A Székesfehérvári Törvényszék Mpkf.20313/2013/2. számú határozata. Bírók: Gieszné dr. Boda Orsolya, Kaifis László, Kaló Zsuzsanna

Székesfehérvári Törvényszék, mint másodfokú bíróság

3.Mpkf.20.313/2013/2. szám

A Székesfehérvári Törvényszék a ......... titkár által képviselt kérelmező neve (fél címe 1) kérelmezőnek a Dr. Hovánszki Arnold Ügyvédi Iroda (fél címe 2) által képviselt kérelmezett neve (cím) kérelmezett ellen munkavédelmi képviselő választása szabályainak megsértése miatt indított ügyében, melyben a Dr. Hovánszki Arnold Ügyvédi Iroda által képviselt munkáltató neve (címe) munkáltató a kérelmezett érdekeinek előmozdítása érdekében beavatkozóként részt vett a Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 1.Mpk.50.063/2012/7. számú végzése ellen a kérelmezett és a beavatkozó által 8. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta az alábbi

v é g z é s t :

az elsőfokú végzést megváltoztatja és a kérelmező kérelmét elutasítja.

Kötelezi a kérelmezőt, hogy 15 nap alatt fizessen meg a kérelmezettnek és a beavatkozónak 19.050,- (Tizenkilencezer-ötven) - 19.050,- (Tizenkilencezer-ötven) első- és másodfokú perköltséget.

A le nem rótt elsőfokú, és fellebbezési illeték az állam terhén marad.

A végzés ellen további fellebbezésnek helye nincs.

I N D O K O L Á S

Az elsőfokú bíróság a beavatkozónál 2012. november 19-21. napján megtartott munkavédelmi képviselői választás eredményét megsemmisítette, és kötelezte a kérelmezettet, hogy az államnak külön felhívásra fizessen meg 6.000,- Ft eljárási illetéket.

A döntést a kérelmezett és a beavatkozó is fellebbezéssel támadta meg, annak megváltoztatását, és a munkavédelmi képviselői választás időpontjának előrehozása, valamint a munkavédelmi képviselők létszámának meghatározására vonatkozó kérelem tekintetében az eljárást megszüntetését kérte. Arra az estre, ha a munkavédelmi képviselők számának meghatározására vonatkozó kérelmet érdemben kellene elbírálni, a fellebbezésük a kérelem elutasítására irányult, mert szerintük nincs olyan kötelező rendelkezés, ami előírná, hogy a munkavédelmi képviselők számának az üzemi tanács létszámával kell megegyeznie, s a választható munkavédelmi képviselők létszámának meghatározásakor nem történt olyan szabályszegés, ami a választás eredményének megsemmisítésre vezethetne. Hivatkoztak arra is, hogy a munkavédelmi képviselők és az üzemi tanács tagjai megválasztásának együttes lebonyolítása, a közös névjegyzék alkalmazása nem sértette a választás önkéntességének követelményét, s a közös névjegyzék alkalmazása nem tette lehetlenné a választás érvényességének, illetve eredményességének megállapítását.

A kérelmezett az elsőfokú végzés helybenhagyását kérte, fenntartotta azt az álláspontját, hogy a 2000 főnél nagyobb létszámú munkáltatónál nem elegendő a négy megválasztott munkavédelmi képviselő, helyettük az üzemi tanács létszámával azonos számú munkavédelmi képviselőt kellett volna választani.

Azzal is érvelt, az Mt. az üzemi tanács és a munkavédelmi képviselők együttes választásának kötelezettségét nem írta elő, ha azok mégis együttesen kerülnek megtartásra, a választók nyilvántartására két jegyzéket kell vezetni, mert a két választás érvényessége és eredményessége csak így állapítható meg, a szavazatok számából ugyanis a szavazás érvényességét nem lehet megállapítani.

Hivatkozott arra is, az OÉP Munkavédelmi Bizottságának ajánlása szerint a munkáltatónál annyi választási körzetet kellett volna kialakítani, ahány munkavédelmi képviselőt választanak. A két szavazás együttes megrendezése mellett a négy helyett egy választási körzetben megtartott választás olyan mértékben szabálytalan, hogy az a választás eredményét nagymértékben befolyásolta és alappal került sor annak megsemmisítésére.

A fellebbezés alapos.

A másodfokú bíróság előrebocsátja, hogy az elsőfokú végzést a fellebbezés és az ellenkérelem keretei között bírálta felül, nem érintette az elsőfokú végzés azon megállapításait, amelyben a bíróság nem találta alaposnak a kérelmező egyes kifogásait, e körben ugyanis a döntést - az indokolást érintően - nem érte fellebbezés.

A Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (továbbiakban: Mt.) 249.§ (1) bekezdése szerint a munkavállaló, a munkáltató, továbbá a munkáltatónak képviselettel rendelkező szakszervezete a jelöléssel a választás lebonyolításával, vagy eredmény megállapításával kapcsolatban a 289.§-ban foglaltak szerint bírósághoz fordulhat. A (2) bekezdés kimondja, hogy a bíróság megsemmisíti a választás eredményét, ha az eljárási szabályok lényeges megsértését állapítja meg