A Fővárosi Törvényszék G.41739/2008/9. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 136. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 339. §, 344. §, 360. §, 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 34. §, 41. §, 44. §, 48. §, 49. §, 51. §, 54. §, 57. §, 1994. évi LXVI. törvény (Bgtv.) 1. §, 2. §, 3. §, 4. §, 8. §, 9. §] Bíró: Sasvári Péter

Fővárosi Bíróság Gazdasági Kollégiuma

Ügyszám: 19.G.41.739/2008/9

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

A Fővárosi Bíróság

A dr. N. E. jogtanácsos által képviselt

Észak-Magyarországi Regionális Munkaügyi Központ

(cím) ,

Dr. Szabó Gyula ügyvéd (cím) által képviselt

alperes neve (cím) alperes ellen,

kártérítés iránt indított perében meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

kötelezi az alperest, hogy a felperesnek 15 nap alatt fizessen meg 155.703.826,- (azaz százötvenötmillió-hétszázháromezer-nyolcszázhuszonhat) Ft-ot, és ennek 2003. szeptember 14-től 2004. december 31-ig évi 11 %-os, 2005. január 1-től a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó nap érvényes jegybanki alapkamat 7 %-kal növelt összegének megfelelő mértékű késedelmi kamatát,

továbbá 3.754.000,-Ft perköltséget,

és az államnak 900.000,-Ft (azaz kilencszázezer) Ft eljárási illetéket.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, melyet a Fővárosi Bíróságnál, de a Fővárosi Ítélőtáblához címezve lehet három példányban, írásban benyújtani.

A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson bírálja el, de a felek kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívül történő elbírálását.

Ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére vonatkozik, a teljesítési határidővel kapcsolatos, továbbá ha a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul, a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, de a fellebbező fél a fellebbezésében kérheti tárgyalás tartását.

A jogi képviselővel eljáró felek a határozat ellen benyújtott fellebbezéshez mellékelt közös kérelemben indítványozhatják, hogy az anyagi jogszabály megsértésére alapított fellebbezést közvetlenül a Legfelsőbb Bíróság bírálja el. Vagyonjogi ügyben a felek akkor indítványozhatják a Legfelsőbb Bíróság eljárását, ha a fellebbezésben vitatott érték az ötszázezer forintot meghaladja. Új tényre, illetve új bizonyítékra hivatkozni nem lehet. A fellebbezés elbírálása tárgyaláson kívül a felülvizsgálati eljárásra irányadó szabályok megfelelő alkalmazásával történik.

I n d o k o l á s

A bíróság az alábbi tényállást állapította meg a felek nyilatkozatai, a Nógrád Megyei Bíróság 1.Fpk.... sz. ügyének iratai, az Fpk..... sz. végzése és jegyzőkönyve, a bérgarancia-támogatás iránti kérelem, a Nógrád Megyei Munkaügyi Központ határozata, a felperesnek az alpereshez, továbbá az (gazdálkodó szervezet neve)-hez intézett peren kívüli levelei, a Kft. 2003. június 30. és 2004. március 12.-e közötti éves beszámolója, a (gazdálkodó szervezet neve) által a felpereshez írt levelek, és a 2007. július 31-i közbenső mérleg, az alperes és az (gazdálkodó szervezet neve) között 2004. március 12-én keletkezett átadás-átvételi jegyzőkönyv, a tanúvallomás és a per egyéb adatai alapján:

A Nógrád Megyei Bíróság a 2003. június 30-án közzétett 1.Fpk..... sz. végzésével elrendelte az (gazdálkodó szervezet neve) felszámolását. Felszámolóként az alperest jelölte ki, felszámolóbiztosként (természetes személy neve) nevezte meg.

