BH+ 2008.6.267 A védjegy bejelentés rosszhiszeműségének megállapításával kapcsolatos szempontok [1997. évi XI. tv. 3. §].

A Magyar Szabadalmi Hivatal (MSZH) határozatával az ellenérdekű fél kérelmének helyt adva a Z. lajstromszámú, l997. április 23-i elsőbbségű, a közönségestől eltérő írásmódú "G. KFT" szóvédjegy árujegyzékét korlátozta és az eredeti árujegyzékből a reklámozás és ügyletekre vonatkozó 35. osztályt, továbbá a luxusszállodai szolgáltatásokra vonatkozó 42. osztályt törölte. Az MSZH a védjegyek és földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. tv. (a továbbiakban: Vt.) 3. § (1) bekezdés b) és c) pontja alapján rendelte el a védjegy árujegyzékének részleges törlését, megállapítva, hogy ezen árujegyzékekre vonatkozóan a védjegyet rosszhiszeműen jelentették be lajstromozásra és az oltalmazott megjelölés az áru, illetve a szolgáltatás fajtája, minősége, földrajzi származása vagy egyéb tulajdonsága tekintetében alkalmas a fogyasztók megtévesztésére.

Az MSZH határozatának megváltoztatása iránt a védjegy jogosultjai nyújtottak be megváltoztatási kérelmet. A jogerős végzés a megváltoztatási kérelmet elutasította és a kérelmezőket az ellenérdekű fél javára 205 000 forint eljárási költség megfizetésére kötelezte.

A megállapítható tényállás szerint a G. Kft. l997. április 23-i elsőbbséggel, Z. lajstromszám alatt, az l, 3, 5, 30, 32, 35, 39. és 42. áruosztályok tekintetében szerzett védjegyoltalmat a közönségestől eltérő írásmódú "G. KFT" szóvédjegyre. A védjegy a 35. osztályon belül a reklámozás és ügyletek, a 42. osztályon belül pedig a luxusszállodai szolgáltatásokat oltalmazta. A jogosult a védjegyet a 2002. június 22-én kelt szerződéssel a D & V cégre átruházta, majd a cég a 2002. szeptember 24-én kelt okiratban a kérelmezőket a védjegy tekintetében jogutódjainak nevezte meg, illetve a védjegyet a kérelmezőkre átruházta.

A B. R. u. K. és M. u. L. cím alatt álló, közismert nevén G. P. elnevezésű ingatlanra vonatkozóan a Fővárosi Tanács l989-ben elhatározta, hogy azt luxusszálló létesítése céljából értékesíti. A B. Önkormányzat, a H. H., az I. és az O. szindikátusi szerződést kötött a luxusszállodai beruházás és az épület kiürítésének lebonyolítására. A Tanács VB. Műszaki Osztálya l990. október 8-án a "H. G." megépítésére az építési engedélyt megadta és megállapította az épületben lévő bérlők bérleti jogviszonyának megszűnését. Az épületben bérleti joggal rendelkezett az A. Kft. is, amelynek K. K. volt az ügyvezetője. K. K. egyben tulajdonosa és ügyvezetője volt a védjegyet bejelentő G. Kft.-nek is.

A bérleti jogviszonyok megszüntetésével kapcsolatos eljárások elhúzódtak. Végül a Legfelsőbb Bíróság l995-ben hozott ítélete rendelkezett az ingatlan bérlőinek bérleti jogviszonya megszűnéséről. Ilyen előzmények után a beruházói jogokat l998-ban megszerző ellenérdekű fél a kiürített G. P.-ben a szállodai átalakítási munkálatokat elvégezte, majd az épületben megnyílt a jelenleg is működő luxusszálloda.

A védjegy jogosultjai 5, illetve 6 millió euró ellenében felajánlották az ellenérdekű félnek az oltalom alatt álló védjegy átruházását, illetve arra vonatkozó hasznosítási jog engedélyezését, amit az ellenérdekű fél nem fogadott el. Ezért a jogosultak a védjegy bitorlása miatt az ellenérdekű fél ellen pert indítottak. A per indítását követően kérte az ellenérdekű fél a védjegy áruosztályának részbeni törlését.

