A Fővárosi Törvényszék G.44476/2017/34. számú határozata kártérítés tárgyában. Bíró: Kaszap Tamás

Kapcsolódó határozatok:

*Fővárosi Törvényszék G.44476/2017/34.*, Fővárosi Ítélőtábla Gf.40596/2019/5., 3284/2021. (VII. 7.) AB végzés

***********

Fővárosi Törvényszék

6.G.44.476/2017/34.

A dr. Mezei Róbert Ügyvédi Iroda, eljáró ügyvéd: dr. Mezei Róbert (felperes képviselőjének címe) által képviselt felperes (felperes címe) felperesnek, a Rézmovits és Poór Ügyvédi Iroda, eljáró ügyvéd: dr. Rézmovits Péter (alperes képviselőjének címe) által képviselt alperes (alperes címe) alperes ellen kártérítés iránt indított perében a bíróság meghozta az alábbi

Í t é l e t e t

A bíróság a felperes keresetét elutasítja és kötelezi, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 827.509 forint (azaz nyolcszázhuszonhétezer-ötszázkilenc forint) perköltséget.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, melyet ennél a bíróságnál, de a Fővárosi Ítélőtáblához címezve kell három példányban benyújtani.

Tájékoztatja a bíróság a feleket, hogy a másodfokú bíróság az ítélet ellen irányuló fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, a felek azonban tárgyalás tartását kérhetik, ha

- a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik;

- a fellebbezés csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos;

- a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul.

A jogi képviselet kötelező az Ítélőtábla előtti eljárásban az ítélet ellen fellebbezést előterjesztő fél számára, a jogi képviselő nélkül eljáró fél perbeli cselekménye a nyilatkozata hatálytalan, a perorvoslati kérelmet a bíróság hivatalból elutasítja.

A felek a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelmük alapján a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálást kérhetik (1952. évi III. tv. 220.§-ának (3) bekezdése, 256/A. §-a (1) bekezdésének b)-d) pontja.)

I n d o k o l á s

A B.Ü.I. mint kibocsájtó 2017. február 13.-án 2017. április 3.-i esedékességgel 21.900.000,- és 20.125.000 forintra, 2017. február 20.-án és 2017. március 6.-i esedékességgel 13.000.000,- forintra az alperesnek címezve a felperes javára három darab váltót bocsátott ki .... fiók fizetési hellyel. A kibocsájtó a váltókon a "nem rendeletére" szavakat vette fel, a váltókon a kibocsájtó neve mellett a kibocsájtó .... számú számlaszáma szerepel B.Ü.I./Bsz.SZ. megjelöléssel.

Az alperes a 2017. április 5.-én kelt 86/2017 iktatószámú két levélben, valamint a 2017. március 8.-án kelt 71/2017 iktatószámú levélben arról tájékoztatta a felperest, hogy a fenti váltókon alapuló beszedési megbízások fedezethiány miatt nem teljesíthetők a B.Ü.I. mint fizető fél ..... pénzforgalmi jelzőszámú számlájáról.

A felperes többször pontosított keresetében elsődlegesen az alperes 58.491.575,- forint megfizetésére kötelezését kérte szerződésen kívüli kártérítés jogcímén, mely a váltók összegét, 6% kamatkövetelést és a váltók összege után számított három ezrelékes váltódíjat foglalta magába, másodlagosan pedig 21.900.000,- forint és 20.125.000,- forint után 2017. április 5.-étől, 13.000.000,- forint után 2017. március 8.-ától a kifizetés napjáig terjedő időszakra késedelmi kamat megfizetésére kötelezését kérte. A felperes azt állította, hogy a váltókat két alkalommal, a 2017. március 6.-án esedékes váltót 2017. március 8.-án, a 2017. április 3.-án esedékes váltókat 2017. április 5.-én napján megkísérelte érvényesíteni az alperessel szemben. Ennek érdekében mind a két alkalommal eredetben bemutatta a váltókat az alperes ... alatti fiókjában, ahonnan őt szakmai kompetencia és hozzáértés hiányára hivatkozással átküldték az alperes ... utcai székhelyén található bankfiókjába. Innen a felperest ismételten szakmai kompetencia hiányára hivatkozással továbbküldték a felperes saját számláját vezető ... alatti bankfiókba, ahol a felperes külön kérelmére az alperes kiállította a fenti tájékoztató leveleket. Ezzel az alperes olyan óvást pótló banki nyilatkozatokat állított ki, amellyel megsértette a váltójogi szabályok szövegének közzétételéről szóló 1/1965. (I. 24.) IM rendelet 44/A.§ (1) bekezdésében meghatározott szigorú formai kritériumokat azzal, hogy nem a váltókra vezette rá az óvásokat, hanem egy teljesen különálló dokumentumot adott át a felperesnek, az joghatás kiváltására alkalmatlan volt, így a felperes elveszítette a kibocsájtóval mint megtérítési adóssal szembeni váltójogviszony alapján fennálló megtérítési igényét, mellyel alperes által okozott kára keletkezett a váltótörvény 48.§ (1) bekezdése szerinti követelések erejéig. Az alperes ezen eljárása a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:123.§ (1) bekezdés a), b) és e) pontjait is többszörösen és súlyosan sérti, mivel az óvást pótló nyilatkozat nem alkalmas a célja szerinti joghatás kiváltására és nem felel meg a váltótörvény előírásainak. Az alperes azzal, hogy alkalmazottjai (banki ügyintéző, fiókvezető, jogi osztály) mindhárom bankfiókban, mindkét alkalommal a szakmai kompetencia és hozzáértés hiányára hivatkoztak, a bemutatott váltók kifizetésének elmaradásáról a fenti levelek kivételével sem nyilatkozatot, sem igazolást nem adtak, és az alperes nem az első bankfiókban vizsgálta meg a váltókat és intézkedett, hanem még további bankfiókokba küldte

