A Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság M.615/2014/8. számú határozata munkaviszony megszüntetése (munkaviszony JOGELLENES megszüntetése) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 24. §, 78. §, 164. §, 287. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 42. §, 2012. évi I. törvény (Mt.) 15. §, 64. §] Bíró: Pokorny Gabriella

BUDAPEST KÖRNYÉKI KÖZIGAZGATÁSI ÉS MUNKAÜGYI BÍRÓSÁG

MUNKAÜGYI SZAKÁG

3.M.615/2014/8.

A Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a felperesi képviselő (címe) pártfogó ügyvéd által képviselt felperes neve (címe) felperesnek - alperesi képviselő (címe) ügyvéd által képviselt alperes neve (címe) alperes ellen munkaviszony jogellenes megszüntetése iránt indított perében meghozta a következő

í t é l e t e t:

A bíróság megállapítja, hogy az alperes jogellenesen szüntette meg a felperes munkaviszonyát a 2013. május 30-án kelt felmondásával.

Kötelezi a bíróság az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek bruttó 528.540,- (ötszázhuszonnyolcezer-ötszáznegyven) forintot.

Ezt meghaladóan a keresetet e l u t a s í t j a.

A pártfogó ügyvéd díját az alperes viseli.

A bíróság megállapítja, hogy a felperes munkavállalói költségkedvezményre jogosult.

Kötelezi a bíróság az alperest, hogy a NAV felhívására - a felhívásban megjelölt időben és módon - fizessen meg 17.000,- (tizenhétezer) forint illetéket. A felperest terhelő 2.900,- (kettőezer-kilencszáz) forint illetéket az Állam viseli.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Budapest Környéki Törvényszékhez címzett, de jelen bíróságnál írásban, három példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye.

A bíróság tájékoztatja a peres feleket arról, hogy a másodfokú bíróság az ítélet ellen irányuló fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték megfizetésére vonatkozik, csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel kapcsolatos, vagy ha a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul. A felek ezekben az esetekben is kérhetik tárgyalás tartását.

A peres felek a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelmükben kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását.

I n d o k o l á s

A bíróság a tárgyalás anyaga alapján az alábbi tényállást állapította meg:

A felperes 2004. szeptember 1. napjától állt az alperes alkalmazásában óvoda-pedagógus munkakörben.

A felperes kb. 2007 évtől kezdődően zenei foglalkozásokat tartott kisgyermekek részére a ...... Művelődési Házban, amelyek során az óvoda eszközeit használta. Arról, hogy a felperes a foglalkozásokon az óvoda tulajdonát képező eszközöket (ritmushangszerek, csörgők, stb.) használta az óvodavezetőnek kb. 2011. június elejétől kezdődően tudomása volt.

....... óvodás gyermek édesanyja 2011. augusztus harmadik hetében felkereste tanú 4 óvodavezetőt azzal, hogy augusztus első hetében gyermeke arról számolt be neki, hogy a felperes bántalmazta. Az óvodavezető az események tisztázása érdekében meghallgatta a felperest, aki elmondta, hogy az udvarra készültek és arra lett figyelmes, hogy ....... és ......... gyermekek nincsenek az öltözőben. Ekkor keresni kezdte, majd rövid időn belül meg is találta őket az előtér ajtaja mögött. A gyermekeket leszidta, majd visszamentek az öltözőbe, de fizikailag egyiküket sem bántalmazta. Az óvodavezető a fentiekről - a szülő ismételt érdeklődése kapcsán - 2011. november 21-én egy feljegyzést készített.

A felperes 2011. november 28-dikán egészségügyi okból elhagyta a munkahelyét anélkül, hogy erre közvetlen felettesétől engedélyt kért volna és a gyerekeket ...... dajkára bízta. A dajka a felperes távozását jelezte az óvodavezetőnek, aki telefonon behívta a felperes váltótársát, ...... tanú 5 igazgató 2011. december 1-jén kérte, hogy a felperes adjon részletes írásbeli tájékoztatást a munkahely elhagyásának körülményeiről.

