A Fővárosi Ítélőtábla Gf.40294/2009/4. számú határozata vételár visszafizetése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 319. §] Bírók: Kurucz Zsuzsánna, Pálinkásné dr. Mika Ágnes, Tibold Ágnes

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék G.41291/2005/49., *Fővárosi Ítélőtábla Gf.40294/2009/4.*

***********

Fővárosi Ítélőtábla

14.Gf.40.294/2009/4.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

A Fővárosi Ítélőtábla a Dr. Pálinkás Ügyvédi Iroda által képviselt felperesnek az S.B.G.&K. Ügyvédi Iroda által képviselt alperes ellen vételár visszafizetése iránt indított perében a Fővárosi Bíróság 2008. szeptember 2. napján kelt 4.G.41.291/2005/49. számú ítélete ellen az alperes részéről benyújtott fellebbezés folytán meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 180.000,- (Egyszáznyolcvanezer) Ft másodfokú költséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a peres felek 2002. november 4-én szerződést kötöttek, amelyben a felperes megrendelte az alperestől egy ... E típusú, szerves szennyeződést ellenőrző és mérő berendezés szállítását, telepítését 19.471,50,- GBP vételár megfizetése mellett. A szerződés 6. pontja szerint a vételár 30 %-át a szerződés aláírását követő két héten belül, 40 %-át a felperes budapesti telephelyére való kézbesítés után, a maradék 30 %-át pedig a sikeres üzembe helyezést követően kell a felperesnek megfizetnie. A vevő valamennyi vételár részletet a számla kézhezvételétől számított 60 napon belül vállalt teljesíteni. A szerződés 7. pontja úgy rendelkezett, hogy az üzembe helyezés megkezdésének utolsó napja 2003. április 15. napja.

A szerződés 10. pontja értelmében az eladó garantálta, hogy a vevőnek eladott minden berendezés mentes az anyaghibától, a gyártási hibától és a beindítás keltétől 12 hónapra nyújt garanciát. Ha bármely része meghibásodik vagy nem megfelelő minőségűnek minősül e garanciális időszak alatt, az eladó díjmentesen megjavítja/kicseréli az ilyen alkatrészeket a vevő részére. Az eladó a szerződésben garantálta, hogy az eladott berendezés megfelel az ajánlatban feltüntetett paramétereknek.

A felperes 2002. november 25-én 5.841,45,- GBP-t, 2003. május 23-án 5.841,45,- GBP-t, 2003. július 21-én 3.895,- GBP-t és 2003. szeptember 23-án 300,- GBP-t, összesen 15.877,90,- GBP-t utalt át az alperesnek.

Az alperes által leszállított berendezés rendeltetésszerű használatra alkalmatlan volt, a berendezés szerződésszerű üzembe helyezése nem történt meg.

A peres felek 2003. szeptember 4-én felvettek egy jegyzőkönyvet, amiben rögzítették a berendezés akkori állapotát és a kijavítandó hibákat. Az alperes 2003. október 27-én e-mailben értesítette a felperest, hogy a hibákat kijavította, és a berendezést üzembe helyezte. A berendezés üzembe helyezésekor a felperes képviselői nem voltak jelen. A felperes 2003. október 27-i válaszában az üzemeltető információja alapján jelezte, hogy a berendezés üzemképtelen, értékelhető adatot nem mutat és nem is továbbít. Másnap a helyszínen ellenőrizte a berendezést, a megállapított üzemképtelenséget, e-mailben jelezte az alperesnek.

Az alperes 2003. október 29-én e-mailben tájékoztatta a felperest arról, hogy a berendezés szoftverjében a levegőöblítési ciklusban vírust fedezett fel, a javított szoftver chip-et postán el fogja küldeni és telefonon elmagyarázza a tennivalókat.

A javított szoftver 2003. november 12-én érkezett Magyarországra, a felperes 2003. november 28-án építette azt be. A beépítést követően e-mailben jelezte, hogy a berendezés csak részben működik, többek között az NH4 érzékelők egyáltalán nem működnek. Közölte az alperessel a továbbra is fennálló hibákat és felsorolta a cserére szoruló alkatrészeket.

A felperes az alperes által a vételár utolsó részletéről kiállított számlát visszaküldte, mivel a sikeres üzembe helyezés nem történt meg. Az alperes a 2003. december 22-i e- mailjében közölte a felperessel, hogy a berendezés javítása céljából ismételt Magyarországra jövetele csak fizetési garancia esetén lehetséges.

