A Kúria Mfv.10106/2019/5. számú precedensképes határozata társadalombiztosítási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 43. §, (2) bek., 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet (Tny. Vhr.) 2. §, (5) bek.] Bírók: Farkas Katalin, Magyarfalvi Katalin, Zanathy János

A határozat elvi tartalma:

Textiliparban végzett munka alapján korkedvezményre a Tnyvhr. 1. számú melléklet 7. pontjában felsorolt munkakörökben dolgozó, a "Munkakör" és a "Munkaköri leírása" cím alatt felsorolt munkatevékenységeket végző személyek válhatnak jogosulttá (a korkedvezmény hatályára előírt feltétel teljesülése esetén). A Tnyvhr. 2. § (5) bekezdése a korkedvezményre jogosító munkakörök (munkahelyek) jegyzékében felsorolt munkaköri meghatározások kiterjesztő értelmezését tiltja, a rendelkezés alapján a jegyzékben szereplő munkakörök között elnevezésük szerint a jogosultság szempontjából nem lehet különbséget tenni.

***********

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

ítélete

Az ügy száma: Mfv.III.10.106/2019/5.

A tanács tagjai: Dr. Zanathy János

a tanács elnöke

Dr. Magyarfalvi Katalin

előadó bíró

Dr. Farkas Katalin

bíró

A felperes:

A felperes képviselője: dr. Szobonya Gergő Miklós ügyvéd

Az alperes: ... Megyei Kormányhivatal

Az alperes képviselője: jogtanácsos

A per tárgya: társadalombiztosítási határozat felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes

Az elsőfokú bíróság határozatának száma:

Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 5.M.511/2017/25.

Rendelkező rész

A Kúria a Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 5.M.511/2017/25. számú ítéletét - az elsőfokú társadalombiztosítási szerv ... számú, valamint a másodfokú társadalombiztosítási szerv .... számú határozatára is kiterjedően - hatályon kívül helyezi és az alperest új eljárásra kötelezi.

Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 50.000 (ötvenezer) forint együttes elsőfokú és felülvizsgálati eljárási költséget.

Az elsőfokú és a felülvizsgálati eljárás illetékét a magyar állam viseli.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

Tényállás

[1] Az elsőfokú társadalombiztosítási szerv a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 96/B. §-a alapján indult adategyeztetési eljárás eredményeként hozott, 2017. április 26-án kelt határozatában megállapította, hogy a felperes az 1970. július 9. és 2015. december 31. közötti időszakban 31 év 115 nap nyugdíjjogosultság elbírálásához figyelembe vehető szolgálati és egyéb, a nők kedvezményes öregségi nyugdíjára jogosító idővel rendelkezik, továbbá, hogy a felperes - a foglalkoztató által korkedvezményre jogosító időtartamnak jelölt idők alapján - 9 év 46 nap korkedvezményre jogosító időt szerzett.

[2] A másodfokú társadalombiztosítási szerv az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A határozat indokolása szerint a felperes - a társadalombiztosítási nyilvántartás, valamint a munkakönyv adataiból kitűnően 1970. szeptember 1. és 1971. augusztus 31. között szövőtanuló, 1971. szeptember 1. és 1984. április 23. között szövő volt, a foglalkoztató "megjegyzése" szerint azonban csak 1975. január 1-től dolgozott korkedvezményre jogosító munkakörben. Az elsőfokú eljárás során meghallgatott munkatársak tanúvallomásából és a felperes nyilatkozatából a felperes ténylegesen végzett munkáját nem lehetett megállapítani. ... tanú 1972 és 1984 között dobrakóként dolgozott, részére nyugellátása megállapításakor a vizsgált időszak nem került korkedvezményes időként elismerésre, előadása szerint a felperes 1972 és 1978 között szövő volt. ... 1975 és 1977 között szövőipari tanuló volt, 1977 és 1987 között korkedvezményes munkakörben dolgozott. Az elsőfokú szerv a felperes szövőipari tanulói jogviszonyából, heti 3 nap gyakorlati idővel számolva helyesen 156 napot ismert el korkedvezményes időként, az 1971. szeptember 1. és 1974. december 31. közötti időszakot azért nem lehetett elismerni, mert ... nem került korkedvezményes idő elismerésre, ... pedig a vitás időszakban nem volt munkatárs, így a jogosultság a felperes által nem került a Tny. 43. § (2) bekezdés c) pontja szerinti egyéb hitelt érdemlő módon bizonyításra.

A felperes keresete és az alperes ellenkérelme