A Fővárosi Ítélőtábla Pf.21608/2009/4. számú határozata személyhez fűződő jog megsértése tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 84. §, 349. §] Bírók: Böszörményiné dr. Kovács Katalin, Kizmanné dr. Oszkó Marianne, Vuleta Csaba

Fővárosi Ítélőtábla

2.Pf.21.608/2009/4.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Fővárosi Ítélőtábla dr. Mátyás Miklós ügyvéd (címe) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek, ... jogtanácsos által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen, személyhez fűződő jog megsértése miatt indított perében, a Fővárosi Bíróság 2009. június 19. napján meghozott, 37.P.21.610/2009/6. számú ítélete ellen az alperes részéről 7. és 8. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán, meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett részét helybenhagyja.

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 125.000 (százhuszonötezer) forint + Áfa fellebbezési költséget.

A le nem rótt 90.000 (kilencvenezer) forint fellebbezési illetéket a Magyar Állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s:

...-án 16 óra körüli időben a felperes feleségével a ...haladt az ... irányából, amikor a helyszínen demonstrálók tömegoszlatását végző, az alperes állományába tartozó rendőrök gumilövedékkel meglőtték. A lövésektől a felperes bal combján és hónalján szenvedett sérüléseket. A felperesen végrehajtott műtét során eltávolították a két darab gumilövedéket és a zúzódott lágyrészeket. A felperes gyógyulási időtartama 6 hét volt.

A felperes feljelentést tett hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás vétsége és gondatlanságból elkövetett súlyos testi sértés vétsége miatt. A Budapesti Nyomozó Ügyészség Nyom.1766/2006/1. számú határozatával a nyomozást megszüntette, egyrészt, mert a cselekmény nem valósította meg a hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás vétségét, másrészt a gondatlanságból elkövetett súlyos testi sértés vétsége tekintetében az elkövető kiléte nem volt megállapítható.

A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes megsértette testi épséghez, egészséghez és emberi méltósághoz fűződő személyiségi jogát. A jogsértés miatt 3.000.000 forint nem vagyoni kártérítés és késedelmi kamata megfizetésére kérte kötelezni az alperest.

Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint a sérülés bekövetkezéséért az intézkedéseket elrendelő ... is felelőséggel tartozik. Hivatkozott arra is, hogy a felperes közrehatott a kár bekövetkezésében, amikor az intézkedés észlelését követően nem hagyta el a helyszínt. A felperes kártérítési igényét az alperes eltúlzottnak tartotta.

Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, hogy az alperes azzal, hogy ...-án ...en, a kötelékébe tartozó ismeretlen személy két gumilövedékkel meglőtte a felperest, megsértette a felperes emberi méltóságát valamint testi épséghez és egészséghez fűződő jogát. Kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 3.000.000 forintot és ennek 2006. október 23-tól a kifizetés napjáig járó, a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatát, valamint 250.000 forint + áfa perköltséget. A felmerült 180.000 forint illetékről úgy rendelkezett, hogy azt az állam viseli.

Az ítélet indokolásában kifejtette, hogy az alperes nem tette vitássá, miszerint a felperes sérüléseit a kötelékébe tartozó személy által leadott lövések okozták, ezért ebben a körben a bizonyítást nem folytatta le külön az elsőfokú bíróság. Aggálytalanul megállapítható volt a testi épség és az egészséghez való jog megsértése, ezt követően az emberi méltóság megsértését vizsgálta az Alkotmány 54. § (1) bekezdése, a 8/1990. (IV. 23.) AB határozat, a 46/1991. (IX. 10.) AB határozat alapján. Az elsőfokú bíróság kifejtette, hogy a felperes önhibáján kívül és egyéb tájékoztatás hiányában olyan körülmények közé került az esemény során, hogy sem annak értékelésére, sem pedig annak következményeként a helyszín biztonságos elhagyására nem volt módja. Az alperes tagjai tehát megsértették emberi méltóságát, amikor önkényesen beavatkoztak demokratikus jogának, a gyülekezési jognak a gyakorlásába, indokolatlanul azonosan kezelve őt a rendbontó csoportok tagjaival.

A nem vagyoni kártérítési igénnyel kapcsolatban rögzítette, hogy az alperes nem vonta kétségbe a felperes fizikai sérüléseinek maradandó nyomát, az esztétikailag zavaró sebhelyek tényét. Utalt arra, hogy a felperes öltözködése az esztétikailag zavara sebhelyek miatt is átalakult, illetve a szabadidő eltöltése is hátrányosan megváltozott. A perben ismertté vált körülményeket mérlegelve az elszenvedett sérelemért támasztott felperesi nem vagyoni kárigényt az elsőfokú bíróság nem tartotta eltúlzottnak. Rámutatott, hogy a felperes testi és lelki sérülése rendes jogorvoslattal értelemszerűen nem volt elhárítható. Az ún. ...-jelentés által is feltárt szakmai hibák, hiányosságok megállapíthatóvá teszik, hogy a bejelentett rendezvényen az alperes nem biztosította azokat a feltételeket, amelyeket a gyülekezési jog jogszerű gyakorlása esetére az állampolgár elvárhat. A biztosítási terv hiánya, a műveletek összehangolásának elmulasztása, a rendezvény biztosítására kirendelt és őket irányító szervek együttműködésének elmulasztása összességében olyan helyzetet teremtett, hogy az alkalmazott rendőrségi kényszerintézkedéseket nagy számban kellett olyan személyeknek is elszenvednie, akikkel szemben az intézkedés indokolatlan volt. Olyan körülmény nem merült fel, hogy a felperes közrehatott volna a kár bekövetkezésében. Az alperes a felperesi állítással ellentétben nem igazolta, hogy a helyszín elhagyására szóló felhívást a felperes és házastársa hallotta. Az intézkedést elrendelő szerv felelősségére történő alperesi hivatkozás nem alkalmas a kártérítési felelősség alól való kimentésre, mert a felperes sérüléseit közvetlenül a ... kötelékébe tartozó személy okozta. Hivatkozott ebben a körben a Ptk. 344. § (1) bekezdésére. A késedelmi kamatról a Ptk. 360. § (1) bekezdése és a 301. § (1) bekezdése alapján rendelkezett. Mellőzte a nyomozati iratok beszerzésére vonatkozó indítványt, mivel az alperes nem vitatta a keresetlevél mellékletei között szereplő nyomozati iratok tartalmát. Az alperes és a ... ellen folyamatban volt per iratainak beszerzését pedig azért nem rendelte el, mert nem a jelen perbeli felek közötti jogvitára vonatkozott, más tényalapból származott.