BH 2000.5.199 Ha többen közösen okoznak kárt, és egyikük a károsult kárát megtéríti, vele szemben a többi károkozó felelőssége nem egyetemleges, hanem felróhatóságuk arányában áll fenn [Ptk. 344. § (1) bek.].

Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alpereseket, hogy egyetemlegesen fizessenek meg a felperes részére 1.212.183 forintot és ennek késedelmi kamatát, ezt meghaladóan pedig a keresetet elutasította. Az ítéletben megállapított tényállás szerint a felperes felújítási, átalakítási munkákat végzett a perbeli épületen 1993. októbertől 1994. május végéig. A terveket az I. r. alperes készítette, amelyben a vizesblokk-helyiségek csempeburkolatának ragasztásához a III. r. alperes által gyártott és a II. r. alperes által forgalmazott bitugél anyag használatát írta elő. A jótállási időn belül a megrendelő jelezte a kivitelező felperesnek, hogy a vizesblokk-helyiségekben a csempeburkolat meglazult, és a csempék folyamatosan hullanak le. Szakértő bevonásával megállapítást nyert, hogy a szigetelő- és ragasztóréteg vált el egymástól, mert a felhasznált bitugél szigetelőhabarcs csemperagasztásra nem alkalmas. A felperes 1.616.244 forint összegű ráfordítással a kijavítást elvégezte és az alpereseket kérte kötelezni, hogy ezt az összeget egyetemlegesen fizessék meg a részére.

Az elsőfokú bíróság az ítélet indokolásában hivatkozott a Ptk. 339. §-ának (1) és (2) bekezdésében, valamint a 340. § (1) bekezdésében foglaltakra. Az I. r. alperes kártérítési felelősségét arra alapította, hogy az 1993. évben készített tervekhez az 1985-ben kiadott tervezési segédkönyvet használta fel, elmulasztotta az időközben megjelent termékismertető beszerzését. A II. r. alperes a Ptk. 310. §-ában foglaltak alapján azért felel, mert a termékismertetőt nem adta át a felperes részére, a felhasználónak nem adott megfelelő tájékoztatást. Az indokolás szerint a III. r. alperes szintén kárt okozott, mert az általa kiadott termékismertetővel a felhasználót megtévesztette. Végezetül a felperes felelősségét is megállapította a bíróság a kártérítés tekintetében, mert annak ellenére, hogy építőipari szakvállalat, nem tájékozódott kellően az anyag felhasználási módjáról, nem győződött meg annak alkalmasságáról. A kár keletkezésében a bíróság a felperes közrehatását 1/4-ed arányban állapította meg, ezért a többi károkozó alperest ennek megfelelően marasztalta a felperes javára.

A másodfokú bíróság az alperesek fellebbezése és a felperes csatlakozó fellebbezése folytán meghozott jogerős ítéletével az elsőfokú ítéletet helyes indokaira tekintettel helybenhagyta. A jogerős ítélet indokolásában a bíróság kitért arra, hogy a Ptk. 344. §-ának (1) bekezdésében foglaltak értelmében az alperesek egyetemleges marasztalása azért volt jogszerű, mert az alperesek egymással szembeni magatartása "felróhatósága arányának megállapítása" nem volt a per tárgya.

A jogerős ítélet ellen a III. r. alperes felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő. Arra hivatkozott, hogy szerinte az eljárt bíróságok a Ptk. 339. §-ának (1) bekezdésében és 344. §-ának (1) és (3) bekezdésében foglaltakat megsértve jártak el. Vitatta kártérítési felelősségét, hivatkozva arra, hogy a termékismertetőket a felperes részére megküldte, és egyébként a gyártótól elvárható gondossággal járt el. Vitatta az egyetemleges felelősség megállapítását, mert a perbeli esetben a károsult nem a felperes, hanem a megrendelő volt, a felperes pedig maga is felelős a kár bekövetkezéséért.

A felülvizsgálati kérelem alapos.