, hogy a fellebbezési tanácsnak döntenie kell a bejelentett védjegy 24. osztályba tartozó áruk tekintetében történő lajstromozásának a felszólalási osztály általi elutasításáról, és hogy e szabálysértés következtében, valamint anélkül, hogy dönteni kellene a felperes által az első kérelmének alátámasztására benyújtott jogalapokról, e határozatot teljes egészében hatályon kívül kell helyezni.

A költségekről

30 Az eljárási szabályzat 87. cikkének 3. §-a alapján az Elsőfokú Bíróság elrendelheti a költségeknek a felek közötti megosztását, vagy határozhat úgy, hogy mindegyik fél maga viselje saját költségeit.

31 A jelen ügyben a felperes pervesztes lett. Azonban figyelembe kell venni azt az eljárási hibát, amellyel a megtámadott határozatot hozták. Mivel az Elsőfokú Bíróság ezen az alapon a megtámadott határozatot hatályon kívül helyezi, az OHIM-ot is pervesztesnek kell tekinteni. Ilyen körülmények között úgy kell határozni, hogy mindkét fél maga viseli saját költségeit.

A fenti indokok alapján

AZ ELSŐFOKÚ BÍRÓSÁG (második tanács)

a következőképpen határozott:

1) A Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) második fellebbezési tanácsának 2007. január 25-i határozatát (R 960/2006-2. sz. ügy) hatályon kívül helyezi.

2) A Bíróság a keresetet ezt meghaladó részében elutasítja.

3) A Gabel Industria Tessile SpA és az OHIM maguk viselik saját költségeiket.

Pelikánová

Jürimäe

Soldevila Fragoso

Kihirdetve Luxembourgban, a 2008. június 10-i nyilvános ülésen.

E. Coulon

hivatalvezető

I. Pelikánová

elnök

( *1 ) Az eljárás nyelve: olasz.