A Fővárosi Ítélőtábla Pf.21618/2010/4. számú határozata határozat megsemmisítése tárgyában. [1989. évi II. törvény (Et.) 10. §] Bírók: Lizák Tibor, Molnár Ágnes, Rutkai Éva

Fővárosi Ítélőtábla

4.Pf.21.618/2010/4.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Fővárosi Ítélőtábla a Dr. Szűcs Tamás Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Szűcs Tamás ügyvéd) által képviselt felperesnek, a dr. Zamadits Péter ügyvéd által képviselt alperes ellen, határozat megsemmisítése iránt indított perében, a Fővárosi Bíróság 2010. július 9. napján kelt 40.P.25.230/2009/20. sorszámú ítélete ellen, az felperes részéről 22. sorszám alatt benyújtott fellebbezése folytán meghozta a következő

r é s z í t é l e t e t :

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság kijavított ítéletének az alperes 2009. november 26. napján megtartott küldöttgyűlésén hozott határozatokra vonatkozó rendelkezését hatályon kívül helyezi és az első fokú bíróságot ebben a keretben a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasítja.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét a 2009. szeptember 19. napján megtartott közgyűlés tekintetében helybenhagyja.

Az elbírált rész tekintetében kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperes részére 15 napon belül 10.000 (tízezer) forint + ÁFA fellebbezési eljárási részperköltséget.

A felperes és az alperes fellebbezési eljárási perköltségét a hatályon kívül helyezett rendelkezés tekintetében 10.000 (tízezer) forint + ÁFA - 10.000 (tízezer) forint + ÁFA összegben állapítja meg.

A részítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s :

A felperes módosított keresetében az alperes által 2009. szeptember 19-én megtartott közgyűlés és a 2009. november 26. napján megtartott küldött közgyűlés valamennyi határozatának a megsemmisítését kérte az Etv. 9. §-ának a)-b) pontjában, továbbá a 2004. január 22-én kelt Alapszabály 4. § (1)-(2) bekezdésében, az 5. § (1) bekezdés a), b), c), d), e) és h) pontjában, a 9. § (1) bekezdés e) pontjában, a 9. § (3) bekezdésében, a 10. § (1)-(3) bekezdésében, a 15. § (1) és (3) bekezdéseiben, valamint a ....i Alapszabály 10. § (1) és (3) bekezdéseiben, a 15. § (4) és (5) bekezdéseiben foglaltakra figyelemmel. Kérelme indokául előadta, hogy szerinte sem a közgyűlés, sem a küldött közgyűlés összehívása nem az Alapszabály hatályos rendelkezéseinek megfelelően történt, ezért az ott meghozott határozatokat a bíróságnak meg kell semmisítenie.

Az alperes a kereset elutasítását kérve azzal védekezett, hogy a ....-i közgyűlésre azért nem tudott teljes bizonyosságú tagnyilvántartást összeállítani, mert a felperes által képviselt alapszervezet az adatszolgáltatási kötelezettségének csak részben tett eleget. Nem vonta kétségbe, hogy a felperes nem az alapszabályban foglalt határidő megtartása mellett vette kézhez a közgyűlésre szóló meghívóját. Hivatkozása szerint a küldemény késedelmes átvételére a felperes mulasztása miatt került sor, amely az alperes terhére nem róható. Előadta, hogy a ....-i küldött közgyűlésre csupán az alapszervezetek által jelölt küldötteket kellett meghívnia, akik meghívását igazolta. Hivatkozott az alperesi elnökség ...... napján kelt elnökségi határozataira, amelyben rendelkeztek a küldött közgyűlés vonatkozásában az esetleges szabálytalan küldöttállítások esetéről is.

Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott ítéletével a keresetet elutasította. Ítélete indokolásában megállapította, hogy a felperes magatartása a Ptk. 4. §-ának (1) bekezdésébe ütközik. A felperestől mint az alperes tagjától általában, és mint az alperesi F. A. elnökétől a perbeli esetben az elvárható magatartás az lett volna, hogy a Fővárosi Bíróság korábbi ítéletében foglalt alperesi kötelezettséget, azaz az alperes működésének helyreállítását saját cselekvésében minden módon elősegítse: teljes alperesi alapszervezeti tagrevíziót hajt végre és a tagok hiánytalan listáját az alperes részére átadja, mely kötelezettségének a felperes maradéktalanul nem tett eleget. Az elsőfokú bíróság a per adatai alapján arra a következtetésre jutott, hogy a felperes saját felróható magatartására előny szerzése végett kíván hivatkozni. Ezért a .....-i közgyűlési határozatok megsemmisítése iránt előterjesztett keresetet nem találta alaposnak.

Az elsőfokú bíróság a ...-i küldöttgyűlés összehívásával kapcsolatban rámutatott az Alapszabály 10. § (3) bekezdésére, miszerint az alapszervezetekben tartandó küldöttválasztó közgyűlést az elnökségi határozat szerint kell az alapszervezetekben megtartani. Az elnökség pedig határozott arról, hogy a küldöttgyűlés az 5 esetlegesen "problémás" alapszervezet küldöttei nélkül is megtartható legyen. Az ítélet szerint így nem volt elzárva az 5 érintett alapszervezet attól, hogy a küldöttgyűlésen képviseltethesse magát. Ezért az elsőfokú bíróság az elnökségi határozatnak megfelelően összehívott ....-ai küldöttgyűlésen hozott határozatokat szabályszerűnek tekintette.

Az elsőfokú bíróság kiemelte, hogy a bírói gyakorlat szerint a testületi üléseket érintő apróbb, csekélyebb eljárási hiányosságok - amennyiben azok a döntés érdemére nem hatottak ki - nem eredményezhetik a támadott határozat megsemmisítését. Jelen esetben az alperes eljárása az általa csatolt iratok alapján vizsgálható volt, az alperes jogszerű eljárást kívánt megvalósítani, amely egy jelentős létszámú társadalmi szervezet esetében nem tekinthető feltétlenül egyszerű feladatnak.

Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes élt fellebbezéssel, amelyben elsődlegesen annak megváltoztatását, kereseti kérelmével egyező döntés meghozatalát kérte: a másodfokú bíróság az alperes ......-ei közgyűlésén és a ....-án tartott küldöttgyűlésén hozott határozatokat semmisítse meg, másodlagosan pedig az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára történő utasítását indítványozta. Fellebbezése indokául előadta, hogy az elsőfokú bíróság figyelmen kívül hagyta, miszerint az alperes 13 alapító szervezete közül 9 alapító szervezetet és azoknak több ezer fős tagságát az alperes a ....-ei közgyűlésre nem hívta meg, továbbá ezen a közgyűlésen 3 olyan alapszervezet - A., B., S. - tagjai is szavazati- és választójoggal vettek részt, amelyek csak a későbbiek folyamán váltak az alperes tagjaivá. Sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság ítéletében kizárólag a F. A. tagjainak a közgyűlésre történő, illetve a küldöttgyűlés vonatkozásában a küldöttek meghívásával foglalkozott.

Fellebbezésében állította, hogy a F. A. két elnökségi tagja az alperesi közgyűlés tagjainak összehívása érdekében az alapszervezet tagjainak hiánytalan listáját önként az alperesek rendelkezésére bocsátotta. Ismételten előadta, hogy az alperes ezen tagösszesítőket összevetette az általa vezetett központi nyilvántartással, majd a tagok névsorát a F. A. felé ...-én visszaigazolta. ...-én azonban arról értesítette őt az alperes, hogy a F. A. tagjainak a központi nyilvántartásba vett kimutatása hiányos, mivel 58 fő neve mellett lakcímük nem került feltüntetésre. A ...-én kelt alperesi értesítés szerint 96 fő az alperes tagsága, mivel a korábbi teljes 153 fő - a tagnyilvántartási lapok kitöltésének hiánya miatt - nyilvántartása teljes körűen nem történhetett meg. Így csupán 96 fő részére küldött meghívót postai feladó jegyzékkel is igazoltan az alperes. Hangsúlyozta, hogy ezzel az alperes a F. A. esetében szabálytalanságot követett el, a közgyűlésre elmulasztotta meghívni az összes alapszervezeti tagot.