1030/1994. (IV. 29.) Korm. határozat

a hosszú távú egészségfejlesztési politika alapelveiről

A népesség egészségi állapotának javítása, fejlesztése érdekében a Kormány elfogadja a népegészségügy prioritásai az ezredfordulóig programot (a továbbiakban: Program).

1. A Program a következő öt nemzeti cél megvalósítására irányul:

a) a lakosság mind nagyobb része vallja, hogy az egyik legfőbb emberi érték az egészség, és ezzel egyidejűleg el kell érni, hogy a döntéshozók mind a jogalkotásban, mind a költségvetésben kiemelt jelentőséget tulajdonítsanak a lakosság egészsége javításának;

b) a betegségmentes életéveket legalább 55 évre kell kiterjeszteni;

c) a születéskor várható átlagos élettartamot férfiaknál legalább 67, nőknél legalább 75 évre kell meghosszabbítani;

d) a különösen jó és a különösen rossz szociális körülmények között élő lakosság születéskor várható élettartama nem mutathat 3 évnél nagyobb különbséget;

e) a halálozások és az élveszületések száma közötti különbséget jelentősen csökkenteni kell az élveszületések javára.

2. A Program célkitűzései megvalósítása érdekében

a) a népesség egészségi állapotát befolyásoló egészséges életmód kialakítása, az oktatás, a tömegkommunikáció és az egészségnevelés, valamint az egészségügyi felvilágosítás útján valósuljon meg, amelyek keretében tudatosítani kell a kedvezőtlen táplálkozási szokások, a dohány- és alkoholfogyasztás, a mozgásszegény életmód káros hatásait, valamint széles körben ismertetni kell a helyes életmód kialakítását elősegítő módszereket. Ennek érdekében a nemzeti alaptantervben hangsúlyozott szerepet kell biztosítani az egészségneveléssel, felvilágosítással összefüggő feladatokra, az egészségügyi ellátás során pedig a gyógykezelés mellett az ellátás részévé kell tenni a személyreszabott tanácsadó tevékenységet;

b) az egészségi állapotot másodsorban befolyásoló környezeti tényezők alakítása során figyelemmel kell lenni a lakóhelyi környezet - elsősorban a levegő és a víz - szennyeződéseinek csökkentésére, a munkahelyi ártalmak mérséklésére, továbbá a társadalmi környezet lehetőség szerinti, olyan alakítására, amely elősegíti a lakosság egészségének fejlesztését, a betegségek megelőzését. Ennek során messzemenően figyelembe kell venni az Európai Unió országaiban kialakult előírásokat;

c) az egészségügyi ellátás során kiemelt feladatként kell meghatározni a gyermekek és a fiatal felnőttek preventív gondozását. A középkorú népesség körében az egészségi állapot helyreállításának, illetve romlásának megelőzését a kialakult károsodások időben történő feltárásával kell biztosítani. A társadalom perifériájára sodródott, illetve az időskorú népesség elfogadható egészségi állapotát a gondozási módszerek fejlesztésével kell biztosítani;

d) a leggyakoribb betegségcsoportok, illetve halálokok figyelembevételével ki kell dolgozni elsősorban a keringési és daganatos betegségek megelőzésének módszereit, az időben történő feltárásukat biztosító szűrővizsgálatok rendjét.

3. A Kormány kiemelt feladatának tartja, hogy a betegségmegelőzésben és a gyógyításban kitűzött célok elérése érdekében fokozódjék az egészségügy társadalmi megbecsültsége.

4. Évente készüljön jelentés a Program előrehaladásáról; az elfogadott jelentést az Országgyűlés részére is be kell mutatni.

Felelős: népjóléti miniszter

Határidő: 1999. június 30.[1]

A Kormány egyben felkéri

a) a helyi önkormányzatokat, továbbá a társadalombiztosítási önkormányzatokat és végrehajtó szerveiket, hogy hatáskörükben a lehető legnagyobb mértékben segítsék elő a Programban megfogalmazott célok megvalósulását;

b) a tömegtájékoztató szervek vezetőit és munkatársait, hogy vállaljanak részt a Program megismertetésében és az egészségvédelemre, egészségfejlesztésre vonatkozó ismeretek terjesztésében;

c) a társadalmi és érdekképviseleti szerveket, valamint a társadalom minden tagját, hogy a Program célkitűzéseinek megvalósulásában lehetőségeik szerint működjenek közre.

5. A Programot a Népjóléti Közlöny teszi közzé.

6. A Kormány felhívja a népjóléti minisztert, hogy vezetésével alakítsa meg az Országos Népegészségügyi Bizottságot, amelynek feladata[2]

a) a törvénytervezetek véleményezése a népesség egészségi állapotának javítása céljából,

b) az egészséget támogató társadalompolitikai kérdések megvitatása, részvétel a lakosság egészségét érintő kormányzati döntések előkészítésében,

c) a népegészségügyi jelentések megvitatása,

d) elnökén és társelnökén keresztül javaslattétel kormányzati intézkedések meghozatalára,

e) az egészséget támogató társadalompolitika kormányzati feladatainak elősegítése céljából szakmai bizottságok létrehozása és működtetése,

f) együttműködés a feladatkörét érintő más ágazatközi koordinációs szervekkel.

Határidő: 1995. február 1.

7. A Népegészségügyi Bizottság[3]

elnöke:

a népjóléti miniszter,

társelnöke:

a művelődési és közoktatási miniszter,

titkára:

a Népjóléti Minisztérium egészségpolitikai helyettes államtitkára,

tagjai:

a belügyminiszter,

a honvédelmi miniszter,

az ipari és kereskedelmi miniszter,

a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter,

a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter,

a munkaügyi miniszter,

a pénzügyminiszter,

a Központi Statisztikai Hivatal elnöke,

az Országos Testnevelési és Sporthivatal elnöke,

az országos tisztifőorvos,

a mentálhigiéne területére kinevezett miniszteri biztos,

illetve megbízottaik.

8. A Kormány felkéri[4]

az Országgyűlés Szociális és Egészségügyi Bizottságának elnökét,

a Magyar Orvosi Kamara elnökét,

a Magyar Gyógyszerész Kamara elnökét,

az Egészségbiztosítási Önkormányzat elnökét,

a Magyar Televízió elnökét,

a Magyar Rádió elnökét és

minden olyan szervezet vezetőjét, akit a Bizottság elnöke vagy társelnöke felkér a társadalompolitikai célok megvalósításában történő közreműködésre,

hogy vegyenek részt a Bizottság munkájában.