A Szegedi Ítélőtábla Pf.20880/2015/6. számú határozata személyiségvédelmi igény tárgyában. [2001. évi CVIII. törvény (Ektv.) 1. §] Bírók: Lengyel Nóra, Szeghő Katalin, Zanóczné dr. Ocskó Erzsébet

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA

Pf.II.20.880/2015/6. szám

A Szegedi Ítélőtábla a személyesen eljáró felperesnek - a Kummer Ügyvédi Iroda (ügyintéző ügyvéd: dr. Kummer Ákos)által képviselt alperes ellen személyiségvédelmi igény érvényesítése iránt indított perében a Szegedi Törvényszék 2015. július hó 8. napján kelt 7.P.20.528/2015/10. számú ítélete ellen az alperes részéről 13. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés alapján lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő

Í T É L E T E T :

Az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, megfellebbezett rendelkezéseit helybenhagyja az alábbi pontosítással:

Az "Először talán az újságírót lelőni, ha lehetne !" komment kapcsán az alperes azzal sértette meg a felperes becsülethez fűződő személyiségi jogát, hogy azt a Facebook profilján közölte.

Kötelezi az alperest, hogy az állami adóhatóság külön elhívására fizessen meg a Magyar Államnak 48 000 (negyvennyolcezer) Ft másodfokú eljárási illetéket.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I N D O K O L Á S

A perbeli időszakban a felperes üzemeltette a (internetes portál neve) internetes portált, amelyen 2014. május 31-én "Kormánytámogatással lövik, aki tolvajnak látszik" címmel jelent meg egy írás. Ebben közlésre került egy - a cikk szerint antifasiszta aktivistától származó - idézet, amely szerint "A neonáci alperes neve, (település neve) polgármestere bejelentette május 27-én, hogy fegyveres mezőőrséget szervez a "tolvajok" ellen. Ennek máris megvolt az első ártatlan áldozata, valakit, aki semmit nem követett el, meglőttek.... Ez történik, amikor önbíráskodnak, ahelyett, hogy a rendőségre bíznák a dolgot."Az online hírújság impresszuma főszerkesztőként a felperest tüntette fel.

Az alperes a Facebook közösségi oldalon " alperes neve - közszereplő" elnevezéssel profilt hozott létre. E profilon 2014. május 31-én az alábbiakat tette közzé: "A törvényes mezőőrségünk, amely mellesleg több száz településen működik országszerte, még fel sem állt (várhatóan júliustól fog működni), de a ballibsi újságírószerű idióták szerint már le is lőttek egy vétlen embert. A hírből természetesen semmi sem igaz. Ennyit ezekről a magukat újságíróknak nevező hangulatkeltő szennycsatorna-töltelékekről: (internetes hírportál neve) Az alperes belinkelt egy kommandósokat és kézifegyvereket ábrázoló fényképfelvételt és beidézte a (internetes hírportál neve) online felületen megjelent írás egy részét. Az alperes fenti közléséhez az alábbi kommentek érkeztek:

"Be kell perelni ezeket a rohadék rágalmazókat."

"Fel kell jelenteni és a főkötőjéből is kiforgatni a szarházit."

"Sok idióta, aki firkásznak sem jó"

"Először talán az idióta újságírót lelőni, ha lehetne! Mindig van egy-két szarkavaró közöttük."

Az alperes a felperes ellen a Budapest Környéki Törvényszék előtt 7.P.20.601/2014. számon pert indított a fenti internetes portálon megjelelt cikkben foglaltakkal kapcsolatban. A bíróság jogerős ítéletében megállapította, hogy a felperes megsértette a jelen per alperesének jóhírnévhez fűződő személyiségi jogát azzal, hogy az általa üzemeltetett internetes hírportálon 2014. május 31-én "Kormánytámogatással lövik, aki tolvajnak látszik" című cikkben azt a valós tényt, hogy a jelen per alperese kezdeményezésére mezőőrséget szervez (település neve) Önkormányzata, abban a hamis színben tüntette fel, hogy ennek következményeképpen egy ártatlan embert meglőttek. Kötelezte jelen per felperesét, hogy az ítélet rendelkező részét önálló hírként, kommentár nélkül tegye közzé az általa üzemeltetett internetes portál főoldalán, egyúttal kötelezte a sérelmezett írásmű törlésére, és arra, hogy fizessen meg jelen per alperesének 350 000 Ft sérelemdíjat és ennek 2014. június hó 1. napjától járó kamatait. A felperes a jogerős ítéletben foglaltaknak eleget tett.

