A Fővárosi Ítélőtábla Bf.213/2013/8. számú határozata kábítószerrel visszaélés bűntette tárgyában. [1998. évi XIX. törvény (Be.) 348. §, 351. §, 352. §, 372. §, 2012. évi C. törvény (Btk.) 176. §] Bírók: Hrabovszki Zoltán, Nehrer Péter, Sebe Mária

Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság

3.Bf.213/2013/8. szám

A Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Budapesten, 2014. év március hó 5. napján tartott nyilvános ülés alapján meghozta és kihirdette a következő:

ítéletet:

A kábítószerrel visszaélés bűntette miatt a vádlott ellen indult büntetőügyben a Fővárosi Törvényszék 2013. év március hó 29. napján kelt 15.B.1019/2012/37. számú ítéletét megváltoztatja.

A vádlott cselekményeit egységesen a 2012. évi C. törvény 176. §. (1) bekezdésébe IV. fordulatába ütköző és a (3) bekezdés szerint minősülő kábítószer kereskedelem bűntettének minősíti.

A halmazatra utalás mellőzésével a főbüntetését 5 (Öt) év fegyházbüntetésre enyhíti.

A szabadságvesztés fele részének letöltése után feltételes szabadságra bocsátható.

Az elsőfokú bíróság által kiadni rendelt 750.000,-(Hétszázötvenezer) Ft és 1.000,- (Egyezer) EUR lefoglalásának megszüntetését és kiadását mellőzi, és ezen összegekre vagyonelkobzást rendel el.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s :

A Fővárosi Törvényszék 2013. március 29. napján kelt 5.B.1019/2012/37. számú ítéletéven a vádlottat bűnösnek mondta ki kereskedéssel, jelentős mennyiségre elkövetett kábítószerrel visszaélés bűntettében [Btk.282/A. § (1), (3) bekezdés] és megszerzéssel, csekély mennyiségre elkövetett kábítószerrel visszaélés vétségében [Btk.282. § (1), (5) bekezdés a.) pont]. Ezért halmazati büntetésül 6 év fegyházra és 6 év közügyektől eltiltásra ítélte az előzetes fogvatartásban, valamint házi őrizetben töltött idő beszámításával. Rendelkezett a bűnjelként lefoglalt kábítószer elkobzásáról, valamint az 1.000 EUR és 750.000,- Ft készpénz lefoglalásának megszüntetéséről és Tóth László részére történő kiadásáról.

Az elsőfokú bíróság ítéletét az ügyész tudomásul vette, ellene a vádlott és védője elsődlegesen téves minősítés miatt, másodlagosan enyhítésért jelentettek be fellebbezést. A vádlott védője utóbb becsatolta szakértők által jegyzett igazságügyi elmeorvos szakértői véleményt annak igazolására, hogy a vádlott a cselekmény elkövetése időpontjában kábítószerfüggő volt (vélemény 37. oldal). Egyúttal a védő kifogásolta a Fővárosi Törvényszéknek az álláspontja szerint abban megnyilvánuló mulasztását, hogy nem vonta be a védelem által korábban felkért két szakértői páros egyikét sem szakértőként az eljárásba, holott igen fontos lett volna annak tisztázása, hogy a vádlott kábítószerfüggő, avagy nem. Határozatának indokolásában a törvényszék ezt kellően meg sem indokolta, így e kérdésben további bizonyítás szükséges, melynek keretében indítványozta a szakértők másodfokú eljárásban történő meghallgatását.

A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség BF.933/2012/3-I. számú átiratában az elsőfokú bíróság ítéletének tényállását megalapozottnak, a cselekmény büntetőjogi értékelését törvényesnek fogadta el. Indítványozta ezért az a elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását.

A másodfokú nyilvános ülésen a vádlott védője az írásban előterjesztett bizonyítási indítványát fenntartva a szakértők megidézésre és meghallgatására tett indítványt. Az ügyész csatlakozott a védő bizonyítási indítványához.

