A Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság M.196/2007/17. számú határozata felmondás (RENDKÍVÜLI felmondás) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 81. §, 233. §, 1992. évi XXII. törvény (Mt.) 88. §, 96. §, 101. §, 134. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 3. §] Bírók: Földi Zoltán, Jónásné Báthory Anna, Oltárczyné dr. Beke Ágnes

Kapcsolódó határozatok:

*Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság M.196/2007/17.*, Veszprémi Törvényszék Mf.20628/2008/11., Kúria Mfv.10427/2009/5.

***********

Veszprémi Munkaügyi Bíróság

1.M.196/2007/17.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Dr. Szenthe Zsolt ügyvéd által képviselt felperes neve (címe) felperesnek -, a dr. Sebestyén Attila ügyvéd által képviselt alperes neve (címe) alperes ellen rendkívüli felmondás iránt indított ügyben a bíróság a 2008. március 19. napján megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta és kihirdette a következő

í t é l e t e t :

A bíróság megállapítja, hogy a felperes rendkívüli felmondása jogellenes, az erre alapított keresetet elutasítja.

Megállapítja, hogy az alperes rendkívüli felmondása joghatás kiváltására nem alkalmas.

Kötelezi a bíróság felperest, hogy az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 60 napon belül fizessen meg az alperesnek 11.411.472,-Ft-t, azaz: Tizenegymillió-négyzáztizenegyezer-négyszázhetvenkettő 00/100 Forintot, és 570.000,-Ft perköltséget.

Kötelezi a bíróság alperest, hogy részbeni pervesztességére figyelemmel külön felhívásra az Állam javára fizessen meg 684.700,-Ft-t, azaz: Hatszáznyolcvannégyezer-hétszáz 00/100,- Forintot.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, melyet írásban, három példányban a Veszprém Megyei Bírósághoz címezve, a Veszprémi Munkaügyi Bíróságon lehet előterjeszteni.

A fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelemre a megyei bíróság tárgyaláson kívül járhat el.

Amennyiben a fellebbezés a perköltség viselésére, vagy összegére, az Állam által előlegezett költség megfizetésére, a teljesítési határidőre vagy az indokolásra vonatkozik, a megyei bíróság tárgyaláson kívül bírálhatja el, de a felek tárgyalás tartását kérhetik.

I n d o k o l á s :

A felperes 1995. december 15-étől állt határozott idejű munkaszerződéssel a Rt.1 alperes jogelődje alkalmazásában, vezérigazgatói munkakörben. A munkaszerződést több alkalommal meghosszabbították, legutóbb 2010. május 31-éig tartó időszakra.

2006. december 19-én a felperest az igazgatóság elnöke értesítette, hogy 2007. január 1. napjától kezdődően az igazgatóság személyi alapbérét havi 788.000,-Ft-ban állapította meg.

Az igazgatóság ezen határozatát a társaság decemberi közgyűlésén hozta meg. A felperes részére 2007. január hónapra, ennek megfelelően számfejtették és fizették ki a díjazását.

Az igazgatóság összetétele a 2006. decemberi közgyűlést követően megváltozott, amely a 2007. január 4-i ülésén a felperes tájékoztatása alapján ismerkedett a társaság gazdasági helyzetével.

A felperestől un. teljességi nyilatkozatot kértek a gazdasági társaság folyamatban lévő ügyeivel és kötelezettségeivel összefüggésben. Ezt a felperes oly módon teljesítette, hogy a 2006. december végi állapotnak megfelelő adatokat közölte.

Február 13-án újabb igazgatósági ülést tartottak, amelyen már a társaság likviditási helyzetével is foglalkoztak, s arra a megállapításra jutottak, hogy az előzetes adatok szerint jelentős veszteség várható. A likviditási helyzeten úgy javítottak, hogy a Rt.2 tagi hitelt bocsátott rendelkezésre.

Időközben felmerült, hogy a Csarnok neve Csarnok építésének megkezdésére engedély nélkül került sor. A 2007. február 21-i rendkívüli igazgatósági ülésen ezt napirendre tűzték. Az igazgatóság 13/2007. számú határozatával felkérte a felügyelő-bizottságot, hogy végezze el a multifunkciónális csarnok ügyében a vizsgálatot külső független szakértő bevonásával.

Az igazgatósági ülés napirendjén szerepelt ezen kívül a Város neve önkormányzati vállalatok egységes irányítási rendszerének kialakítása című tanulmány megtárgyalása, amely azt a célt tartalmazta, hogy Város neve Önkormányzata vállalatai egységes irányítását hozzák létre, ezzel kapcsolatosan a 10/2007. igazgatósági határozat a Zrt.1 a Kft.1, és a Kft.2 egyesülését javasolta beolvadás útján a alperes neve szervezetébe. A 11/2007. szám igazgatósági határozat pedig a társasági közgyűlés összehívásáról rendelkezett 2000. március 9-ére, melynek napirendjére tűzte a négy társaság egyesülését.

A 12/2007. számú igazgatósági határozat pedig az egyesülés előkészítésével kapcsolatos teendők elvégzését rótta a társaságok ügyvezető igazgatóira.

Ugyanezen az igazgatósági ülésen a felperes személyi alapbérét felemelő decemberi határozat jogszerűségének vizsgálatát is tárgyalta. Az igazgatóság elnökének előterjesztése szerint az ezzel kapcsolatban készített szakvélemény szerint az igazgatósági határozat érvénytelen, mert nem szabályszerű körülmények között született, de ráutaló magatartással a bérfejlesztés mégis hatályossá vált. Felvetődött az is, hogy a felperes február 6-án a teljességi nyilatkozatban a bérlistán nem szerepeltette a bérfejlesztését.

Az igazgatóság elnöke javasolta a helyzet független jogi szakértővel történő kivizsgáltatását, továbbá azt, hogy a felperes ki nem vett 65 nap szabadságából 30 napot adjanak ki.

A felperes az igazgatósági ülésen akként reagált, hogy ha nem szabályos igazgatósági döntés következményeket tesz indokolttá a személyével szemben, a bérfejlesztésre nem tart igényt, a január havi különbözetet visszafizeti, a 30 nap szabadság kiadását tudomásul veszi.

Mindezt a 14/2007. számú igazgatósági határozat is tartalmazza, mely szerint a felperest 30 nap szabadság igénybevételére kötelezték, a bérfejlesztését visszavonják, a már felvett bérfejlesztés összegének visszafizetésére kötelezték.

Ennek megfelelően a felperes február havi béréből a munkabér-különbözetet levonták.

Az igazgatóság elnöke február 22-én megbeszélést tartott a társaság dolgozói részvételével, ahol tájékoztatta őket a felperes szabadságáról, egyúttal felkérte a dolgozókat, hogy az igazgatóság döntését és a felperes szabadságát tartsák tiszteletben, a felperestől pedig az előző nap azt kérte, hogy a szabadság időtartama alatt a munkatársakkal ne tartsa a kapcsolatot.