A Veszprémi Törvényszék Mf.20628/2008/11. számú határozata felmondás (RENDKÍVÜLI felmondás) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 24. §, 78. §, 81. §, 147. §, 244. §, 253. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 43. §, 1992. évi XXII. törvény (Mt.) 88. §, 89. §, 96. §, 101. §, 134. §, 173. §, 199. §, 202. §] Bírók: Ferenczné dr. Böröcz Éva, Hadnagyné dr. Göllén Mária, Kozma Árpád

Kapcsolódó határozatok:

Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság M.196/2007/17., *Veszprémi Törvényszék Mf.20628/2008/11.*, Kúria Mfv.10427/2009/5.

***********

A Veszprém Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság

3.Mf.20.628/2008/11.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

A Veszprém Megyei Bíróság a Dr.Szenthe Zsolt ügyvéd /felperesi képviselő címe által képviselt felperes neve /felperes címe felperesnek - a Csapó, Kiss és Sebestyén Ügyvédi Iroda /Ügyintéző: Dr.Sebestyén Attila ügyvéd és Dr.Csapó Béla ügyvéd /alperesi képviselő címe által képviselt alperes neve /alperes címe/ alperes ellen, rendkívüli felmondás iránt indított perében a Veszprémi Munkaügyi Bíróság 1.M.196/2007/17. számú ítélete ellen, a felperes 19. sorszámú fellebbezése, valamint az alperes Mf. 3. és 5. sorszámú csatlakozó fellebbezése nyomán meghozta az alábbi

Í T É L E T E T :

A másodfokú bíróság az első fokú bíróság ítéletének

- nem fellebbezett részét nem érinti,

- fellebbezett rendelkezéseit részben megváltoztatja:

l az alperes viszontkeresetét elutasítja, egyben mentesíti felperest az évi átlagkeresete és a perköltség megfizetése alól,

l az alperes által fizetendő első fokú illetéket 691.700 /Hatszázkilencvenegyezer-hétszáz/ Ft-ra felemeli,

l a további illetéket az Állam viseli,

l mindkét fél viseli az első fokú eljárás során felmerült perköltségét.

Az első fokú ítélet további rendelkezéseit helybenhagyja.

Kötelezi a bíróság a felperest, 15 napon belül fizessen meg alperesnek 240.000 /Kettőszáznegyvenezer/ Ft másodfokú perköltséget.

Az illetéket az Állam viseli.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I N D O K O L Á S :

Felperes 1995. december 15-től állt a részben önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság, illetve jogelődje alkalmazásában, a legutóbbi - 2003. április 22-én kelt, 2006. május 16-án módosított - határozott időre szóló munkaszerződése szerint 2010. május 31-ig vezérigazgatói munkakörben. Személyi alapbérét a munkáltatói jogkört gyakorló igazgatóság 2007. január 1-től 788.000 Ft-ban állapította meg. Az igazgatóság összetétele megváltozott, az új igazgatóság felperestől teljességi nyilatkozatot kért a társaság folyamatban lévő ügyeiről, és rendelkezett arról, hogy felperes 65 nap szabadságából 30 napot kiadnak, valamint megállapította, hogy a béremelésről rendelkező határozat nem jogszerű és kötelezte felperest a már felvett összeg visszafizetésére. Felperes úgy nyilatkozott, hogy amennyiben a bérfejlesztésre vonatkozó határozat jogsértő, erre nem tart igényt, és a szabadság igénybevételéről rendelkező döntést is tudomásul vette.

Az igazgatóság elnöke felperestől azt kérte, hogy a szabadság időtartama alatt a munkatársaival ne tartson kapcsolatot, és felhívta az általa használt céges személygépkocsi, az üzemanyag-kártya, a laptop és a mobiltelefon átadására. Felperes e számára sérelmes intézkedéseket írásban kifogásolva a polgármesterhez fordult 2007. február 26-án. Felperes szabadságának idejére az alperesi társaság képviseletével az önkormányzat egy másik gazdasági társaságának vezérigazgatóját bízták meg.

A újság neve 1 2007. március 23-án az alperesi társaságról "újságcikk címe címmel jelent meg cikk, amely szerint cégösszevonásoktól várható a helyzet rendezése, a felelősség tisztázása érdekében többirányú vizsgálatot folytatnak, felperes a munkáltató kezdeményezésére szabadságát tölti.

