A Fővárosi Törvényszék G.42011/2007/17. számú határozata biztosítási szerződés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 75. §, 78. §, 123. §, 141. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 5. §, 559. §, 567. §] Bíró: Kaszap Tamás

Fővárosi Bíróság

Gazdasági Kollégiuma

6.G. 42.011/2007/17.

A beadványokban erre a számra kell hivatkozni.

,

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

A Fővárosi Bíróság dr. Hargitai László (felperesi képviselő címe) ügyvéd által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek a ....... jogtanácsos által képviselt alperes neve (alperes címe) I.r., a felszámoló neve (felszámoló címe) felszámoló által képviselt (II.r. alperes neve) "fa" (II.r. alperes címe) II.r. alperes ellen biztosítási szerződés teljesítése iránt indított perében nyilvános tárgyaláson meghozta, majd kihirdette a külön íven megszövegezett

Í t é l e t e t:

A bíróság a felperes keresetét elutasítja és kötelezi, hogy 15 napon belül fizessen meg az I.r. alperesnek 233.604 (Kétszázharmincháromezer-hatszáznégy) Ft perköltséget.

Az ítélet ellen a fellebbezésnek van helye. A fellebbezést az ítélet kézbesítésétől számított 15 nap alatt kell e bíróságnál 5 példányban benyújtani vagy jegyzőkönyvbe mondani.

Tájékoztatja a bíróság a feleket, hogy a másodfokú bíróság az ítélet ellen irányuló fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, a felek azonban tárgyalás tartását kérhetik, ha

- a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik;

- a fellebbezés csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos;

- a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul.

A felek a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelmük alapján a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálást kérhetik (1952. évi III. tv. 220.§-ának (3) bekezdése, 256/A. §-a (1) bekezdésének b)-d) pontja.)

I N D O K O L Á S:

1998. november 5-én az I.r. alperes mint biztosító és a M.K.F.E. mint szerződő az alkusz közvetítésével nemzetközi közúti árufuvarozói felelősségbiztosítási keretszerződést kötött a M.K.F.E. tagjai részére. E szerint biztosítottnak minősül a keretszerződéshez a cégszerűen kitöltött ajánlati lappal csatlakozó az a fuvaros, aki az MKFE tagja. A keretszerződés 1.§ 1/2. pontja értelmében a biztosítás a biztosított által a saját nevében végzett nemzetközi fuvarozási tevékenységre terjed ki. A 2.§ f.) pontja értelmében a keretszerződés alapján a biztosító nem téríti meg a fuvarozási felelőssége körébe eső azon károkat, melyek a biztosítottnak, vagy alkalmazottjának, vagy bármilyen jogcímen megbízottjának szándékos vagy súlyosan gondatlan cselekményének tulajdoníthatóak.

2004. február 23-án a károsult 8.742.240,- Ft kárrendezési előleg, kártérítési összeg fejében , melyet 265 tévé ellopása miatt kapott biztosítójától, kijelentette, hogy az összeg kifizetésével 80% erejéig kielégítették kárigényét, ilyen mértékig a felperes a törvényi engedményese lett.

2007. június 15-én a Debreceni Ítélőtábla Gf. III. 30.215/2007/4. sorszámú ítéletével helyben hagyta az elsőfokú bíróság ítéletét, melyben az a jelen per felperese mint ottani felperes által a (II.r. alperes neve) "fa" alperes ellen, akinek pernyertessége érdekében a perbe avatkozott a jelen per alperese, az alperest a felperes javára 8.742.240,- Ft és ennek 2004. december 6-ától a kifizetés napjáig járó évi 5%-os késedelmi kamata és a kiegészítő ítélet szerinti 583.951,- Ft-os perköltség megfizetésére kötelezte.

