A Kúria Kfv.35087/2021/6. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 270. § (1) bek.] Bírók: Hajnal Péter, Heinemann Csilla, Huszárné dr. Oláh Éva

A határozat elvi tartalma:

Az EUB C-189/18. számú, Glencore ügyben hozott ítélete az iratbetekintés kapcsán nem alakítja abszolút, az ok-okozati kapcsolat bemutatása nélkül érvényesíthető követelménnyé a védelemhez való jog tiszteletben tartásának elvét.

***********

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

ítélete

Az ügy száma: Kfv.I.35.087/2021/6.

A tanács tagjai: dr. Hajnal Péter a tanács elnöke,

Huszárné dr. Oláh Éva előadó bíró,

dr. Heinemann Csilla bíró

A felperes: Felperes1 Cím2

A felperes képviselője: dr. Lassányi Gábor Krisztián Ügyvédi Iroda cím5

cím5/1 ügyintéző ügyvéd: dr. Lassányi Gábor Krisztián)

Az alperes: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatósága

Cím3

Az alperes képviselője: jogtanácsos

A per tárgya: adó ügyben hozott közigazgatási határozat

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes 16. sorszám alatt

A felülvizsgálni kért jogerős határozat: a Fővárosi Törvényszék 54.K.701.401/2020/13. számú ítélete

Rendelkező rész

A Kúria a Fővárosi Törvényszék 54.K.701.401/2020/13. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 15 napon belül az alperesnek 250.000 (kétszázötvenezer) forint felülvizsgálati perköltséget.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 7.000.000 (hétmillió) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A zöldség-, gyümölcs nagykereskedelemmel foglalkozó felperes 2012. január - május, illetve a 2012. június hónapban beszerzéseinek 94-98%-ában a cég1.-től (a továbbiakban: P.Kft.), és az cég2-től (a továbbiakban: Ú.Kft.) fogadott be számlákat zöldség és gyümölcs értékesítésekről. A számlák áfa tartalmát levonhatóként vallotta.

[2] Az elsőfokú adóhatóság 2010. szeptember 20-ával kezdődően több időszakra folytatott le felperesnél az adózás rendjéről szóló 2003. tv. XCII. tv. (a továbbiakban: Art.) 87.§ (1) bekezdés a) pontja szerinti utólagos ellenőrzést valamennyi adónemben és költségvetési támogatás tekintetében, amely ellenőrzések rendre áfa adónemben állapítottak meg adókülönbözetet felperes terhére.

[3] Az elsőfokú adóhatóság a 2012. január-május időszakra vonatkozó, 2017. március 20. napján keltezett határozatát 2017. április 24-én közölte felperessel, majd 2017. május 19-én visszavonta. A visszavonó határozatot és az új, 2017. május 22-én kelt határozatot ugyanazon a napon, 2017. június 08-án közölték felperessel. Ezen időszak tekintetében az elsőfokú adóhatóság 418.397.000 forint adóhiánynak minősülő áfakülönbözetet állapított meg, adóbírságot szabott ki, és késedelmi pótlékot számított fel, valamint 20.241.000 forint következő időszakra átvihető követeléskülönbözetet állapított meg.

[4] A 2012. júniusi időszakra az elsőfokú adóhatóság 126.260.000 forint részben adóhiánynak, részben jogosulatlan visszaigénylésnek minősülő áfa adókülönbözetet állapított meg, valamint adóbírságot szabott ki és késedelmi pótlékot számított fel.

[5] Az elsőfokú határozatok indokolása szerint a számlákon szereplő gazdasági események a számlák szerinti felek között és módon nem történtek meg. A bizonylatok kibocsátásának valódi célja a felperes adólevonási jogának megteremtése volt. A számlázásban résztvevők azonos érdekkör irányítása alatt állva az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. tv. (a továbbiakban: Art.) 2. § (1) bekezdésébe ütköző adókijátszást valósítottak meg, melyről a felperesnek tudnia kellett.