Az igazgatóság 2007. április 4-én megtartott ülésének napirendjén szerepelt a felügyelő bizottság által az alperesi társaság tevékenységének vizsgálatáról szóló jelentés, de ezt megelőzően már felvetődött felperes jogviszonyának esetleges megszüntetése. A polgármester javasolta a nyugdíjbavonulás lehetőségének biztosítását, felperes azonban az ajánlatot visszautasította, és kifogásolta az igazgatóság elnökének őt érintő jogsértő intézkedéseit. Az igazgatóság a 15/2007. /IV. 4./ sz. határozatával felperest - munkaviszonyának érintetlenül hagyása mellett - felmentette a munkavégzési kötelezettség alól, egyben 15 napon belül rendkívüli igazgatósági ülést tartott szükségesnek "annak érdekében, hogy a rendelkezésre álló dokumentációk átvizsgálása és elemzése után megfelelő gondossággal és felelősséggel dönteni tudjon a vezérigazgatóval szemben alkalmazandó munkajogi következmények gyakorlása vagy éppen ennek mellőzése tekintetében".

2007. április 13-án a újság neve 1, április 14-én pedig a újság neve 2 című újságban jelent meg cikk az önkormányzat gazdasági bizottságának rendkívüli üléséről, amelyen a város tulajdonában lévő gazdasági társaságok összevonásáról is tárgyaltak. Mindkét cikkben szerepel, hogy az alperest megbizott vezérigazgató irányítja, aki nyilatkozott is a társaság nevében.

Az alperesi társaság igazgatósága 2007. április 18-án rendkívüli ülést tartott, amelynek napirendjén személyi ügyek is szerepeltek. Az ülést megelőzően felperes rendkívüli felmondással élt, amelynek indokait hét pontban foglalta össze. Kifogásolta, hogy a 2007. január 1. napjától járó béremelést a 2007. február 21-i igazgatósági ülésen visszavonták, a már kifizetett bért a március havi fizetéséből levonták. Álláspontja szerint az igazgatóság elnöke a munkatársai előtt ellehetetlenítette, gyakorlatilag a vezérigazgatói munkakört tőle megvonta, annak ellátását lehetetlenné tette, amikor őt felkérte, hogy szabadsága alatt a munkahelyét ne látogassa, a munkatársait pedig arra, hogy vele kapcsolatot ne tartsanak, és a személyes használatra kapott munkaeszközök leadására azon indokkal kötelezte, hogy ezeket a tartós távollét alatt a munkáltató nem tudja nélkülözni. Állította, hogy szabadsága alatt az igazgatóság elnökének nyilatkozatát tartalmazó újságcikkekben a személyiségi jogait sértették, negatív megítélést alakítottak ki az olvasókban, munkatársaiban, esetleges leendő munkáltatóban, ezzel jövőbeni személyes munkavállalási és jelenlegi munkaköre ellátásával kapcsolatos lehetőségei korlátozottá, illetőleg lehetetlenné váltak.

Jogsértőnek ítélte felperes azt, hogy szabadsága alatt egy másik gazdasági társaság, a gazdasági társaság neve vezérigazgatója kapott megbízást a munkaköre ellátására, a társaság ügyeinek vitelére megbizott vezérigazgatói munkakörben annak ellenére, hogy az alperesi társaság vezérigazgatója még mindig ő. Megítélése szerint a munkáltató ezzel is egyértelművé tette a munkaköre ellátásának ellehetetlenítésére irányuló szándékát.

Az igazgatóság 2007. április 4-i ülésén a jogviszonyának megszüntetésére irányuló ajánlatot elfogadhatatlannak tartotta, az elutasítást követően azonban vele szemben fegyelmi eljárást helyeztek kilátásba, majd arról döntöttek, hogy a szabadsága leteltét követően a munkavégzés alól felmentik. Ekkor vált a számára nyilvánvalóvá, hogy a munkáltató minden eszközzel az eltávolítása érdekében tevékenykedik, munkaviszonyának fenntartása lehetetlenné vált. Sérelmezte még, hogy a 2006. évi gazdálkodásról szóló beszámoló és mérleg készítésében a munkahelyről való távoltartása miatt nem vehetett részt, pedig abban az ő irányítása alatti társaság működéséről és a felelősségről kellett számot adni. A munkáltatói joga gyakorlásától az érintett időszakban megfosztották, tudta nélkül új dolgozók felvételéről döntöttek, a régi munkatársakkal munkaszerződésük módosításáról folytattak tárgyalásokat, ezzel a munkaköréből adódó kizárólagos jogait megvonták.