A jogerős végzés indokolása szerint az MSZH a Vt. 3. § (l) bekezdés b) és c) pontja alapján helytállóan törölte a védjegy árujegyzékéből a 35., illetőleg 42. áruosztályba sorolt szolgáltatásokat. A rendelkezésre álló bizonyítékok, így különösen a bérlő A. Kft. és a védjegyet bejelentő G. Kft. személyi összetételének részbeni azonossága, továbbá az építési engedéllyel, illetve a sajtóközleményekkel igazolt, részben köztudomásúnak tekinthető tényre figyelemmel, mely szerint a védjegy bejelentését megelőzően az épületben luxusszálloda létesítése már elhatározott és köztudott volt és arra figyelemmel, hogy a védjegy jogosultja az épület közhasználatú elnevezésére személyében jogot nem formálhatott, megállapította: a védjegy bejelentője rosszhiszeműen járt el, mert tudnia kellett arról, hogy a megjelölés nem őt illeti. Nem bizonyították ugyanis a kérelmezők, hogy a védjegy bejelentésekor számíthattak arra, hogy az épületre vonatkozóan a jövőben jogot szereznek, illetve az épületre vonatkozó bérleti jogosultságuk nem szűnik meg. A luxusszállodai tevékenységgel kapcsolatban sem igazolták, hogy ilyen tevékenységet végeznének, vagy annak végzésére komoly előkészületeket tettek volna. Mindezen bizonyítékokat értékelve a jogerős végzés megállapította, hogy a védjegy bejelentése a kifogásolt két áruosztály tekintetében azért is rosszhiszemű volt, mert a védjegybejelentő reálisan számolhatott a későbbi befektetőnek a közismert épület közhasznú nevéhez fűződő igényével. Ezen túlmenően azt is megállapította a jogerős végzés, hogy a G. P.-hez fűződő ismertség és pozitív előítélet kihasználásával megszerzett védjegyoltalom alapján a védjegy használata hasonló szállodai szolgáltatások esetében alkalmas a fogyasztók megtévesztésére. Ez is megalapozta a védjegy árujegyzékének a törlését.

A jogerős végzés ellen, jogszabálysértésre hivatkozással, a kérelmezők nyújtottak be felülvizsgálati kérelmet, kérve annak hatályon kívül helyezésével a megváltoztatási kérelmüknek való helytadást. Felülvizsgálati álláspontjuk szerint a jogerős végzés a Vt. 3. § (l) bekezdés b) és c) pontja tekintetében a védjegy bejelentő rosszhiszeműségét, illetve a fogyasztók megtévesztését a bizonyítékok téves mérlegelésével állapította meg. Állították, hogy a védjegy bejelentésének idején, l997-ben az épület luxusszállodaként történő átalakítása nem volt véglegesen eldöntött és különösen nem volt, mindenki által tudott tény. Ezt a döntés alapjául szolgáló megállapítást a bizonyítékok nem támasztották alá. Nem bizonyítják ezt a jogerős végzés által hivatkozott újságcikkek sem. Ezen túlmenően állították, hogy a bérlőknek a bérleti jogviszonyuk megszűnésével a védjegy bejelentése idején megalapozottan számolniuk nem kellett, illetve feltehették, hogy tulajdonjogot szereznek majd az ingatlanon, amit az általuk csatolt iratok és az önkormányzat rendelete bizonyít. Hivatkoztak arra, hogy a védjeggyel kapcsolatos gazdasági tevékenységüket igazolták. Állították, hogy a szállodát jelenleg bérleti szerződés alapján működtető társaság, a szállodával kapcsolatban semmivel nem rendelkezik több joggal, mint a volt bérlők. Hivatkoztak arra, hogy az ellenérdekű fél a védjegy ellen éveken keresztül nem lépett fel, igényét csak akkor érvényesítette, amikor a kérelmezők jogszerűen, védjegybitorlás miatt eljárást kezdeményeztek.

Az ellenérdekű fél a jogerős végzés hatályban való fenntartását kérte.