2003. július 10-én az alperes a felszámolás alatt álló adóscég részére bérgarancia-támogatás iránti kérelmet nyújtott be a Nógrád Megyei Munkaügyi Központhoz, az igényelt támogatás összege 155.703.826,-Ft. A kérelemnek a Nógrád Megyei Munkaügyi Központ helyt adott, a kért összeget a felszámolás alatt álló Kft. részére átutalta. A 3033-1/2003-1200. sz. határozatában rögzítette a támogatás nyújtásának feltételeit, így - egyebek mellett - azt is, hogy a támogatás visszafizetése annak folyósításától számított 60. napon, illetve ha a felszámolási zárómérleg benyújtására a 60. napot megelőzően kerül sor, a felszámolási zárómérleg benyújtásának napját megelőző napon válik esedékessé. Rögzítette azt is, hogy a felszámoló a támogatás felhasználása és visszafizetése körében az adott helyzetben általában elvárható gondossággal köteles eljárni. Határozatában utalt a Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. tv. 1-4. §-ira.

2003. júliusában az alperes a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztériumhoz fordult, kérve a visszafizetési kötelezettség alóli mentesítést, vagy a visszafizetési időpont módosítását. A minisztérium 2003. augusztus 21-én erre elutasító választ adott, közölve, hogy a kérelem teljesítésére nincs lehetőség.

Amikor a felszámolás alá került Kft.-t az alperes átvette, a cég. zárómérlege kb. 640 millió forint körüli adósságot mutatott. Az alperes a támogatást céljának megfelelően felhasználva továbbműködtette a céget. A felszámolás folytatása érdekében vagyonértékesítési pályázatot írt ki az adóscég váci, kb. 5-600 millió forint értékű, illetve budapesti, kb. 5-600 millió forint értékű ingatlanaira. A váci ingatlanra nem érkezett megfelelő ajánlat, a budapesti ingatlant megvásárolni kívánó személy pedig a bánatpénz letétele hiányában az árverésen nem vehetett részt, más személyek az ingatlanra ajánlatot nem tettek. Így az ingatlanok értékesítése meghiúsult.

A támogatás visszafizetésének 2003. szeptember 14-i esedékességekor a felszámolás alatt álló adós cég pénztárában nem volt a visszafizetésre elegendő pénzügyi fedezet. Az alperes ekkor úgy döntött, hogy továbbműködteti a céget, folytatja annak tevékenységét. Időközben nyilvánvalóvá vált az is, hogy a felszámolás alatt álló cég vezetése és a hitelezők között esély van a megegyezésre, illetve az adós képviselői egyezségi javaslatot terjesztettek be a bírósághoz.

A Nógrád Megyei Bíróság előtt 2004. január 20-án megtartott egyezségi tárgyaláson a felszámolóbiztos előadta, hogy a bérgarancia támogatás visszafizetésére még nem került sor. Tájékoztatta a jelenlevőket az adós cég ingatlanai értékesítésének elmaradásáról, az adós vagyoni és pénzügyi helyzetéről, a felszámolás alatt foganatosított intézkedésekről, stb. A tárgyaláson az adós cég és a hitelezők egyezséget kötöttek, melyet a Nógrád Megyei Bíróság az (ügyszám) sorszámú végzésével jóváhagyott, az egyezség körébe vonható vagyon mértékét 1.230.000.524,-Ft-ban határozta meg. A végzés 2004. március 12-én emelkedett jogerőre. Ezek után tehát a cég továbbfolytatta a gazdasági tevékenységét.

Eközben a Nógrád Megyei Munkaügyi Központ az adós céget tájékoztatta a fennálló tartozásáról. A felszámolás befejeződésének 2004. április 1-i közzétételét követően pedig az (gazdálkodó szervezet neve)-től, valamint az alperestől is tájékoztatást kért a támogatás pénzügyi rendezéséről. Válaszában az alperes közölte, hogy tevékenysége az egyezséget jóváhagyó végzés jogerőre emelkedésének napjával megszűnt.

Az alperes és az (gazdálkodó szervezet neve) képviselője között 2004. március 29-én került sor átadás-átvételre. Ekkor rögzítették, hogy a Kft.-nek 30 napot meghaladóan 230.801,-Euró, illetve 5.395.635,-Ft összegű kinnlevősége van. Rögzítették azt is, hogy fennáll a felperes irányában 155.704.000,-Ft összegű tartozás a Bérgarancia Alaptól való támogatás visszafizetési kötelezettsége miatt.