A bizonyítási indítvány elutasítását követő perbeszédében a védő kifejtette, hogy védence és tanú 1. közös kábítószer fogyasztása bizonyítható, valamint az, hogy a vádlott tudott a lakásban tartott kábítószerről. Vitatta ugyanakkor azt, hogy megállapítható lenne a kábítószer átadása a vádlott részéről tanú 2. részére, mely körülményt utóbbi személy tagadott. Tekintettel arra, hogy nem bizonyítható forgalmazási típusú elkövetési magatartás, csupán a kábítószer tartásának megállapíthatóságára vonatkozó következtetés vonható le, melyet - a védelem által benyújtott szakértői vélemények alapján - A vádlott kábítószer függőként követett el. Ehhez képest másodlagosan - amennyiben a függőséget nem állapítaná meg a másodfokú bíróság, az új Btk. alkalmazásával indítványozta a vádlott büntetőjogi felelősségének megállapítását.

A vádlott nyilatkozott személyi körülményeiben történt változásokra, egyebekben csatlakozott védőjéhez. Elismerte, hogy tudott a ... utcai lakásban tárolt kábítószer meglétéről.

Az ügyész a védelem által hivatkozottakra figyelemmel az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését és új eljárás lefolytatására utasítását indítványozta.

----- o -----

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét az azt megelőző eljárással együtt a Be. 348. § (1) bekezdése alapján bírálta felül. Megállapította, hogy az elsőfokú bíróság az eljárási szabályok betartásával folytatta le az eljárását. Nem tévedett, amikor a védelem által beszerzett vélemények elkészítőit szakértőként nem vonta be az eljárásba, hanem a hatóság által korábban a nyomozás során kirendelt igazságügyi elmeorvos-szakértői vélemény kiegészítését rendelte el. Ennek körében nyilatkoztatta az igazságügyi orvos-szakértőket a védelem által beszerzett véleményekre, melyeket okirati bizonyítékként értékelt. Így korántsem mondható el, hogy a védelem álláspontját figyelmen kívül hagyva folytatta volna a bizonyítást az elsőfokú bíróság, illetve az ítéletben ne vizsgálta volna a függőség esetleges megállapíthatóságát.

A védelem a nyomozás során, majd az elsőfokú, végül a másodfokú eljárásban csatolt egy - egy általa felkért szakértői páros által jegyzett szakértői véleményt. Az elsőfokú bírósághoz hasonlóan a másodfokú bíróság sem látta okát e személyek bevonására. Szemben a védő érvelésével az elsőfokú bíróság eljárása nem kifogásolható és kellően annak is okát adta, hogy miért a hatóság által kirendelt, a vádlott függőségét alá nem támasztó igazságügyi elmeorvos-szakértői véleményt fogadta el (elsőfokú ítélet 13. oldal).

A perrendszerűen lefolytatatott bizonyítási eljárás alapján az elsőfokú bíróság túlnyomórészt megalapozott történeti tényállás tállapított meg, melyet a másodfokú bíróság csupán részben látott módosíthatónak. Önmagában a két lakásból lefoglalt kábítószer mennyiségéből, a kokain sajtolására használt hidraulikus présből és egyéb forgalmazással kapcsolatos eszközökből még nem következik, hogy a vádlott az elfogását megelőzően lényegében kezdő időpont nélkül vett volna részt a kábítószer kereskedelemben. A vádhatóságnak, illetve az elsőfokú bíróság ítéletének (II/1. pont 1. bekezdés) ezt a megállapítását semmilyen bizonyíték nem támasztja alá. Helytállóan állapította meg ugyanakkor az elsőfokú bíróság azt, hogy a vádlott legális jövedelemmel nem rendelkezett, melyből viszont nem az következik, hogy az elfogása napján megkötött, a nyomozati iratok 147. oldalán található kölcsönadási szerződés szerint a kölcsönvett pénzösszeget valóban gépkocsi vásárlásra kívánta volna fordítani. Az elsőfokú ítélet meghozatalát követően a vádlott személyi körülményeiben bekövetkezett változással is módosítandó volt a tényállás személyi része, illetve nem volt mellőzhető a kábítószer fogyasztáshoz való hozzászokásának rögzítése sem.