A Legfelsőbb Bíróság Bfv.1165/2009/6. számú határozata hivatali visszaélés bűntette tárgyában. Bírók: Kiss Sándor, Molnár Gábor, Schäfer Annamária

Kapcsolódó határozatok:

Szolnoki Járásbíróság B.1725/2001/6., Szolnoki Járásbíróság B.20/2004/14., Szolnoki Törvényszék B.901/2005/183., Debreceni Ítélőtábla Bf.505/2008/18., Szolnoki Törvényszék B.498/2007/82., Debreceni Ítélőtábla Bf.551/2009/14., *Kúria Bfv.1165/2009/6.* (BH 2011.9.244)

***********

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA

Bfv.II.1.165/2009/6. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Budapesten, a 2010. május 13. napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő

v é g z é s t :

A hivatali visszaélés bűntette és más bűncselekmények miatt folyamatban volt büntető ügyben az I. r. és II. r. terhelt védője által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság 3.B.901/2005/183. számú ítéletét és a Debreceni Ítélőtábla Bf.II.505/2008/18. számú ítéletét az I. r. és II. r. terheltet érintően hatályában fenntartja.

Ezen végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.

I n d o k o l á s

I. A Jász-Nagykun-Szolnok Megye i Bíróság a 2008. június 5. napján kihirdetett 3.B.901/2005/183. számú ítéletével:

Az I. r. terheltet bűnösnek mondta ki

társtettesként elkövetett hivatali visszaélés bűntettében (Btk. 225. §),

felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettében [Btk. 274. § (1) bek. c) pontja],

bűnsegédként elkövetett 3 rb. közokirat-hamisítás bűntettében [Btk. 274. § (1) bek. c) pontja],

bűnsegédként elkövetett 10 rb. adócsalás bűntettében [ebből 6 rb. Btk.310. § (3) és (5) bek., 4 rb. Btk. 310. § (2) és (5) bek.], valamint

bűnsegédként elkövetett 5 rb. adócsalás vétségében [Btk. 310. § (1) és (5) bek.].

Ezért őt - halmazati büntetésül - 2 év 1 hónap börtönre, mellékbüntetésül 3 év közügyektől eltiltásra és 300.000 forint pénzmellékbüntetésre ítélte.

A II. r. terheltet bűnösnek mondta ki

társtettesként elkövetett hivatali visszaélés bűntettében (Btk. 225. §),

felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettében [Btk. 274. § (1) bek. c) pontja],

bűnsegédként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettében [Btk. 274. § (1) bek. c) pontja],

bűnsegédként elkövetett 4 rb. adócsalás bűntettében (ebből 3 rb. Btk. 310. § (3) és (5) bek., 1 rb. Btk. 310. § (2) és (5) bek.], valamint

bűnsegédként elkövetett 2 rb. adócsalás vétségében [Btk. 310. § (1) és (5) bek.].

Ezért őt - végrehajtásában 4 év próbaidőre felfüggesztett - 1 év 8 hónap börtönbüntetésre, mellékbüntetésül 200.000 forint pénzmellékbüntetésre ítélte.

Ellenben az I. r. terheltet 6 rb. szerzői jogok megsértésének vétsége miatt emelt vád alól felmentette.

Tényállás I. pontja

Az I. r. terhelt 2000. február 1-től, II. r. terhelt 2001. július 11. napjától végrehajtóként dolgozott.

A D. Kft-vel szemben a folyamatosan halmozódó adótartozása miatt 2002. február 28-ától végrehajtási eljárás volt folyamatban. A D. Kft. ügyvezetője, a IV. r. terhelt az ügyvédjén keresztül megismerkedett az I. r. és II. r. terhelttel, akikkel telefonon történő egyeztetést követően személyesen is találkozott. Ezt megelőzően a terheltek a hivatali beosztásukat felhasználva tájékozódtak az adós cég tartozásáról. A személyes találkozó alkalmával elmondták a IV. r. terheltnek, úgy szabadulhat meg az adóságától, ha a céget más nevére íratja. Felajánlották a segítségüket abban, hogy keresnek olyan személyeket, akik pénzért hajlandóak a céget a nevükre venni. Ezért 700.000 forintot kértek. Ebben megegyeztek a IV. r. terhelttel, aki az I. és a II. r. terheltnek a kért 700.000 forintot átadta. Ezután az I. r. terhelt az V. r. terheltnek, míg az V. r. és a II. r. terhelt a VI. r. terheltnek szólt és az aláírásért pénzt ígért.

A 2003. szeptember 9. napján kelt színlelt üzletrész adásvételi szerződés alapján V. r. és VI. r. terheltek megvásárolták a D. Kft. üzletrészeit, ám nem kívántak a cég tagjává válni. Az okiratokat az I. r. és II. r. terheltek felkérésére írták alá azért, mert az aláírásért pénzt ígértek. Az V. r. terhelt 100.000 forintot, a VI. r. terhelt pedig egy telefont kapott.