31982R1979[1]

A Bizottság 1979/82/EGK rendelete (1982. július 19.) a Közös Vámtarifa 20. árucsoportjára vonatkozó 4. megjegyzés alkalmazásában a paradicsomlé szárazanyag-tartalmának meghatározására használt vizsgálati módszerről

A Bizottság 1979/82/EGK rendelete

(1982. július 19.)

a Közös Vámtarifa 20. árucsoportjára vonatkozó 4. megjegyzés alkalmazásában a paradicsomlé szárazanyag-tartalmának meghatározására használt vizsgálati módszerről

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a legutóbb Görögország csatlakozási okmányával módosított, a Közös Vámtarifa szerinti nómenklatúra egységes alkalmazásához szükséges intézkedésekről szóló, 1969. január 16-i, 97/69/EGK tanácsi rendeletre [1], és különösen annak 3. cikkére,

mivel a Közös Vámtarifa nómenklatúrája egységes alkalmazásának biztosítása érdekében rendelkezni kell a paradicsomlé besorolásáról;

mivel legutóbb az 1883/82/EGK rendelettel [2] módosított 950/68/EGK tanácsi rendelet [3] mellékletében szereplő, a Közös Vámtarifa 20. árucsoportjára vonatkozó 4. megjegyzés gy rendelkezik, hogy a paradicsomlé besorolása annak szárazanyag-tartalmától függ;

mivel a szárazanyag-tartalom meghatározására vizsgálati módszert kell elfogadni;

mivel tanulmányok és kísérletek alapján úgy találták, hogy az e rendelet mellékletében ismertetett módszer adja a legjobb eredményeket;

mivel az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a közös vámtarifa szerinti nómenklatúrával foglalkozó bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A Közös Vámtarifa 20. árucsoportjára vonatkozó 4. megjegyzés alkalmazásában a paradicsomlé szárazanyag-tartalmát a mellékletben szereplő módszerrel kell meghatározni.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő 42. napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 1982. július 19-én.

a Bizottság részéről

Karl-Heinz Narjes

a Bizottság tagja

[1] HL L 14., 1969.1.21, 1. o.

[2] HL L 207., 1982.7.15, 4. o.

[3] HL L 172., 1968.7.22, 1. o.

--------------------------------------------------

MELLÉKLET

1. AZ ALKALMAZÁS CÉLJA ÉS TERÜLETE

Ez a módszer lehetővé teszi a paradicsomlé szárazanyag-tartalmának meghatározását.

2. MEGHATÁROZÁS

A paradicsomlé szárazanyag-tartalmát egy megszárított mintából vett maradékból határozzák meg, a lentebb vázolt módszernek megfelelően.

3. ALAPELV

A szárítás során bekövetkező tömegveszteség a minta diatomafölddel vagy hasonló anyaggal való keverése során határozható meg, az oldat előszárítása után vákuumos szárítókemencében két órán keresztül 70 ± 1 °C-on és körülbelül 6. 6kPa (66mbar)-on kell szárítani.

4. REAGENSEK

4.1. Diatomaföld vagy hasonló anyag.

4.2 Desztillált víz.

5. ESZKÖZÖK

5.1. Szárítóeszközök

5.1.1. Vákuumos szárítókemence automata hőmérséklet-szabályozóval, hőmérővel és vákuumszelvénnyel. A szárítókemencét úgy kell tervezni, hogy a különböző részei között a hőmérsékletkülönbség a tálcákban ne haladja meg a 2 °C-ot.

5.1.2. Szárítókemence szellőztető berendezéssel, automata hőmérséklet-szabályozóval és hőmérővel. Ezt a szárítókemencét úgy kell tervezni, hogy a belsejében biztosítsa a levegő gyors keringését és megfelelő cserélődését a külső levegővel, hogy ezáltal elérje a nedvesség gyors kiürítését.

5.1.3. Amennyiben szükséges:

Vízfürdő.

