A Fővárosi Törvényszék P.27085/2010/35. számú határozata jogsértés megállapítása (SZERZŐI jogsértés megállapítása) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 163. §, 164. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 205. §, 568. §, 577. §, 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) 1. §, 4. §, 5. §, 10. §, 12. §, 16. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §]

Kapcsolódó határozatok:

*Fővárosi Törvényszék P.27085/2010/35.*, Fővárosi Ítélőtábla Pf.20940/2014/5.

***********

Fővárosi Törvényszék ..P.../2010/35. szám

A Fővárosi Törvényszék

a dr. Rónai László ügyvéd /felperesi ügyvéd címe által képviselt I.rendű felperes neve (I. rendű felperes címe.) I. rendű, II.rendű felperes neve (II. rendű felperes címe.) II. rendű III.rendű felperes neve (I. rendű felperes címe.) III. rendű és IV. rendű felperes neve (IV. rendű felperes címe.) IV. rendű felpereseknek

a Dulin Ügyvédi Iroda (dr. Dulin Zsolt ügyvéd, alperesi ügyvéd címe.) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen

szerzői jogsértés és egyéb iránt indított perében meghozta a következő

ítéletet.

A bíróság a keresetet elutasítja.

A bíróság kötelezi a felperesekéi, hogy 15 napon belül egyetemlegesen fizessenek meg 180.000,- (száznyolcvane/.er) Ft illetékei a Magyar Államnak külön felhívására.

A bíróság a viszontkeresetet elutasítja.

A bíróság kötelezi az alperesi, hogy 15 napon belül fizessenek meg egyetemlegesen a felpereseknek 169.500,- (százhatvankilencczer ötszáz) Ft perköltséget.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek, melyet ennéi a bíróságnál kell 3 példányban benyújtani a Fővárosi ítélőtáblához címezve.

Az ítélet ellen fellebbezést előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező. A jogi képviselő közreműködése nélkül előterjesztett fellebbezés hatálytalan. A fél a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény rendelkezései szerint kérheti pártfogó ügyvéd kirendelését a lakóhelye szerint illetékes jogi segítségnyújtó szolgálatnál.

A felek kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívül történő elbírálását.

I n d o k o 1 ás

A felperesi jogelőd, T. T. J. fordításában jelent meg szerző neve: "a mű címe" című művének I. része és a II. részének első kötete, amelyből az utóbbi

alperes lektorálásában készült. A kiadványokon T. T. J. kizárólagos fordítóként lett feltüntetve, kiadóként a kiadó megnevezése.

T. T. J. 2010. április .. napján elhunyt (l/F/3. sz. alatti halotti anyakönyvi kivonat). Az öröklési bizonyítvány alapján a felperesek a törvényes örökösei az elhunytnak (l/F/4.)

A néhai T. T. J. a mű teljes fordítását befejezni nem tudta, a III. kötet második rész második alrészének a 122. questiojáig jutott. A munkafolyamat a néhai és az alperes között úgy zajlott, hogy a néha által írógéppel írt fordítást alperes részére átadta számítógépbe történő bevitelre, majd ezt követően a néhaival szorosan együttműködve lektorálásra került, majd visszaküldésre a fordítónak. Ezt követően került kiadásra a mű.

A néha által lefordított műrészlet (III. kötet második rész második alrészének 1-122 questioja) az alperes 2010. nyarán tett tájékoztatása értelmében még nem ért véget. A néhai által írógéppel írt fordítás egyetlen eredeti példánya átadásra került az alperes részére, melynek a lektorálása és számítógépbe való bevitele még folyamatban volt a per indulásakor.

A néhai T. T. J. és alperes között szerződés nem jött létre.

Felperesek, mint a néhai T. T. J. szerző jogutódai, kerestükben kérték a szerzői jogsértés megállapítását az Szjt. 94.§ (1) bekezdésének a) pontja szerint, mivel ez eredeti műpéldány jogosulatlan birtoklásával elzárja a felpereseket a mű feletti rendelkezési jogosultságuktól. Kérték továbbá az alperes eltiltását a további jogsértéstől (Szjt. 94.§ (1) bek b. pontja) és a jogsértés abbahagyására kötelezését, nevezetesen, hogy a lektorálást meghaladó mértékű átdolgozást hagyja abba, és a továbbiakban ilyen változtatásokat a művön ne eszközöljön. Kérték, hogy a bíróság kötelezze az alperest a sérelmes helyzet megszüntetésére (Szjt 94.§ (1) bek. f. pontja), a kéziratnak, valamint minden, alperes birtokában lévő a kéziratról készült másolat kiadására, Kérték továbbá alperes 3.000.000,- Ft összegű nem vagyoni kártérítés és a perköltség megfizetésére kötelezni.

Alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását és felperesek perköltségben történő marasztalását kérte. Előadta, hogy a per tárgyát képezi mű a néhai T. T. J. és alperes közös szellemi terméke, mivel alperes, a neki átadott, írógéppel írt kézirat vonatkozásában nem csak lektori tevékenységet fejtett ki, hanem azt ellenőrizte, javította, lábjegyzeteket javasolt, kiegészítéseket írt a fordításhoz. Ennélfogva alperes szerzőtárs a mű tekintetében, a mű címeIII. kötetének fordítása a néhaival közös szellemi terméke. Fentiekre tekintettel alaptalannak találta a felperesek keresetét jogalapjában, és alaptalannak tartotta a felperesek nem vagyoni kárigényét is.

Az ellenkérelmével egyidejűleg az alperes továbbá viszontkeresetet is előterjesztett. Ebben kérte annak megállapítását, hogy a per tárgyát képező mű a felek által együttesen létrehozott mű, melyre a szerzői jog a feleket egyenlő arányban és együttesen illeti meg, mint szerzőtársakat. Kérte továbbá annak megállapítását is, hogy a mű fordítására és kiadásra előkészítésének érdekében a felperesi jogelőd és alperes között polgári jogi társaság keretében való közös tevékenységének eredményeként olyan mű jött létre, mely felett felperesek és alperes közösen jogosultak rendelkezni akként, hogy a mű feletti rendelkezési jogosultság egyenlő arányban illeti meg felpereseket és az alperest.

Felperesek a viszonkereset elutasítását kérték. Álláspontjuk szerint a Mű önálló mű, mely kizárólag felperesi jogelőd szellemi terméke (fordítása). Az alperes hozzáadott munkája pusztán a dokumentum elektronikus formára történő áttételére, és lektorálási feladat ellátására korlátozódott. Az nem volt olyan mértékű szellemi alkotás, mely szerzői jog által védett lenne, s mely a művet közös művé tenné. Kifejezetten vitatták a polgári jogi társaság létrejöttét.

A kereset és a viszontkereset is alaptalan.

A bíróság a tényállást a rendelkezésre álló iratokból, a felek nyilatkozatai, valamint a perben a bíróság által kirendelt szakértői testület szakvéleménye alapján állapította meg a polgári perrendtartásról szóló 1954. évi III. törvény (Pp.) 206.§-a alapján.

A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Sztv.) 1. § (1) Ez a törvény védi az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat. (2) Szerzői jogi védelem alá tartozik -függetlenül attól, hogy e törvény megnevezi-e - az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása.

Az Sztv 4.§ (1) bekezdése alapján szerzői jog azt illeti meg, aki a művet megalkotta. (2) bekezdése alapján szerzői jogi védelem alatt áll - az eredeti mű szerzőjét megillető jogok sérelme nélkül - más szerző művének átdolgozása, feldolgozása vagy fordítása is, ha annak egyéni, eredeti jellege van.