A másodfokú ítélet indoklása szerint a perben feltárt körülményeket összességében értékelve megállapítható a fuvaros súlyos gondatlansága, ezért az elsőfokú ítélet helyben hagyandó volt. Az ítéleti tényállás szerint az ottani alperes 2003. október 28-án árut fuvarozott L.-ba, de a fuvar teljesítése során a kamiont a teljes rakománnyal együtt L.-ban elrabolták. A szállítmányi kárt az ottani felperes a szállítmánybiztosítási szerződés alapján kifizette a károsultnak, majd mint a feladó törvényi engedményese, pert indított.

2007. szeptember 7-én az I.r. alperes közölte a felperessel, hogy a Debreceni Ítélőtábla másodfokú ítéletét még nem kapta kézhez.

2007. október 15-én az I.r. alperes közölte a felperessel, hogy a kézhez kapott ítélet alapján kéri annak közlését, hogy a kártérítést a felperes melyik bankszámlájára utalja.

2007. október 27-én az I.r. alperes közölte a felperessel, hogy a II.r. alperesi biztosítottjával 2003-ban érvényben volt nemzetközi közúti árufuvarozói felelősségbiztosítási szerződésének feltételei szerint a biztosító helytállási kötelezettsége korlátozott, a biztosító nem téríti meg a kárt, ha az a biztosított, vagy alkalmazottja, vagy bármilyen jogcímen megbízottja szándékos vagy súlyosan gondatlan cselekményének tulajdonítható.

2007. november 9-én az I.r. alperes közölte a felperessel, hogy a fuvarozási biztosításra eltérő szabályokat lehet megállapítani, melyet a Legfelsőbb Bíróság Pfv. VIII. 21.354/2006/3. sorszámú jogerős ítéletében is rögzített.

A felperes keresetében elsődlegesen annak megállapítását kérte, hogy az alperesi biztosító kockázatviselése a (II.r. alperes neve) "fa" 2003-ban érvényben volt felelősségbiztosítási szerződése alapján fennáll, és ezért a biztosító helytállási kötelezettséggel tartozik a Debreceni Ítélőtábla Gf. III. 30.215/2004/4. sorszámú, az alperesi biztosítottat marasztaló jogerős ítélete alapján.

E körben előadta, hogy az alperes biztosítottjával kötött biztosítási szerződés a nemzetközi fuvarozásra vonatkozott.

Utalt rá, hogy a megállapítási kereset előterjesztésének feltételei fennállnak, a felperes jogainak megóvása végett megállapítási kereset szükséges, mivel a Ptk. 559.§ (2) bekezdése értelmében a károsult törvényi engedményese igényét közvetlenül a biztosítóval szemben nem érvényesítheti.

Az alperes nem igazolta, hogy a biztosítás feltételeiben az általa állított kikötés szerepelne. Állította, hogy ha ilyen kikötés szerepel a szerződésben, úgy az semmis, mivel a Ptk. relatív kógenciája, mely szerint a biztosított hátrányára szabályaitól nem lehet eltérni, azt jelenti, hogy a felelősségbiztosító viszontkeresettel élhet súlyosan gondatlan biztosítottjával szemben, ám a kárt a károsulttal szemben rendeznie kell.

Állította, hogy a Legfelsőbb Bíróság alperes által hivatkozott jogerős ítélete ellenére sincs lehetőség a Ptk. 567.§ (2) bekezdése alapján az 559.§ (3) bekezdésébe foglalt kógens szabálytól való eltérésre. Az előbbibe foglalt utaló megfogalmazás nem jelenti, hogy a felek szerződésükben a biztosító felelősségének kizárására vonatkozóan eltérően állapodhatnak meg. E szabályból nem következik egyértelműen, hogy az a fuvarozói felelősségbiztosításra, vagy a fuvarozással kapcsolatos vagyonbiztosításra vonatkozik. Önkényes és kiterjesztő e jogszabályhely azon értelmezése, mely nemzetközi közúti árufuvarozási felelősségbiztosítási szerződésre vonatkoztatja a fenti eltérést engedő szabályt. A jogerős ítéletben lévő értelmezés nem felel meg a jogintézmény céljának, kiüríti a felelősségbiztosítás jogrendszerben betöltött szerepét, és a károsult szempontjából méltánytalan eredményre vezet.