5.2. Levegőszárító berendezés, amely egy frissen aktivált szilikagéllel vagy azonos hatású szárítószerrel feltöltött nedvességjelzőt tartalmazó szárítóoszlopból áll. A szárítóoszlop folytatólagosan csatlakoztatva van egy gáz mosóüveghez, amely tömény kénsavat tartalmaz, ami a szárítási rendeltetés miatt csatlakoztatva kell, hogy legyen a szárítókemence levegőt bevezető nyílásához. Egy-egy üres mosóüveget kell biztonsági palackként a tömény kénsavat tartalmazó mosóüveg folyásirányába és a folyással ellentétes irányába is szerelni.

5.3. Olyan vákuumszivattyú, amelynek segítségével a szárítókemencében legalább 6. 6kPa (66mbar) nagyságú vákuum fenntartható.

5.4. Lapos fenekű korrózióálló fémedény, legalább 100 mm-es átmérővel és legalább 30 mm-es magassággal, szorosan záródó fedővel lefedve.

5.5. Üvegrúd

5.6. Szárítóberendezés frissen aktivált szilikagéllel vagy azonos hatású szárítószerrel feltöltött nedvességjelzővel.

5.7. Analitikai mérleg.

6. ELJÁRÁS

6.1. Mérjünk kb. 1,5 g diatomaföldet (4.1.) egy edénybe (5.4.). Helyezzük a nyitott edényt a szárítókemencébe a fedővel és szárítsuk 30 percig 110 ± 3 °C-on. Helyezzük a fedelet az edényre és rakjuk be a szárítóberendezésbe (5.6.), hagyjuk lehűlni, és mérjük meg pontosan.

6.2. Mérjünk pontosan 15 grammnyit a mintából az edénybe. Gyorsan mérjük meg, hogy ne veszítse el a nedvességét.

6.3. Keverjük össze a mintaanyagot a diatomafölddel (4.1.) az üvegrúd (5.5.) segítségével, és osszuk el egyenletesen az oldatot az edényben. Az elosztás megkönnyítése érdekében az oldatot lehet desztillált vízzel (4.2.) hígítani. Öblítsük le az üvegrudat desztillált vízzel.

6.4. A lentebb felvázolt módszerek egyikével szárítsuk meg a tesztmintát addig, amíg nyilvánvalóan száraz nem lesz.

6.4.1. Helyezzük a tesztmintát tartalmazó edényt a forró vízfürdőre (5.1.3.).

6.4.2. Rakjuk át a tesztmintát tartalmazó edényt a szárítókemencébe 70 °C-on (5.1.2.).

6.4.3. Rakjuk át a tesztmintát tartalmazó edényt a vákuumos szárítókemencébe (5.1.1.) 70 °C-on, és csökkentsük a nyomást kb. 41.3 kPa-ra (413 mbar).

6.5. Helyezzük a részben megszáradt tesztmintát tartalmazó edényt a vákuumos szárítókemencébe. Csökkentsük a nyomást kb. 6.6 kPa-ra (66.6 mbar) (amely megfelel másodpercenként 2-4 légbuboréknak tömény kénsavon keresztül).

Hagyjuk a tesztmintát két órán át száradni 70 ± 1 °C-on.

Zárjuk le a vákuumsort és engedjünk be lassan száraz levegőt, amíg el nem éri a légköri nyomást.

6.6. Helyezzük a szárított tesztmintát tartalmazó lezárt edényt azonnal a szárítóberendezésbe (5.6.) és mérjük le, mihelyt elérte a szobahőmérsékletet.

7. AZ EREDMÉNYEK BEMUTATÁSA

Az eredmények kiszámításának a képlete és módja

A százalékban kifejezett szárazanyag-tartalom a következő egyenlet alapján számítható ki:

% szárazanyag - tartalom =

× 100

m

ahol:

m0 = a tesztminta eredeti tömege grammban,

m1 = a diatomaföldet tartalmazó edény, a fedő és a megszáradt maradék tömege grammban,

m2 = a diatomaföldet tartalmazó edény és a fedő tömege grammban.

--------------------------------------------------