A Fővárosi Törvényszék Bf.11015/2013/27. számú határozata becsületsértés vétség tárgyában. [2012. évi C. törvény (Btk.) 6. §, 50. §, 51. §, 180. §, 227. §, 2017. évi XC. törvény (Be.) 173. §, 267. §, 351. §, 352. §, 363. §, 371. §, 372. §] Bírók: Kiszel Zoltánné dr. Nyekita Györgyi, Pecze Tünde, Szabó Ágnes Petra

Kapcsolódó határozatok:

Pesti Központi Kerületi Bíróság B.24654/2012/17., *Fővárosi Törvényszék Bf.11015/2013/27.*, Kúria Bfv.140/2015/13. (BH 2016.1.4)

***********

Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság

27.Bf.XIV.11015/2013/27.

A Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság a Budapesten 2014. november 28. napján megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta a következő

Í T É L E T E T

A becsületsértés vétsége miatt vádlott neve vádlott ellen folyamatban lévő büntetőügyben a Pesti Központi Kerületi Bíróság 10.B.XIV.24654/2012/17. számú 2013. június 4. napján kelt ítéletét megváltoztatja.

vádlott neve vádlottal szemben a Büntető Törvénykönyvként 2012. évi C. törvényt alkalmazza.

A bűncselekmény jogszabályi alapja a Btk. 227. § (1) bekezdés a) pontja.

A pénzbüntetés egy napi tételének összegét - a napi tétel szám változatlanul hagyása mellett - 1.000 (ezer) forintra mérsékli. Az így kiszabott 200.000 (kétszázezer) Ft pénzbüntetést meg nem fizetése esetén fogházban végrehajtandó szabadságvesztésre kell átváltoztatni.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

I N D O K O L Á S

A Pesti Központi Kerületi Bíróság a rendelkező részben megjelölt ítéletében vádlott neve vádlottat bűnösnek mondta ki folytatólagosan elkövetett becsületsértés vétségében (Btk. 180.§ (1), bekezdés a) pont), ezért őt 200 napi tétel, napi tételenként 25.000,- forint összesen 5.000.000,- forint pénzbüntetésre ítélte. Rendelkezett a pénzbüntetés meg nem fizetése esetén szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról.

Az ítélet ellen vádlott neve vádlott, társadalomra veszélyesség hiánya okán az eljárás megszüntetése, felmentés, illetve a büntetés enyhítése érdekében jelentett be fellebbezést. A felülbírálat során előterjesztett beadványaiban a jogorvoslat indokolása mellett többirányú bizonyítási indítványt is előterjesztett, többek között személy1. bíró felszámolási ügyei jegyzékének, a ... számú akta, a cégnév1 cégiratainak, 1992-től a felszámolási névjegyzékének beszerzését indítványozta. Hangsúlyozva a közérdekű bejelentő státuszát, amely alapján a bejelentéssel érintett cselekmény társadalomra veszélyességére figyelemmel nem lenne büntethető még abban az esetben sem, ha pontatlanul, de valós tényeket jelent be. Mindezért a valóságbizonyítás a sértett vonatkozásában okszerű és evidens. Kizárási kérelmet is előterjesztett az eljáró tanács és a Fővárosi Törvényszék bírái tekintetében. ( A Fővárosi Ítélőtábla 2014. október 14. napján kelt 1.Bkk.10.975/2014/3. számú végzésével a folyamatban lévő büntetőügyben az ügy másodfokú elbírálásából a Fővárosi Törvényszék kizárását megtagadta.) A fellebbezési tárgyaláson elsősorban - a rendelkezésre álló iratanyagok alapján - felmentését kérte, mivel a megfelelő helyen, indokoltan jelezte a sérelmezett tényeket, a törvénysértés ténye pedig igazolást nyert. Amennyiben a valóság bizonyításához szükséges terjedelmű bizonyítás lefolytatása a másodfokú eljárás keretében nem lehetséges, úgy az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására utasítását indítványozta.

Az ügyész az elsőfokú ítéletet tudomásul vette, a Fővárosi Főügyészség a .... számú átiratában, és a fellebbezési tárgyaláson az elsőfokú ítélet helybenhagyására tett indítványt.

A vádlott javára bejelentett perorvoslat enyhítés érdekében megalapozott.

A Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság a fellebbezésekkel megtámadott ítéletet a Be. 363. § (2) bekezdése b) pontja alapján megtartott nyilvános tárgyalás keretei között, az azt megelőző eljárással együtt bírálta felül.

A másodfokú bíróság a felülbírálat során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság túlnyomórészt a perrendi szabályok betartása mellett folytatta le a büntetőeljárást, azonban elmulasztotta a magánindítvány joghatályos voltának körültekintő vizsgálatát. Az elsőfokú bíróság tényként állapította meg, hogy személy1 sértett a törvényes határidőn belül magánindítványt terjesztett elő, azonban nem jelölte meg a magánindítvány előterjesztésének időpontját.