Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

Iratminták a Pp. szövegéből

Kisfilmünkben bemutatjuk, hogyan nyithat meg iratmintákat a Pp. szövegéből. ...Tovább...

BH 1987.5.165 I. Semmis az az adásvételi szerződés, amellyel az eladó a saját ingatlanrésze mellett, a tulajdonában nem álló illetőség átruházását is vállalja [Ptk. 365. § (1) és (3) bek., 117. § (1) bek., 227. § (2) bek., 234. § (1) bek.].

II. A részleges érvénytelenség szabályai szerint ilyenkor, ha a vételi szándék az egész ingatlan megvásárlására irányult az egész szerződés megdől [Ptk. 239. § (1) bek. c) pont].

III. Az érvénytelen szerződés esetén a foglaló nem tartható meg [Ptk. 245. § (1) bek., 237. § (1) bek.].

A perbeli házingatlan 3/4 illetőségének tulajdonosai az alperesek. Az alperesek "családi, különportás ház eladó" megjelöléssel újsághirdetést tettek közzé, majd a felperesekkel 1984. szeptember 1-jén ideiglenes adásvételi szerződésnek nevezett megállapodást kötöttek arról, hogy részükre 650 000 forintért eladják az ingatlant. E szerződés szerint a felperesek 20 000 forint foglalót adtak át egyidejűleg az alpereseknek, és azt vállalták, hogy a további 630 000 forintot 1984. október 30-án fizetik meg.

A felperesek a vételárat nem fizették meg, 1985-ben másik ingatlant vásároltak.

A felperesek a keresetükben a 20 000 forint foglaló visszafizetésére kérték az alpereseket kötelezni. Arra hivatkoztak, hogy 650 000 forintért az egész ingatlant kívánták megvásárolni, az alperesek azonban csak 3/4 részben tulajdonosok.

A városi bíróság ítéletével a keresetet elutasította, és a felpereseket 1200 forint perköltség megfizetésére kötelezte az alperesek részére.

Az elsőfokú bíróság az 1984. szeptember 1-jén kötött megállapodást előszerződésnek tekintette, és arra az álláspontra helyezkedett, hogy a szerződés teljesítésének meghiúsulásáért a felperesek felelősek, akik ezért a foglalót a Ptk. 245. §-ának (1) bekezdése értelmében elveszítették. Az elsőfokú ítélet indokolása szerint:

"A lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeképpen a bíróság a rendelkezésre álló bizonyítékok és adatok együttes mérlegelése és értékelése alapján arra a következtetésre jutott, hogy a felperesek az ideiglenes (elő)-szerződés írásbafoglalásakor is tudtak a társtulajdonos személyéről. A szerződés megkötése meghiúsulásának oka nem a rendezetlen tulajdoni állapot volt, hanem az, hogy a felperesek 1984. október 3Ö-ig a saját ingatlanukat nem tudták értékesíteni. A felperesek 1985. májusában tudták csak az ingatlanukat eladni, ezt követően azonban nem a foglalóval lekötött ingatlant, hanem egy másik ingatlant vásárolták meg. A felperesek hibájából hiúsult meg tehát a szerződés megkötése".

A megyei bíróság az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.

A másodfokú bíróság az elsőfokú ítélet helyes indokaira utalt, és ezeket a következőkkel egészítette ki.

A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!

Jogkódex ikon

Jogkódex

Az igényeinek megfelelő Jogkódex előfizetés kiválasztása

A legfrissebb szakcikkek eléréséhez a Szakcikk Adatbázis Plusz előfizetés szükséges

Meglévő Jogkódex előfizetés bővítése szükséges.

Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!