A Fővárosi Ítélőtábla Bf.186/2007/8. számú határozata emberölés bűntette tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 87. §, 99. §, 166. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 348. §, 351. §, 352. §, 361. §, 371. §, 372. §, 386. §] Bírók: Mató Ágnes, Máziné dr. Szepesi Erzsébet, Tóth Éva

Fővárosi Ítélőtábla

1.Bf.186/2007/8.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Budapesten, 2008. év március hó 13. napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő

í t é l e t e t:

Az emberölés bűntettének kísérlete miatt a vádlott ellen indult bűnügyben a Fővárosi Bíróság 18.B.88/2007/16. számú ítéletét megváltoztatja, a vádlott cselekményét előre kitervelten elkövetett emberölés bűntette kísérletének (Btk. 166. § (1) és (2) bekezdés a./ pont) minősíti.

A vádlottal szemben kiszabott főbüntetés tartamát 7 (hét) év börtönre, a mellékbüntetés mértékét 7 (hét) évre súlyosítja.

Egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyja.

A vádlott által az elsőfokú ítélet kihirdetésétől a mai napig előzetes letartóztatásban töltött időt a börtönbüntetésbe beszámítja.

Az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s:

A Fővárosi Bíróság 18.B.88/2007/16. számú 2007. június 29. napján kelt ítéletével vádlottat emberölés bűntettének a kísérlete miatt 5 évi börtönbüntetésre és 6 évi közügyektől eltiltásra ítélte. Rendelkezett az előzetes fogvatartásban töltött időnek a kiszabott börtönbüntetésbe beszámításáról, a bűnjelekről és a bűnügyi költség viseléséről.

Az elsőfokú ítélet ellen az ügyész fellebbezést jelentett be - a váddal egyező - előre kitervelten elkövetett emberölés bűntettének kísérlete megállapítása és a kiszabott fő-és mellékbüntetés súlyosítása, továbbá fegyházfokozat megállapítása végett.

A vádlott és védője enyhítésért jelentettek be fellebbezést.

A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség BF.215/2007/3. számú átiratában - és képviselője a nyilvános ülésen is - az ügyészi fellebbezést fenntartotta, azt csak annyiban módosította, hogy a vádlott egészségi állapotára tekintettel a fegyházfokozat alkalmazását nem tartotta szükségesnek. A másodfokú bíróságnak a tényállás és a súlyosító körülmények kiegészítését, a cselekménynek előre kitervelten elkövetettkénti megállapítását és a kiszabott büntetés súlyosítását indítványozta.

A vádlott védője a nyilvános ülésen az ügyészi indítvány elutasítását és az enyhítő körülmények nyomatékosabb értékelése mellett az elsőfokú bíróság által kiszabott büntetés enyhítését indítványozta.

Az ügyész fellebbezése alapos.

A Fővárosi Ítélőtábla a kétirányú perorvoslat alapján eljárva az elsőfokú ítéletet és a megelőző eljárást teljes terjedelmében a Be. 348. §(1) bekezdése alapján felülbírálta.

Felülbírálata során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a perrendi szabályok betartása mellett folytatta le a bizonyítási eljárást. Az ítélőtábla felhívja az elsőfokú bíróság figyelmét, hogy az ügyészi perbeszéd jegyzőkönyvezését nem pótolja az ügyész perbeszéd vázlatának a csatolása, és a jegyzőkönyv mellékleteként történő jegyzőkönyvi felhívása. Egyebekben a hiánytalanul és törvényesen lefolytatott bizonyítási eljárás során a Fővárosi Bíróság a felmerült ellentétes tartalmú bizonyítékokat értékelési körébe vonta, körültekintően és lelkiismeretesen megvizsgálta, részletesen és elemzően számot adott az egyes bizonyítékok elfogadásának és elvetésének indokairól. Az azonos érdekkörbe tartozó tanúk is ellentmondásosan nyilatkoztak, és a vádlott az első részletes, eseményszerű beismerő vallomását követően részben visszavonta, azonban a bűnössége és az elkövetett cselekmény lényege és indítéka tekintetében következetes volt a beismerő vallomása.

Az elsőfokú bíróság az ítélet tényállását a vádlott első nyomozati az egyéb bizonyítékokkal is összhangban álló vallomására alapította a helyesen kifejtett és gondosan, ésszerűen mérlegelt indokai alapján.

Az ítélet tényállása csak kisebb körben szorul pontosításra, amelyet a Fővárosi Ítélőtábla a nyilvános ülésen a Be. 361. § (2) bekezdés a./ pontja szerint, felhívva a Be. 351. § (2) bekezdését, és a Be. 352. §-át az alábbiak szerint kiegészített:

- A vádlott az elkövetés napján (2006. május 18.) reggel 6 órakor szánta el magát végleg a sértett megölésére (nyomozati iratok 517. oldala a vádlott első nyomozati vallomása).

- A pontosan 25 cm teljes hosszúságú konyhakést a zoknijába a jobb boka belső feléhez rejtette el (nyomozati iratok 159. oldala igazságügyi szakértő szakvéleménye).

- Amikor a vádlott a sértetthez lépett "most véged, elegem van belőled" kijelentéssel kapta elő a zoknijából a kést és 2 ízben hasba szúrta a sértettet (nyomozati iratok 517. oldala a vádlott első nyomozati vallomása).

- Az egyik sérülés a máj bal lebenyébe 4-6 cm mélyen behatolva sértette meg a verőeret (nyomozati iratok 159. oldala igazságügyi szakértő szakvéleménye).

A fenti kiegészítések szükségességét részben elírás (szúrt csatorna hossza), részben az ölési kísérletet közvetlenül megelőző és a vádlott tudattartamára vonható következtetés pontos körülményeinek rögzítése indokolta. Az elsőfokú bíróság elfogadta, hogy a vádlottat tette végrehajtására évek óta tartó, alaptalan féltékenységből fakadó konfliktushelyzet végső megoldása motiválta. A vádlott az élettársa által folyamatosan felszínen tartott és már az egész házban beszédtémát jelentő vádlott-sértett kapcsolat feloldásának egyetlen módját a sértett megölésében látta. Korábban már fontolgatta, hogy véget vet a konfliktushelyzetnek, de a tényállásbeli napon végleg elszánta magát, és a sértett életének a kioltásában látta a megoldást. Cselekedetét ittas állapota csak segítette.