A Kaposvári Törvényszék Pf.20234/2014/2. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 205. §, 452. §] Bírók: Böröcz Ibolya, Pálinkás András, Péntek Zsolt

A Kaposvári Törvényszék mint másodfokú bíróság

2.Pf.20.234/2014/2. szám

A Kaposvári Törvényszék mint másodfokú bíróság dr. Bálint Máté Mór ügyvéd (...) által képviselt felperes neve és címe szám alatti lakos felperesnek - dr. Kiss Attila ügyvéd (...) által képviselt alperes neve és címe szám alatti lakos alperessel szemben szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében a Marcali Járásbíróság 2013. december 3. napján kelt 3.P.20.037/2013/23. számú ítélete ellen a felperes 24. sorszám alatt benyújtott fellebbezése folytán meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperes részére 10.000,- (Tízezer) Ft fellebbezési eljárási költséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s :

Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás lényege szerint a felperes az alperes és a perben nem álló E.A. gyermeke. Az alperes és házastársa 1997-től, a felperes 2000-től kezdődően életvitelszerűen Magyarországon él. A felperes mezőgazdasági tevékenységgel foglalkozik, 2005. január 20-tól nyilvántartott őstermelő.

2008. november 26. napját megelőzően, pontosan meg nem határozható időpontban a peres felek megállapodtak arról, hogy az alperes a tulajdonában álló ...-i ..., ..., ... és a ... hrsz-ú ingatlanok szívességi használatát a felperes részére biztosítja. A felperes ezen ingatlanokra a földhasználati bejelentési adatalapokat kitöltötte, és azokat a földhivatalhoz benyújtotta. A földhivatal az ingatlanokra a használat jogcímeként a szívességi használatot bejegyezte.

A felperes 2009. június 30. napján pályázatot nyújtott be a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz az Agrár Környezetgazdálkodási, Támogatási Rendszerben történő részvétele érdekében. A hivatal a felperes támogatási kérelmének helyt adott és a felperes a pályázat alapján 5 évig évente részesül támogatásban.

A felperes és az alperesi család kapcsolata 2010. tavaszán megromlott, amelynek következtében az alperes 2010. november 22. napján kelt nyilatkozatában a perbeli ingatlanokra szóban megkötött szívességi földhasználatot 2010. december 31. napjával felmondta. A földhivatal a földhasználatot törölte a földhasználati nyilvántartásból, mely határozat ellen a felperes fellebbezést terjesztett elő, kérve az ingatlanokra vonatkozó földhasználati jogának a visszajegyzését arra hivatkozva, hogy a tulajdonos és közötte határozott idejű bérleti szerződés jött létre. A ... Körzeti Földhivatal a földhasználati nyilvántartásba vétel iránt indult eljárást jelen per jogerős befejezéséig felfüggesztette.

A felperes módosított keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes és közte ...-en, 2008. október 27. napján a perbeli ingatlanokra megkötött, német nyelven készített "Pachvertrag" elnevezésű szerződés érvényes haszonbérleti szerződés, amely alapján a haszonbérleti jogviszony 10 éves határozott időtartamra létrejött. Kérte, hogy a bíróság az alperes jognyilatkozatát pótolja, és keresse meg a földhivatalt a haszonbérleti jogviszony ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése érdekében.

A keresetének indokolásában állította, hogy a hivatkozott szerződés alapján haszonbérleti jogviszony jött létre közte és a felperes között, és a haszonbérleti díjat minden évben az alperesnek megfizette.

Az alperes érdemi ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Elsődlegesen azzal az indokkal, hogy nem kötött a felperessel haszonbérleti szerződést, haszonbérleti szerződést tartalmazó okiratot nem írt alá. Állította, hogy ingyenes szívességi használatot biztosított a felperes részére a perbeli ingatlanokra.

Az elsőfokú bíróság a fellebbezéssel támadott ítéletével a felperes keresetét elutasította, és a felperest kötelezte 280.000,- Ft perköltség alperes részére történő megfizetésére.

Az ítélet indokolásában kifejtette, hogy a haszonbérleti szerződés fogalmi eleme az ellenérték. A hasznot hajtó dolog ellenérték nélküli ingyenes átengedése esetén nem haszonbérleti szerződés, hanem haszonkölcsön jön létre a szerződő felek között. A felperes azonban az eljárás során nem tudta bizonyítani azt az állítását, hogy az alperes részére haszonbérleti díjat fizetett volna. Kifejtette, hogy a földhivataltól beszerzett földhasználati nyilvántartás adatai közhitelesen bizonyítják, hogy az alperes tulajdonában álló ingatlanokra vonatkozóan a felperes használatának jogcíme "szívességi használat". Ezzel szemben a felperes a haszonbérleti jogviszony létrejöttére és a haszonbérleti szerződés érvényességére vonatkozó állítását nem tudta bizonyítani. A bizonyítás elmaradását a bíróság a bizonyításra köteles felperes terhére értékelte. Figyelemmel arra a tényre, hogy az alperes jognyilatkozat megtételére szerződésben kötelezettséget nem vállalt, ezért az elsőfokú bíróság a jognyilatkozatát ítélettel nem pótolhatta, és a felperes keresetét e körben is megalapozatlannak tartotta.

Az elsőfokú bíróság ítéletével szemben a felperes nyújtott be fellebbezést, amelyben az ítélet megváltoztatását és a kereset szerinti döntés meghozatalát kérte.

A fellebbezés indokolásában előadta, hogy álláspontja szerint a "Pachvertrag" elnevezésű okirat érvényes haszonbérleti szerződésnek minősül. Figyelemmel arra, hogy a hivatkozott szerződésben a felek ellenértéket kötöttek ki, így nyilvánvaló, hogy nem beszélhetünk sem haszonkölcsönről, sem szívességi használatról. Az alperes nyilatkozata tehát arra vonatkozólag, hogy szívességi használatot biztosított a felperes részére, nem helytálló. Kifejtette, hogy a haszonbérleti szerződés eredeti példányának eltűnése alperes felróható magatartására vezethető vissza, hiszen felperest a saját tulajdonát képező házából kizárta, és eltüntette a haszonbérleti szerződés őt megillető példányát. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróságnak lett volna lehetősége szakértői bizonyítást is elrendelni arra vonatkozólag, hogy a felperes által másolati példányban becsatolt "Pachvertrag"elnevezésű okiraton szereplő aláírás és alperes aláírása egy és ugyanazon személytől származik-e vagy sem.