Utóbb többen érdeklődtek a felperestől a sérelmezett cikk tartalmát illetően, ezért annak elérhetőségeként a felperes az alperes Facebook oldalát jelölte meg. A felperes levelezőpartnerei közül többen negatív véleményüknek adtak hangot az alperes Facebook oldalán megjelentekkel kapcsolatban.

A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes a Facebook oldalán tett saját tényállításával, valamint a kommentelő nyilatkozatokkal megsértette a becsületét. Kérte az alperes kötelezését a sérelmezett kijelentések törlésére, a további jogsértéstől való eltiltásra, továbbá 600 000 Ft sérelemdíj és kamatai megfizetésére. Kereseti érvelése szerint az alperes által a Facebook-on közzétett link alapján a személye bárki által beazonosítható, így az alperestől, valamint a kommentelőktől származó becsületsértő kifejezések egyértelműen rá vonatkoznak. E közlések kifejezésmódjukban túllépik a szabad vélemény-nyilvánítás határait, ezáltal becsületsértőek. Álláspontja szerint a Facebook-on megjelent tartalomért az alperest szerkesztői felelősség terheli, a honlapján megjelenő hozzászólásokat ellenőriznie kell, a jogsértő kijelentéseket köteles eltávolítani. A jogsértés súlyára tekintettel a keresetben írt mértékű sérelemdíjat ítélte arányosnak, különös tekintettel arra, hogy nem minősül közszereplőnek, ezért nem köteles tűrni a személyét érintő becsületsértő kijelentések terjesztését.

Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Védekezése szerint a kifogásolt bejegyzéséből, illetve a belinkelt cikkből a felperes személye nem azonosítható be, ezáltal kereshetőségi joga nincs. Kiemelte, a felperes közszereplő, így köteles tűrni a tevékenységére vonatkozó esetleges éles hangú, túlzó kritikát is. Közszereplői minőségének alapja az, hogy hírportált üzemeltet, amely alkalmas a közvélemény alakítására. Állította, hogy nem tekinthető tartalomszolgáltatónak, rá az Ektv. rendelkezései, a 19/2014. (V.30.) AB határozatban az internetes tartalomszolgáltatókkal kapcsolatban kifejtett felelősségi szabályok nem irányadóak, ezért mások közléséért és azok tartalmáért felelősség nem terheli. Álláspontja szerint az általa használt kifejezések nem tekinthetőek indokolatlanul eltúlzottnak, megalázónak, lealacsonyítónak, nem lépik túl a szabad véleménynyilvánítás határiait. A sérelemdíj mértékét a jogsértés megállapítása esetén is eltúlzottnak ítélte, utalva arra, hogy a felperes semmilyen hátrány bekövetkeztét nem igazolta.

A felperes észrevételében kiemelte, nem közszereplő, egyebekben a hírportált egyedül üzemeltette, így a személye a cikk aláírása nélkül is felismerhető volt. Az alperes ellenben közszereplő, ezért a Facebook profilja tartalmáért felelősséggel tartozik, azokat moderálhatja.

Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, hogy az alperes Facebook profilján 2014. május 31. napján megjelent postájában azzal, hogy a felperest szennycsatorna-tölteléknek nevezte, illetve a következő kommenttel: "Először talán az újságírót lelőni, ha lehetne!" megsértette a felperes becsületét. Kötelezte az alperest az előbbi kijelentések Facebook profiljáról való eltávolítására, egyúttal eltiltotta a további jogsértéstől, és kötelezte, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon beül 350 000 Ft-ot, valamint ennek 2014. június 1. napjától a kifizetésig járó, a Ptk. 6:48 § (1) bekezdése szerinti késedelmi kamatát. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 21 828 Ft perköltséget, míg az államnak 36 000 Ft eljárási illetéket. Határozatának indokolása szerint nem találta megalapozottnak a felperes kereshetőségi jogának hiányára alapított alperesi védekezést. Rámutatott, az alperes Facebook oldalon tett bejegyzéséből a linkre történő kattintással a felperes személye felismerhető, miután a hírportál impresszuma értelmében annak egyedüli szerkesztője, így a PK. 13. sz. állásfoglalás I. pontja értelmében jogosult a személyiségvédelmi igény érvényesítésére. Elfogadta azt az alperesi hivatkozást, miszerint a felperes közszereplő, miután a hírportál szerkesztőjeként végzett tevékenységével befolyásolhatja egy szűkebb helyi közösség életét, véleményét.