Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

BH 1992.4.237 Volt házastársak közös tulajdonában levő ingatlan használati díjának megállapításánál irányadó szempontok [Ptk. 140-143. §-ok, Csjt. 77. § (1) bek.].

A városi bíróság a peres felek házassági bontóperében hozott ítéletével a felek 1979. január 13-án kötött házasságát felbontotta, az 1983. január 12-én született Andrea nevű gyermeküket az anyánál (a jelen per alperesénél) helyezte el, a felperest gyermektartásdíj fizetésére kötelezte, és a felek egyenlő arányú közös tulajdonában levő, az ingatlan-nyilvántartásba még be nem jegyzett OTP-értékesítésű tatabányai (G. I. lakótelep 217. V/22. számú) kétszoba-hallos, összkomfortos lakásának használatát úgy osztotta meg, hogy a nagyobb szobát az alperes, a kisebbet a felperes kizárólagos használatába adta a mellékhelyiségek közös használata mellett. A lakáshasználat tárgyában hozott döntés a megyei bíróság ítélete folytán 1984. április 5-én emelkedett jogerőre.

A felperes a bontóper befejezése után előbb az édesanyjához, majd Tatára az élettársához költözött, s vele 1986. augusztus 26-án házasságot kötött, a kisszoba használatát azonban a személyes ingóságai, majd a közös vagyonból őt illető tárgyak tárolására fenntartotta magának. A lakáshoz a felperesnek kulcsa is volt, onnan nem jelentkezett ki, s ingóságait a lakásból csak a jelen per befejezése után szállította el. A felperes 1989-ig a lakás fenntartási költségeit és a per jogerős befejezéséig a lakás vételárára felvett OTP-kölcsönt törlesztő részletnek egy részét is kifizette.

A felperes a keresetében a házastársi közös vagyon megosztását és a lakáson fennálló közös tulajdon megszüntetését kérte. Az 1989. szeptember 7-ei kérelmében a keresetet felemelte: öt évre visszamenően az alperestől havi 1500 forint többlethasználati díjat is igényelt.

Az alperes ellenkérelme a többlethasználati díjra vonatkozó követelés elutasítására irányult. Védekezése szerint ő a felperest a kisszoba kizárólagos, valamint a mellékhelyiségek közös használatában soha nem akadályozta, a felperes a saját elhatározásából nem lakott a lakásban, egyébként pedig a kisszobát az ingóságok tárolása céljából a birtokában tartotta.

Az elsőfokú bíróság a megismételt eljárás eredményeként meghozott ítéletével a lakásingatlanon fennállt "vagyonközösséget" úgy szüntette meg, hogy 190 000 forint megváltási ár ellenében a felperes "1/2 tulajdoni hányadának bejegyzése iránti igényét az alperes tulajdonába adta" és az alperest arra is kötelezte, hogy a felperesnek 1986. szeptember 1-jétől a megváltási ár teljes kifizetéséig havi 800 forint használati díjat fizessen meg. Ítéletének indokolása szerint "az eljárás során bizonyítást nyert ugyan az a tény, hogy a felperes részére fenntartott szobát az alperes egyáltalán nem használta, azonban a közös helyiségek vonatkozásában az alperes részéről megállapítható a többlethasználat, hiszen az alperes évek óta egyedül lakik a lakásba. A felperes minden költséghez hozzájárult annak ellenére, hogy a lakást ténylegesen nem használta", az alperest ezért többlethasználatidíj-fizetési kötelezettség terheli, amelynek kezdő időpontja a felperes újabb házasságkötését követő hónap első napja (1986. szeptember 1.), mert "ettől kezdve az alperes biztos lehetett abban, hogy a felperes a részére fenntartott szobát, illetőleg a közös helyiségeket használni nem fogja". A használati díj mértékének meghatározása - az indokolás szerint - szakértői véleményen alapul.

A másodfokú bíróság ítéletével az ingatlan megváltási árát 210 170 forintra, a használati díjat pedig havi 1000 forintra felemelte azzal, hogy a fizetési kötelezettség kezdő időpontja 1984. szeptember 1. napja. Az említett időponttól az ítélethozatal hónapjáig (1990. december 31-ig) lejárt 76 000 forint hátralék megfizetésére az alperesek jogvesztés terhére havi 1000 forint részletfizetést engedélyezett. A jogerős ítélet indokolása kifejti, hogy a felperes a lakást az elköltözéstől kezdve - a lezárva tartott kisszoba kivételével - nem használta. Az alperes - a felperes által lezárt 12 m2 alapterületű szobának a lakás 55 m2 alapterületéből való levonásával - 43 m2-t tart kizárólagos használatában, ami a tulajdoni hányadánál 15, 5 m2-rel több, a teljes lakásra a szakértői által megállapított havi 3600 forint lakáshasználati díj alapulvételével tehát az alperes a többlethasználat arányában havi 1000 forintot köteles a felperesnek megfizetni. Ez az összeg az alperest nem a felperes házasságkötésétől, hanem az ötéves elévülési időn belül, 1984. szeptember 1-jétől, a felperes elköltözésétől kezdődően terheli.

A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!

Jogkódex ikon

Jogkódex

Az igényeinek megfelelő Jogkódex előfizetés kiválasztása

A legfrissebb szakcikkek eléréséhez a Szakcikk Adatbázis Plusz előfizetés szükséges

Meglévő Jogkódex előfizetés bővítése szükséges.

Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!