A felperes 2011. decemberben a face-bookon keresztül közölte ismerőseivel, hogy nem érzi magát jól az alperesi intézményben és kérte, hogy amennyiben valaki tud számára másik munkahelyet, azt jelezze neki. Az alperes 2011. december 1. napján írásbeli figyelmeztetésben részesítette a felperest abból az indokból, hogy a felperes azzal a magatartásával, hogy az intézmény belső működéséről az intézményvezető hozzájárulása nélkül nyilvános tájékoztatást adott, illetve, hogy a református keresztyénközösség munkatársaként megnyilatkozásaival rossz színben tüntette fel az Intézmény munkáját és munkatársait megsértette a ....... Református Egyház közoktatási törvényének 44., 48. és 56.§-ait, valamint az SZMSZ 3.6. pontját.

Az óvodában az a gyakorlat alakult ki, hogy a dolgozók a gyerekek által el nem fogyasztott ételt, a maradékot vödrökben összegyűjtötték, amelyből azok a dolgozók, akik állatot tartottak a munkáltató engedélyével hazavihették a számukra szükséges mennyiséget.

Az óvodai dolgozók közül többen rendszeresen úgy étkeztek az óvodában, hogy a térítési díj befizetése nélkül alkalmanként fogyasztottak az ebédből. tanú 5 igazgató 2012. augusztus 31-én Utasítást adott ki, amelyben 2012. szeptember 1-jei hatállyal utasította az óvodavezetőt, hogy rendszeresen ellenőrizze az óvodai és bölcsődei étkezést, különös tekintettel az óvónők, gondozónők, dajkák étkezése tekintetében, mivel több panasz érkezett arra, hogy a dolgozók térítés nélkül vesznek igénybe intézményi étkezést. tanú 4 óvodavezető két alkalommal ellenőrizte a fentieket, amelynek során azt tapasztalta, hogy kb. 12-13 dolgozó - köztük a felperes is - a térítési díj befizetése nélkül vette igénybe az intézményi étkezést.

Az alperesi intézmény igazgatója 2013. május 10-én ismét írásbeli figyelmeztetésben részesítette a felperest. A figyelmeztetés szerint 2013. május 6-án az igazgató az óvoda-vezetővel együtt táskaellenőrzést tartott az óvodai dolgozók között és a felperes táskájában a gyermekek által el nem fogyasztott ételt találtak, amit ő el akart vinni az intézményből. Az intézkedés utalt arra, hogy egyházi intézmény lévén különösen nagy hangsúlyt kap a dolgozók erkölcsi hozzáállása és felhívták a felperes figyelmét arra, hogy mivel ez már a második figyelmeztetés, amelyben részesül, a következő figyelmeztetés a munkaviszony megszüntetését vonhatja maga után.

2013. május 21-én az alperesi igazgató egy nevelőtestületi értekezletet hívott össze amiatt, mert kiderült az, hogy több óvónő úgy ült le ebédelni a gyerekekkel, hogy nem fizette be az étkezés díját. Az értekezleten a felperes és más dolgozók is elismerték, hogy több alkalommal előfordult olyan, hogy térítési díj befizetése nélkül étkeztek. Az értekezleten az igazgató felhívta a dolgozók figyelmét arra, hogy amennyiben ez a továbbiakban is előfordul, annak hátrányos következményei lehetnek a dolgozóra nézve.

2013. május 30-án reggel tanú 5 igazgató közölte a felperessel, hogy munkaviszonyát meg kívánja szüntetni. Felajánlotta a felperesnek munkaviszonya közös megegyezéssel történő megszüntetését és közölte, hogy amennyiben azt a felperes nem fogadja el, akkor a munkáltató felmondással szünteti meg a munkaviszonyát, illetve kérte, hogy a felperes gondolja át a döntését és 2013. június 3. napjáig adjon választ.