a felperest, a felperes ügyfél minőségére figyelemmel megsértette a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (Hpt.) 140.§ (1) és (2) bekezdésében nevesített prudens működésre vonatkozó követelményeket, továbbá a pénzügyi intézmény alkalmazottjával szemben támasztott, a beosztásával járó fokozott szakmai követelményeknek megfelelő, elvárható gondossággal és szakértelemmel végzett, az ügyfelek érdekei szerinti szakszerű és gondos eljárást. Az alperes azzal, hogy egyetlen alkalommal sem adta meg a kellő tájékoztatást a felperesnek ahhoz, hogy a hatályos jogszabályok és a kialakult bírói gyakorlat milyen további esetleges feltételeket követelhet meg a váltójogosulttól a váltók érvényesítéséhez, azaz nem tájékoztatta a felperest arról, hogy mi annak a következménye, ha nem a ... úti fiók állítja ki az óvást pótló banki nyilatkozatot, ha a nyilatkozatot nem a váltókra vezetik fel, illetve ha a megtérítési váltóadóstól származó felhatalmazó levél hiányzik, az alperes elmulasztotta a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:62.§ (1)-(5) bekezdésében foglalt tájékoztatási és együttműködési kötelezettségét és a Ptk. 6:126.§-ában foglalt akadályközlési kötelezettségét, mely kötelezettségek a felperes fogyasztói minőségére tekintettel fokozottabban érvényesülnek. A felperes kárigényét másodlagosan a tájékoztatási és akadályközlési kötelezettség elmulasztására alapította.

Az alperes érdemi ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte a kár, az alperes jogellenes magatartása és az okozati összefüggés hiánya miatt. Az óvás vagy az óvást pótló nyilatkozat hiánya nem zárja ki, hogy a felperes a váltó kibocsátójával, illetve a váltót kibocsátó ügyvédi iroda egyedüli ügyvédjével szemben a közöttük fennálló alapjogviszonyból eredő követelését érvényesítse, semmi nem bizonyította, hogy ezen igénye ne lenne eredményesen érvényesíthető, mint ahogy azt sem, hogy a kibocsátóval szemben indított váltóperben ne tudta volna vagy nem fogja tudni érvényesíteni a követelését, ezért a felperesnek kára nem következett be. Az alperes a jogellenes magatartás hiánya körében vitatta, hogy a felperes a perbeli váltókkal összefüggésben bármelyik perben állított időpontban az alperesnek akár a ...úti, akár a ... utcai fiókjában megjelent volna, illetve a felperest a szakértelem és a kompetencia hiányára hivatkozással küldték volna tovább. A váltók közjegyzői óvással ellátása a felperes kötelezettsége lett volna, az óvást pótló nyilatkozat a pénzforgalom lebonyolításáról szóló 18/2009. (VIII. 6.) MNB rendelet 35.§ (4) bekezdésében foglalt feltétele nem állt fenn, mert a felperes nem nyújtott be a váltókra írásbeli beszedési megbízást és a hivatkozott MNB rendelet 35.§ (3) bekezdése szerinti, kibocsátótól származó felhatalmazó levelet, valamint nem igazolta, hogy a váltókat elfogadás végett az alperesnek mint címzettnek bemutatta volna. Elfogadás hiányában az alperesnek váltójogi kötelezettsége nem keletkezett, ezért az alperes a fenti levelekkel nem óvást pótló nyilatkozatot állított ki, azok a beszedés eredményéről való tájékoztatások. Az esedékesség napján a váltó elfogadás végett nem, csak fizetés végett mutatható be, de a felperes nem tisztázta, hogy kinek, a címzettnek vagy a megtérítési váltóadósnak (kibocsátónak) a fizetése végett mutatta-e be a váltókat.