Mivel az alperes a hibákat többszöri felszólítás ellenére sem javította ki, ezért a felperes elállt a szerződéstől és felszólította az alperest az eredeti állapot helyreállítására és a már teljesített vételár részletek visszafizetésére. Az alperes a felperes elállásáról szóló levelet 2005. június 2-án vette át.

A felperes az elsőfokú bíróságra 2005. augusztus 16-án benyújtott és módosított keresetében az alperest elsődlegesen 5.764.020,- Ft tőke és annak késedelmi kamatai, valamint a perköltség; másodlagosan 15.877,90,- GBP, ebből 5.841,45, GBP után 2002. november 25-től, 5.841,45,- GBP után 2003. május 23-tól, 3.895,- GBP után 2003. július 21. napjától, 300,- GBP után 2003. szeptember 23. napjától évi 3,412 % mértékű késedelmi kamat és perköltség megfizetésére kérte kötelezni.

Arra hivatkozott, hogy a leszállított berendezés rendeltetésszerű használatra nem alkalmas, az alperes a hibákat többszöri felszólítás ellenére nem javította ki, ezért a szerződés teljesítéséhez fűződő érdeke megszűnt, így a szerződéstől elállt.

Az alperes az ellenkérelmében a felperes keresetének az elutasítását és perköltségben történő marasztalását kérte.

Előadta, hogy a jogvita elbírálására az Egyesült Nemzeteknek az Áruk Nemzetközi Adásvételi Szerződéseiről szóló, Bécsben 1980. április 11-én kelt Egyezményt (Bécsi Egyezményt) kell alkalmazni, amely szerint csak abban az esetben van lehetőség a szerződéstől való elállásra, ha a szerződésszegés alapvető volt. Nem tekinthető alapvető szerződésszegésnek az a hiba, amely javítható és ebben az esetben a szerződéstől sem lehet elállni.

A felperes a vételár részletek megfizetésével több alkalommal késedelembe esett, a vételár részlet kifizetését követően a berendezést 2003. október 27-én üzembe helyezte. Az üzembe helyezést követően felmerült hibák a teljesítést nem teszik meg nem történtté, azokat az alperesnek a megállapodás 17. pontjában említett szavatosság/jótállás körében kell kijavítania.

Hivatkozott arra is, hogy a teljesítést követő elállása a Bécsi Egyezmény alapján csak kivételesen, a teljesítést követő ésszerű határidőn belül van lehetőség. Mivel 2003. október 27-én teljesített, ezért a felperes 2005. május 19-én történő elállása nem tekinthető ésszerű határidőn belüli elállásnak; ezen túlmenően a hibák kijavítását vállalta. A felperes a szoftver csatlakozás elvégzésére nem volt hajlandó, ezért a berendezés addig felmerült hibáinak a kijavítását gyakorlatilag lehetetlenné tette. A Bécsi Egyezmény szerint a felperes csak akkor gyakorolhatja elállási jogát, ha a szolgáltatónak a dolgot eredeti állapotában vissza tudja adni. A berendezés több éve a felperesnél van, ezért álláspontja szerint az már nincs eredeti állapotában.

A felperes kifejtette, hogy a vételár részletek kifizetésével nem esett késedelembe, az alperes a berendezést 2002. december 13-án hiányosan szállította le, valamennyi alapvető tartozék hiányzott. A szoftver leszállítására 2003. januárjában került sor, de a berendezés továbbra is hiányos volt. A következő vételár részletet a berendezés Budapestre való kézbesítése után kellett fizetnie. A felek ebben a körben többször egyeztettek, és abban állapodtak meg, hogy az alperes képviselője 2003. májusában Magyarországra utazik a hiányzó alkatrészekkel, és ezután utalja át a 30 % vételár részletet. A vételár részlet kifizetésre került, ugyanakkor a berendezés beüzemelése nem történt meg. Az alperes által küldött szoftvert 2003. november 28-án beépítette, azonban a szoftver hibásan működött. A Bécsi Egyezmény alapján is jogszerűen állt el a szerződéstől, mivel az alperes szerződésszegése alapvető szerződésszegésnek minősül. Az alperesi szolgáltatás befejezése a berendezés beüzemelésével történt volna meg, mivel a beüzemelésre nem került sor, ezért jogszerűen állt el a szerződéstől.