A Fővárosi Ítélőtábla Bf.229/2015/10. számú határozata önbíráskodás bűntette tárgyában. [1998. évi XIX. törvény (Be.) 351. §, 362. §, 381. §, 386. §, 531. §, 2012. évi C. törvény (Btk.) 2. §, 34. §, 61. §, 164. §, 368. §] Bírók: Mató Ágnes, Rédei Géza, Vincze Piroska

Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság

1.Bf.229/2015/10.

A Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Budapesten, 2016. év május hó 31. napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő

í t é l e t e t:

Az önbíráskodás bűntettének kísérlete és más bűncselekmény miatt a vádlott és társa ellen folyamatban lévő büntetőügyben a Budapest Környéki Törvényszék 15.B.66/2013/84. számú ítéletét az I. r. és a II. r. vádlottakkal szemben megváltoztatja.

A II. r. vádlott testi épség elleni bűncselekményét a Btk. 164. § (1) és (3) bekezdés szerint minősíti.

Az I. r. vádlott büntetését 8 (nyolc) hónap szabadságvesztésre és 2 (kettő) év közügyektől eltiltásra súlyosítja.

A szabadságvesztést börtönben rendeli végrehajtani, amelyből az I. r. vádlott 2/3 rész letöltését követő napon feltételes szabadságra bocsátható.

A II. r. vádlott szabadságvesztés büntetését 8 (nyolc) hónapra enyhíti, a végrehajtás felfüggesztésének próbaidejét 2 (kettő) évre mérsékli.

A 214/2011. tételszám alatt nyilvántartott CD lemez lefoglalását megszünteti és az iratok közötti kezelését rendeli el.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét az I. r. és a II. r. vádlottakkal szemben helybenhagyja.

A másodfokú eljárás során felmerült 13.580,- (tizenháromezer-ötszáznyolcvan) forint bűnügyi költséget az I. r. vádlott köteles viselni.

Az ítélet elleni további fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s

A Budapest Környéki Törvényszék a 2015. év május hó 4. napján kihirdetett 15.B.66/2013/84. számú ítéletével az I. r. vádlott bűnösségét önbíráskodás bűntettének kísérletében (Btk. 368. § (1), (2) bekezdés b./ pont) mint társtettes állapította meg. Ezért az I. r. vádlottat 300.000.- Ft pénzbüntetésre ítélte.

A II. r. vádlott bűnösségét önbíráskodás bűntettének kísérletében (Btk. 368. § (1) (2) bekezdés b./ pont) mint társtettes, és testi sértés bűntettének kísérletében (Btk. 164. § (1), (8) bekezdés pont) állapította meg. Ezért a II. r. vádlottat halmazati büntetésül 2 év - végrehajtásában 4 évi próbaidőre felfüggesztett - szabadságvesztésre ítélte azzal, hogy a szabadságvesztést elrendelésének esetén börtönben kell végrehajtani.

Rendelkezett II. r. vádlott tekintetében feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjáról, a bűnjelekről és a bűnügyi költség viseléséről.

A kihirdetett ítélettel szemben az ügyész mindkét vádlott tekintetében súlyosabb büntetés kiszabása érdekében jelentett be fellebbezést. Az I. r. vádlott és védője, valamint II. r. vádlott és védője a kihirdetett ítéletet tudomásul vette.

A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség BF.756/2015/1. számú átiratában a bejelentett ügyészi fellebbezést kiegészítésekkel fenntartotta.

Az ügyészi álláspont szerint az elsőfokú bíróság a perrendi szabályokat megsértette, ugyanis az eljárást az ügyészi indítvánnyal egyezően az I. r. vádlott távollétében folytatta. A 2014. év április hó 14. napján I. r. vádlott tartózkodási helye ismertté vált, azonban a tanács elnöke a Be. 531. § (1) bekezdésében írtak ellenére nem ismertette a korábbi tárgyalás anyagát teljes terjedelmében. Ezzel megsértette I. r. vádlott védekezéshez való jogát.

Figyelemmel arra, hogy ülnökváltozás miatt a 2014. év november hó 21-i tárgyaláson a tárgyalást a korábbi tárgyalási jegyzőkönyvet ismertetésével megismételte, így ennek a törvénysértésnek az ítélet meghozatalára érdemi befolyása már nem volt. Egyebekben az elsőfokú bíróság betartotta a perrendi szabályokat és ügyfelderítési kötelezettségét is teljesítette. A megállapított tényállásmentes a Be. 351. § (2) bekezdésében írt megalapozottsági okoktól, így felülbírálatra alkalmas. A törvényszék indokolási kötelezettségének is eleget tett, és okszerűen következtetett a vádlottak bűnösségére, cselekményeiket helyesen minősítette, továbbá helyesen alkalmazta az elbíráláskori Btk-t. A büntetés kiszabás során azonban a helyesen megállapított bűnösségi körülményeket nem súlyuknak megfelelően értékelte, így mindkét vádlottal szemben törvénysértően enyhe büntetést szabott ki.

Az I. r. vádlott többször volt büntetve, cselekményét felfüggesztett szabadságvesztés próbaideje alatt követte el, és további büntető eljárás is folyt vele szemben. Ennek megfelelően az esetében alkalmazott pénzbüntetés kellő visszatartó erőt nem jelent.

A II. r. vádlott esetében halmazati büntetés kiszabására került sor, vele szemben is végrehajtandó szabadságvesztés az, ami megfelelően szolgálja a büntetési célokat.

A járulékos rendelkezések törvényesek, ugyanakkor a bűnügyi költség tekintetében hatályon kívül helyezést indítványozott az ügyészség.

Az I. r. vádlott védője a nyilvános ülésen az elsőfokú ítélet helybenhagyását indítványozta, annak helyes indokai alapján.

A II. r. vádlott védője a nyilvános ülésen szintén az elsőfokú ítélet helybenhagyására tett indítványt.

A nyilvános ülésen jelenlévő a II.r. vádlott az utolsó szó jogán csatlakozott a védője által elmondottakhoz, az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte.