BH 2003.10.411 A biztosító felelőssége - a lényeges körülmények tisztázása terén fennálló - együttműködési kötelezettség megszegése miatt [Ptk. 205. § (4) bek., 210. § (1) és (3) bek., 540. § (1) és (3) bek.].

A perben nem vitás tényállás szerint a felperes Családi Otthon Biztosítási szerződést kívánt kötni az alperesnél a nyaralóingatlanára. Ennek érdekében időpontot beszélt meg az alperes üzletkötőjével a nyaraló megtekintésére, aki azonban a helyszínen nem jelent meg. Másnap felkereste az alperes fiókját, és ismét kérte F. L.-né nevű üzletkötőjét az ingatlannak a szerződéskötés előtti megtekintésére, aki azonban a ködös idő miatt inkább azt javasolta, hogy a felperes szóban, emlékezetből válaszoljon a feltett kérdésekre. Ilyen előzmények után került sor az ajánlattételre, valamint az annak mellékletét képező helyszíni adatközlő kitöltésére. Az utóbbi 1.) pontjában, az üzletkötő által feltett kérdésre a felperes olyan tájékoztatást adott, miszerint az ablakok 2 m felettiek, és ráccsal, vagy azzal egyenértékű más mechanikai szerkezettel rendelkeznek. Ennek alapján az alperes úgy foglalt állást, hogy az épület a részleges mechanikai védelem követelményeinek megfelel, ahol a biztosító helytállási kötelezettségének felső határa az ingó II. vagyoncsoportba tartozó vagyontárgyak tekintetében 500 000 Ft.

A felperes nyaralójába 1994. február 20. és 24. napja közötti időszakban ismeretlen személyek - a terasznál levő ablak zsalujának felfeszítésével, és az üveg betörése útján behatoltak, és onnan különböző ingóságokat tulajdonítottak el. A felkutatásukra indult nyomozási eljárás nem járt eredménnyel.

Ezért a felperes keresetében a betöréses lopásból mint biztosítási eseményből származó kára megtérítése iránt támasztott igényt az alperessel szemben. Az alperes viszontkeresetet támasztott a felperessel kötött Családi Otthon Biztosítási szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt. Állította, hogy a felperes megtévesztette a biztosítási ajánlat mellékletét képező adatközlő lap kitöltése során, az ablakok magasságát és mechanikai védelmét illetően. A terasznak a terepszinttől mért magassága 150 cm, az erre néző ablak párkánya pedig e fölött 80 cm-rel helyezkedik el.

A másodfokú bíróság a megismételt másodfokú eljárás eredményeként meghozott jogerős közbenső és részítéletével az elsőfokú bíróság keresetnek helyt adó közbenső ítéletét helyben hagyta. Kiemelte, hogy az elsőfokú bíróság döntését egyben a viszontkeresetet elutasító részítéletnek is tekintette. Jogi álláspontjának az volt a lényege, hogy az alperes a mechanikai védelemmel és a biztosító helytállási kötelezettségének ettől függő felső határával kapcsolatban tájékoztatási kötelezettségének nem tett eleget, ezért az ezt tartalmazó belső utasítások nem váltak a biztosítási szerződés részévé. Emiatt azt a biztosító fizetési kötelezettsége szempontjából figyelmen kívül kellett hagyni.

A jogerős közbenső és részítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet annak hatályon kívül helyezése, az első fokú ítélet megváltoztatása és a kereset elutasítása iránt. Ebben támadta a felperes tájékoztatási kötelezettségével valamint az ezzel összefüggő megtévesztő magatartásával kapcsolatos jogi következtetéseket.

A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős közbenső és részítélet hatályban tartására irányult.

A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet tárgyaláson kívül bírálta el, amelynek során megállapította, hogy az nem alapos.